Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-450

. 450. országos ülés 1895. m&rczius 18-án, hétfőn. író, — »esakhogy még szebb volna, ha ezen mulatságukat a miniszterek saját költségükön teljesítik, (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és nem a rendelkezési alapból, mely az ország pénze«. Ezután így összegezi czikke tartalmát: (Olvassa.) »Néhány vállalkozó milliomos azt a szívességet teszi a kormánynak, hogy az ellenzéki lapoknak tulajdonjogát és meggyőződését is megvásárolja. Az ellenzéki firma majd rászedi a hiszékeny olvasót. Ezzel szemben a kormány azt a szívességet látszik tenni a milliomosoknak, hogy előnyös vállalatokhoz juttatja őket. A királyi palota építését már meg is kapták.« E czikkek itt felolvasott tartalmában a budapesti királyi főügyész, mint sajtóttgyi közvádló a büntető törvénykönyv 258. és 259. szakaszaiba ütköző büntetendő cselekmények tárgyi tényálladékát látván fenforogni, dr. Wekerle Sándor akkoriban magyar királyi miniszterelnök úr megbízása folytán a peati esküdtszéki kerület sajtóügyi vizsgálóbírójához feljelentést tett, melyben a czikkiróit az idézett büntetőtörvénykönyvi szakaszok alapján nyilvános becsületsértés és rágalmazás iránt sajtóper alá vonatni és elitéltetni kéri. A megkeresett vizsgálóbíró az inkriminált passzusokban feltalálta a büntethető cselekvénynek tárgyi tényálladékát, a vizsgálatot megindította, és ennek folyamán Holló Lajos képviselő urat, mint a »Magyarország

,

<rczímíí napilap szerkesztőjét kihallgatta az iránt, hogy kik a két inkriminált czikk szerzői. Dr. Holló Lajos képviselő úr az eljáró királyi vizsgálóbíróhoz jntézett írásbeli előterjesztésében kijelentette, hogy a f

»Magyarország« 140-dik számában megjelent »Oriási korrupczió« czímtí czikknek ő maga, s ugyancsak a »Magyarországa 141-ik számában megjelent »Botrány« czímíí ezikknek Bartha Miklós országos képviselő úr a szerzője. Ez alapon, mivel úgy Holló, mint Bartha képviselők ellen a mentelmi jog felfüggesztése nélkül a további sajtóügyi eljárást folytatni nem lehet, fordult a sajtóügyi vizsgálóbíró a képviselőházhoz azon kéréssel, hogy az ügynek elbírálhatósága szempontjából a képviselő urak mentelmi jogát felfüggeszteni méltóztassék. A mentelmi bizottság, a mint szerencsém volt kijelenteni, nem egyhangúlag, hanem annak többsége a hozzá áttett hírlapi czikkeket olyanoknak találta, a melyek büntetendő cselekmény tényálladékát foglalják magukban, és miután kétség nem fér ahhoz, hogy az egyik czikknek a szerzője Bartha Miklós képviselő úr, a másik pedig Holló Lajos képviselő úr; és minthogy a büntető sajtóügyi eljárást az illetékes hatóság indította meg, és kéri a mentelmi jog felfüggesztését: a megkeresésben zaklatást nem talál, azt ajánlja a t. háznak, hogy Holló Lajos és Bartha Miklós képviselő urak mentelmi jogát ezen ügyben felfüggeszteni méltóztassék. Kérem a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását, (Helyeslés jobbfelöl.) Bartók Lajog jegyző: Szalay Imre! Szalay Imre: T. ház! Már hosszabb idő óta a mentelmi bizottságban a t. előadó uraknak azon obligát frázisok állanak rendelkezésükre, hogy az illetékes bíróság kéri a kiadatást, hogy összefüggés van a tett elkövetője és az illető képviselő között, ennélfogva kiadatik. Régebb időben a mentelmi bizottságban az ily obligát dolgok nem voltak mindennapiak. Én nagyon élénken emlékszem reá, hogy ezelőtt körülbelül 18 esztendővel, midőn sajtóügyben majdnem hasonló zaklatás történt Orbán Balázs boldogult képviselőtánsurikkal. a kormánypárt részéről Hegedüs Sándor és Jókai Mór t. képviselőtársaim szerény magammal együtt felvilágosítva képviselőtársainkat, kivívtuk, hogy körülbelül 15—20 szótöbbséggel a mentelmi jogot nem függesztette fel a képviselőház, hanem úgy ítélt ebben az ügyben, a mint egy zsűrinek ítélnie kötelessége volt. Az én nézetem szerint a mentelmi bizottság mostani összeállítása helytelen és téves. Bátor vagyok indokolni ezen állításomat. (Halljuk! Halljuk!) Hogyha a képviselőház bizonyos jogügyi dolgokban akart volna kérdést intézni, akkor szükségtelen a mentelmi bizottsághoz fordulnia, hanem fordulhat a jogügyi bizottsághoz, mert úgy van most összeállítva a mentelmi bizottság, s így már összeállításánál fogva is nem arra a czélra van alkotva, a melyre mint mentelmi bizottság szolgálni hivatva van, hogy majdnem háromnegyedrésze ügyvédekből áll, a kik — nem akarom ezt hibájokúl felróni — kizárólagosan a jognak a fogalmával gondolkoznak csak, és nem tudnak felemelkedni arra, hogy mint zsűri szerepeljenek, a mire pedig mint mentelmi bizottság hívatva volnának Nagy Sándor: Ügyvédek is tagjai az esküdtszéknek! Szalay Imrei A mint az előttünk fekvő előadói vélemény is azt mutatja, ennél eklatánsabb politikai zaklatás nem volt még ebben a képviselőházban, mert a mit én a sajtó útján a közönségnek mondhatok mint képviselő, az én szerintem tökéletesen ugyanaz, mintha én azt, mint képviselő, itt a képviselőházban mondanám el. (Élénk ellenmondás jobbfelb'l.) Bocsánatot kérek, én tökéletesen igazat adok Deák Ferencz boldogult t. hazánkfiának, (Derültség a szélsőbalon.) a ki megmondta, hogy a sajtóbíróságnak csupán egy paragrafust kellene szem előtt tartania, és ez az egyetlenegy paragrafus abban áll, hogy csak igazat szabad mondani. Mát pedig annál igazabbat, a mit Bartha és Holló t. képviselőtársaim mondottak, nem igen mondtak el a ház-