Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-449

44:9. országos ülés 1895. márczius 13-án, szerdán. 21 törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Általános élénk helyeslés.) Molnár Antal jegyző : Szederkényi Nán­dor ! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Úgy az előadó ár mostani előterjesztéséből, mint a miniszteri indokolásból megértjük, hogy itt, a Székelyföldön egy vasúti hálózat kiépí­tése van tervben, a melynek kiépítése magán­úton nem sikerült és az ottani viszonyok indo­kolják azt, hogy az állam vegye kezébe az építést. Nekem az ellen, hogy ilyen körülmények között, midőn egyes helyeken a vasutak építése magánvállalkozás útján teljesen lehetetlen, az állam lépjen í'el a maga erejével az országos érdeket tekintve, és építtesse ki a vasutat, nincs kifogásom, szívesen hozzájárulok, és örülök, hogy végre az állam azon helyzetbe jutott, hogy ezt a vasúti politikát megkezdheti és folyta"­hatja, mert erre igen nagy szükség van az ország egyes vidékein. Én tehát készséggel hozzájárulok a székely vasutak kiépítéséhez. Azonban engedje meg a t. ház, hogy a magam részéről indokolással tehessem ezt. (Malijuk/ Halljuk! a szélső baloldalon.) Nemcsak az erdélyi, de Magyarország egyes részeiben is előfordulnak hasonló kiépíttetlen vasátrészek, a melyek kicsúcsosodva várják a továbbfolytatást. Ilyen szárnyvasút, a mely Egerben találja végpontját, és szemb-néz a bánréve nádasdi vonallal. Ezen egri szárny­vonal kiépítésénél, már 1868-ban, a képviselő­ház határozottan kifejezte, hogy az indúlóház elhelyezésénél a nádasdi összeköttetésre kell figyelemmel lenni, mert ezen közbeeső vonalnak kiépítése csak idő kérdése. Azonban, t. ház, el­múlt 26—27 év, és az a mai napig sincs kiépítve 5 nincsen pedig azért, mert az a 35—36 kilo­méternyi vonal oly építési nehézségekkel van összekötve, — különösen a Bükk-vizválasztó vonala folytán, — hogy a költségeket magán­vállalkozó el nem viselhetné. Időközben a hely­zet annyiban is javult, hogy Egertől Füzes­Abony, Tisza-Füred és Debreczen felé kiépült egy alföldi, egyenes összeköttetésű vonal. Egy pillantás a térképre mindenkit meggyőzhet most arról, hogy közgazdasági és forgalmi szempont­ból majdnem tűrhetetlen, hogy az egri végpont a bánréve-nádasdi vonallal Összekötve ne legyen. Mert ha az kiépül, és fölebb, Rozsnyón felül, Dobsinától Poprádig is meglesz a vonal, akkor a kassa-oderbergi és a galicziai vasútaktól kezdve a felvidék nyersterményekben gazdag hegyein át le az alföld szivéig, Debreczenig lesz egy nyilegyenességü vonal, melynek közgazdasági fontossága szinte megmérhetetlen. Panaszkodunk, hogy az alföldön szocziális mozgalmak ébredeznek. Ezeken úgy kell segí­teni, hogy ott ipart teremtsünk. Csakhogy az iparhoz nélkülözhetetlen és szükséges a fa, a kőszén, a kő, a mész, a vas, a melyek szállítá­sánál egy pár krajczárnyi különbözet nagyon fontos. Ha már most e felvidék egyenes irány­ban összeköttetésbe jut Debreczennel, ennek fája, szene, mesze, vasa a legegyenesebb s így leg­olcsóbb úton jut az alföldre, hol aztán tápjául szolgálhat az iparnak. Még egy körülményt kell megemlítenem. Az a Bükk-vidék, Eger és Nádasd között, hol az építés a legnehezebb, — mint a több helyen eszközölt kutatások igazolják, — tele van kő' szénnel, mely természetesen most értéktelenül hever a föld gyomrában. Ha tehát azt akarjuk, hogy hazánkkan a kőszénárak csökkenjenek, s így a közgazdasági és ipari élet fejlődjék, akkor e vidéknek vasúti összeköttetést kell adni. Ezek azon okok, melyek engem az erdélyi vasút építésénél felszólalásra késztetnek, hogy tudniillik a magyarországi részekben is vannak még ilyen elhagyott helyek, ilyen kiépíttetlen vasúti részek, melyeknek kiépítése országos, közgazdasági és ipari szempontból szükséges, a mely részek kiépítésére nézve a helyi mozgalom meg is indult, az áldozatkészség nyilatkozik is, a tehetséghez képest, mert azon vonalra, a mely Egert Nádasddal a legrövidebb úton össze­köti, Hevesmegye majd 200.000 forintot, Eger városa a maga szegénységéből 100,000 forintot meg is szavazott. Azt gondolom, hogy ily körül­mények között csakugyan indokolt felszólalá­som; és én arra kérem úgy a t. előadó urat, mint a t. miniszter urat és a házat is, hogy szolgáltassanak ennek a vidéknek igazságot, és ha ezen területen, a mint előrelátható, a magán­vállalkozás útján kiépíteni teljes lehetetlenség az összeköttetést, akkor ép úgy, a mint azt ezen törvényjavaslatban láttuk és olvastuk, az állam szintén, a mint az itt is kifejezve van, »a rendesnél jóval túlmenő anyagi támogatásban részesítse.« Ennek az ügynek az aktái a t. mi­niszterelnök úr előtt fognak lenni, és én kérem a t. miniszter urat, hogy a mig lelkes buzga­lommal az erdélyi részek ezen vasútjait támo­gatja, az állam részéről segélyben részesíti, ne vonja majd el támogatását ezen vasút kiépíté­sétől sem, mert a mint ez országos érdekű, úgy az is az. Ezen indokolással kívántam a törvényhozás elé járulni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Béni jegyző: Apáthy Péter! Apáthy Péter : T. képviselőház! (Hall­juk!) Csak egy néhány perczig kívánom a t. ház figyelmét igénybe venni, e néhány perezre türel­met, elnézést kérek. (Halljuk! Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents