Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-449
44:9. országos ülés 1895. márczius 13-án, szerdán. 21 törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Általános élénk helyeslés.) Molnár Antal jegyző : Szederkényi Nándor ! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Úgy az előadó ár mostani előterjesztéséből, mint a miniszteri indokolásból megértjük, hogy itt, a Székelyföldön egy vasúti hálózat kiépítése van tervben, a melynek kiépítése magánúton nem sikerült és az ottani viszonyok indokolják azt, hogy az állam vegye kezébe az építést. Nekem az ellen, hogy ilyen körülmények között, midőn egyes helyeken a vasutak építése magánvállalkozás útján teljesen lehetetlen, az állam lépjen í'el a maga erejével az országos érdeket tekintve, és építtesse ki a vasutat, nincs kifogásom, szívesen hozzájárulok, és örülök, hogy végre az állam azon helyzetbe jutott, hogy ezt a vasúti politikát megkezdheti és folyta"hatja, mert erre igen nagy szükség van az ország egyes vidékein. Én tehát készséggel hozzájárulok a székely vasutak kiépítéséhez. Azonban engedje meg a t. ház, hogy a magam részéről indokolással tehessem ezt. (Malijuk/ Halljuk! a szélső baloldalon.) Nemcsak az erdélyi, de Magyarország egyes részeiben is előfordulnak hasonló kiépíttetlen vasátrészek, a melyek kicsúcsosodva várják a továbbfolytatást. Ilyen szárnyvasút, a mely Egerben találja végpontját, és szemb-néz a bánréve nádasdi vonallal. Ezen egri szárnyvonal kiépítésénél, már 1868-ban, a képviselőház határozottan kifejezte, hogy az indúlóház elhelyezésénél a nádasdi összeköttetésre kell figyelemmel lenni, mert ezen közbeeső vonalnak kiépítése csak idő kérdése. Azonban, t. ház, elmúlt 26—27 év, és az a mai napig sincs kiépítve 5 nincsen pedig azért, mert az a 35—36 kilométernyi vonal oly építési nehézségekkel van összekötve, — különösen a Bükk-vizválasztó vonala folytán, — hogy a költségeket magánvállalkozó el nem viselhetné. Időközben a helyzet annyiban is javult, hogy Egertől FüzesAbony, Tisza-Füred és Debreczen felé kiépült egy alföldi, egyenes összeköttetésű vonal. Egy pillantás a térképre mindenkit meggyőzhet most arról, hogy közgazdasági és forgalmi szempontból majdnem tűrhetetlen, hogy az egri végpont a bánréve-nádasdi vonallal Összekötve ne legyen. Mert ha az kiépül, és fölebb, Rozsnyón felül, Dobsinától Poprádig is meglesz a vonal, akkor a kassa-oderbergi és a galicziai vasútaktól kezdve a felvidék nyersterményekben gazdag hegyein át le az alföld szivéig, Debreczenig lesz egy nyilegyenességü vonal, melynek közgazdasági fontossága szinte megmérhetetlen. Panaszkodunk, hogy az alföldön szocziális mozgalmak ébredeznek. Ezeken úgy kell segíteni, hogy ott ipart teremtsünk. Csakhogy az iparhoz nélkülözhetetlen és szükséges a fa, a kőszén, a kő, a mész, a vas, a melyek szállításánál egy pár krajczárnyi különbözet nagyon fontos. Ha már most e felvidék egyenes irányban összeköttetésbe jut Debreczennel, ennek fája, szene, mesze, vasa a legegyenesebb s így legolcsóbb úton jut az alföldre, hol aztán tápjául szolgálhat az iparnak. Még egy körülményt kell megemlítenem. Az a Bükk-vidék, Eger és Nádasd között, hol az építés a legnehezebb, — mint a több helyen eszközölt kutatások igazolják, — tele van kő' szénnel, mely természetesen most értéktelenül hever a föld gyomrában. Ha tehát azt akarjuk, hogy hazánkkan a kőszénárak csökkenjenek, s így a közgazdasági és ipari élet fejlődjék, akkor e vidéknek vasúti összeköttetést kell adni. Ezek azon okok, melyek engem az erdélyi vasút építésénél felszólalásra késztetnek, hogy tudniillik a magyarországi részekben is vannak még ilyen elhagyott helyek, ilyen kiépíttetlen vasúti részek, melyeknek kiépítése országos, közgazdasági és ipari szempontból szükséges, a mely részek kiépítésére nézve a helyi mozgalom meg is indult, az áldozatkészség nyilatkozik is, a tehetséghez képest, mert azon vonalra, a mely Egert Nádasddal a legrövidebb úton összeköti, Hevesmegye majd 200.000 forintot, Eger városa a maga szegénységéből 100,000 forintot meg is szavazott. Azt gondolom, hogy ily körülmények között csakugyan indokolt felszólalásom; és én arra kérem úgy a t. előadó urat, mint a t. miniszter urat és a házat is, hogy szolgáltassanak ennek a vidéknek igazságot, és ha ezen területen, a mint előrelátható, a magánvállalkozás útján kiépíteni teljes lehetetlenség az összeköttetést, akkor ép úgy, a mint azt ezen törvényjavaslatban láttuk és olvastuk, az állam szintén, a mint az itt is kifejezve van, »a rendesnél jóval túlmenő anyagi támogatásban részesítse.« Ennek az ügynek az aktái a t. miniszterelnök úr előtt fognak lenni, és én kérem a t. miniszter urat, hogy a mig lelkes buzgalommal az erdélyi részek ezen vasútjait támogatja, az állam részéről segélyben részesíti, ne vonja majd el támogatását ezen vasút kiépítésétől sem, mert a mint ez országos érdekű, úgy az is az. Ezen indokolással kívántam a törvényhozás elé járulni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Perczel Béni jegyző: Apáthy Péter! Apáthy Péter : T. képviselőház! (Halljuk!) Csak egy néhány perczig kívánom a t. ház figyelmét igénybe venni, e néhány perezre türelmet, elnézést kérek. (Halljuk! Halljuk!)
