Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-449
18 449. országos ülés 1895. márczms 13-án, szerdán. % vannak a feltételek, a szabályok, ezek elől, és a törvényes intézkedések elől nem szabad kerülő utakon kitérni. Tessék mindenkinek alárendelni magát azon törvényes szabványoknak, és azok szerint érvényesíteni a terveit. Különben ne méltóztassék a vármegye törvényhatóságát hibáztatni, hogy az nem tud ellenállást kifejteid. Az ellenállási erőt kimetszették már önök a törvényhatóságok életéből. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) A törvényhatósági életben, — azt tudják, — ha a főispán valamit akar, azzal szemben a vármegye akármit akarjon, előbb-utóbb a kormány akarata érvényesül. Feltűnő példa épen a segesvárszentágothai helyi érdekű vasút, arra, hogy a főispán a viczinális vasútakról szóló törvénynyel és a minisztérium eddig fennálló minden intézkedésével szemben is a maga külön akaratát érvényesíteni képes. Ilyenekhez azonban nem szükséges, hogy a törvényhozás odaadja magát eszközül. Azért kérem, hogy az első paragrafust, a mint van, ne méltóztassék elfogadni. Tessék annak, a ki viczinális vasútat akar építeni, azt nem törvényhatósági póta dókkal megtenni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Schóber Ernő jegyző: Horváth Gyula! Horváth Gyula: T. képviselőház! Az előttem szóló t. képviselő úr hivatkozott arra, hogy a megyei bizottság tagjainak nem volt alkalma a kérdést kellőJeg tanulmányozni, mert jórészük nem is volt jelen a vármegye közgyűlésén. Mindenki tudja, ha ilyen vasút terveztetik, azt nem szokták egyik óráról a másikra megcsinálni, hanem előkészítik a vármegyében, és mindenkinek hónapokkal előbb tudomása és tájékozottsága van arról, hogy mikor kerül az a megyebizottsági ülésen tárgyalás alá. Ha valódi komoly ellenállást akart volna a többség kifejteni, akkor bizonyosan meg is kísérletté volna. Ugron Ákos : Éveken át felfolyamodtak ! Elnök: Kérem, ne tessék félbeszakítani a szónokot, (Halljuk! Halljuk!) HöFvá,th Gyula : Nem képzelhető, hogy ha nem közérdekről lett volna szó, és annak a szempontjából építtetik és létesül valami, ott ne lehessen a megyegyűlésnek ellenállania. De különben a t. képviselő úr maga is igen szépen és helyesen megjegyezte, hogy a jelenlegi főispán a közérdeket igyekezett érvényesíteni, erről ő meg van győződve, és ha így áll a dolog, akkor egyáltalán nem tehető föl, hogy e főispán egészen önzetlen tervének keresztülvitelét miért akarta volna a megyével szemben erőszakkal keresztül forszírozni. A másik, a mi szintén a képviselő úr nem jó tájékozottságát mutatja, az, a mit a vármegyeházára vonatkozólag mondott. Ugron Gábor: Már csak jól vagyok tájékozva, mert fizetek sokat! Második adófizető vagyok a vármegyében, csak jól vagyok talán informálva. Horváth Gyula: A vármegyeháza nem is a jelenlegi főispán, hanem mostani képviselőtársunk, gróf Bethlen Gábor főispánsága alatt épült, ő készíttette hozzá a terveket, és ő terjesztette ezeket a megye bizottsága elé. A megye bizottsága, daczára annak, hogy a nagy többség gróf Bethlen Gáborral személyesen ellentétben állott, az összes költségeket a mosdótáll&l együtt mégis megszavazta, mert ezek az urak elég önzetlenek és hazafiasak voltak, hogy midőn a megyének kellett épületet emelni, ne a Bethlen Gábor elleni ellenszenvet tekintsék, hanem a közérdeket és a megye érdekét, és belátván, hogy a megyének Segesvárott azt megillető házat kell építenie, a költséget megszavazták. De a t. képviselő úrnak abban sincs igaza, hogy innen deriválja azt a 4°/o magas adót. Mindenki tudja, hogy Nagy-Küküllő vármegye egyik leggazdagabb, legnagyobb megyéje Erdélynek. Már most a vármegyeház építési költsége, nem emlékszem tisztán a számra... Ugron Gábor: 360.000 forint! Horváth Gyula: Nos, 360.000 forintnak törlesztési költsége a leggazdagabb vármegyék egyikének csakugyan nem emelheti fel 4°/o-ra az adóját. Itt van tehát egy állítás, a mely számszerű bizonyításra szorul, de e számszerű bizonyításból kitűnik, hogy a megyeházát terhelő rész 1 J2 °/o-nyi adónak sem felel meg. Különben, t. ház, helyesnek találom, hogy megvitattassanak e házban azon javaslatok, a melyek a törvényhatóságokból felkerülnek, de azt már nem tartom indokoltnak, hogy egy megyének határozott többséggel kifejezett, saját vagyonát érdeklő akaratával szeeuben a képviselőház a tűtoroskodásban odáig menjen, — kivéve, ha nagy állami szempontokból kell a helyi érdekekkel szemben állást foglalni, — a hol ez már ellenkeznék a, képviselőházban mindig szem előtt tartott intenczióval, hogy a törvényhatóságoknak a maguk ügyei feletti szabad rendelkezés biztosíttassék. Ezek indítanak engem arra, hogy megszavazzam a javaslatot. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Ugron Gábor képviselő úr szavai értelmének helyreállítására kér szót. Ugron Gábor: Az előttem szólott t. képviselő úr azt mondja, hogy számszerű adatokkal nem bizonyítottam, hogy Nagy-Küküllő vármegyének négy százalékos pótadója nem szükséges a 360.000 forintos építési tőke fedezésére, mert az egy oly roppant gazdag törvényhatóság.
