Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-449

449. országos ülés 1895. niárczius 13-án, szerdán. 17 túl is ezen megyében e ezélra további 5°/o kiróható legyen. Ezen törvény kilenezedik szakaszának második bekezdése világosan kimondja: »Ezen pótadó a földadó, a házadó, a kereseti-adó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, a bányaadó, tőke-kamat, és járadékadó czímén fizetett egyenes állami adó után százalékokban vettetik ki«. Tehát az ezen törvény szerint megszabandó azon adónemeken tűi is, a melyeket én difflkultálok, ezen adó alól ok és czél nélkül ki akarja vonni azt a két adót, a mely legkönnyebben birja el a pótadót. Ezt voltam bátor megjegyezni. (Helyeslés balfelől.) Ugron Gábor: T. ház! Elnök: Az első szakaszhoz tetszik szólani ? Ugron Gábor: Igen. A t. miniszter úr az imént azt mondotta, hogy a vármegyei gyűlésen miért nem érvényesítették a közgyűlés tagjai a maguk jogát. Én a vármegye egy adófizető polgára és birtokosa vagyok, de jogaimat nem azon vármegye területén gyakorlom, és a miniszter úrnak azt a kifogását nem fogadhatom el azért, mert ha azt akarja a törvényhozás, hogy a vármegyei bizottsági tagok érvényesítsék a maguk jogait, akkor el kell tiltaniok a főispánokat attól, hogy ilyen közgazdasági ügyeknek élére álljanak. Nem azért mondom ezt, mintha Nagy-Küküllő vármegye főispánját bármi váddal vagy érdekkel akarnám illetni; ellenkezőleg ő teljesen önzetlenül, tisztán csak az elébe tűzött czél érdekében járt el. De a főispánok nem csalhatatlanok, sokszor olyan gondolatokat vesznek a fejükbe, a melyek a közérdekkel ellenkeznek és csak egy főispán fixa ideája — mint ez esetben is, — hogy építtessék egy olyan vasút Szent-Ágothától Segesvárig, a mely Szent-Agothától visszafelé viszi az árúczikkeket, a helyett, hogy Budapest vagy Bécs felé, a világforgalom felé hozná, s a helyett, hogy sokkal könnyebb terrrénum, sokkal kedvezőbb építési feltételek mellett, sokkal rövidebb úton s főleg sokkal nagyobb számú és gazdagabb községek és vidékek felé Medgyestől lehetett volna ezen vasútat Szent-Agothára kiépíteni, csak azért, mert a főispán székhelye Segesvárit van. mert mindent oda akarnak bekapcsolni, egy egészen szakadozott terrénumon, a melyen í 2.000 forintból ki sem lehet építeni azt a keskenyvágányú vasútat, szándékoznak azt felépíteni s erre az a kifogás, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai miért nem érvényesítik jogaikat? En ismerem ezt az ügyet. A törvényhatóságban ez az ügy többször megfordult, a törvényhatóság tagjai azt ellenezték, magában a minisztériumban visszaútasíttatott a vasút léte EÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXIV. KÖTKT. sítését kivánó törekvés, és hogy nem jelentek meg a bizottsági tagok nyáron a közgyűlésen, az tisztán annak tulajdonítható, hogy ha nagy munka idején közgyűlést tűznek ki, az emberek nem jelennek meg, a hercze-hurczát, mely éveken keresztül tart, megunják, különösen, hol a főispán s a közigazgatás hatalmával kell szembeszállniuk. Nagy-Küküllő vármegye ennek fényes tanújelét adja. Az indokolás kimutatja, hogy már 4°/o os törvényhatósági pótadó van Nagy-Küküllő megyében. Tudja a t. ház, hogy az miért van? Azért, mert egy vármegyeházat építettek 4°/o-os pótadóval. Egy királyi palotát állítottak oda; mikor azt megvizsgáltam, láttam, hogy még a mosdótálat is a főispánnak a vármegye költségén szerezték be. Igaz, hogy a közéletben szoktuk a főispánokat mosdatni, de a mosdótálat ők hozzák oda. (Derültség a szélső baloldalon.) S mikor végignéztem, azt láttam, hogy egy istállót építettek a főispán lovainak 16.000 forinton, mire azt a megjegyzést tettem, hogy eddig volt a vármegyeházban hely a főispán szamarainak, (Derültség a szélsőbalon.) de nem építettek hivatalos helyiséget a főispán lovainak. Oly vármegyében, hol egy ily vármegyeházat fel lehetett építeni 4°/o-os vármegyei pótadó mellett, ha a főispán valamit erősen akar, hol szászokkal van dolga, kik megszokták az engedelmességet, kik hajlékonyak, soha a hatósággal szembeszállni nem akarnak, ne méltóztassék komolyan venni azt az argumentumot, hogy a vármegyegyűlés miért nem érvényesítette a maga ellenőrzési jogát. Ha egy szász törvényhatóságban a közgyűlés tagjai valamely ügy ellen kétszer felfolyamotlnak, ez oly nagy erőfeszítés, melyben az összes ellenzés kimerül. Nincsenek azok hozzászokva, hogy éveken keresztül harczoljanak. Meg van az oka is, miért. Ugyanakkor, mikor ez a javaslat a vármegye közgyűlésén keresztűlerőszakoltatott, azt is elhatározták, hogy fognak építeni Medgyestől megint Szent-Agothára egy vasútat, és arra is 5°/o-os pótadót fognak kivetni. (Mozgás.) Engedelmet kérek, én meg tudom nyomtatásban mutatni, ez volt az első határozat. Már most az egyik feléről kiépítenek egy vasútat, és ugyanakkor a helyes irányról is biztosítják, hogy onnan is ki fognak egy vasútat építeni, és mindig 5°/o-os pótadóval. Bocsánatot kérek, ez nem a dolgok rendje, az ilyet kivételképen és gráeziábói lehet protezsálni és megengednie, de a törvényhozásnak nem szabad megengednie, hogy a törvényhatóságok erre az útra térjenek. A viczinális vasutak kiépítésének meg van a maga törvénye, ebben meg3