Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-449

IS 449. országos ülés 1895. márczius 13-án, szerdán. Minél csekélyebb e tőke, annál nagyobb a jövedelmezőség. Még egy más kritériuma is van ennek: hogyan vitetett keresztül a vasútépítés financzirozása? Ha a finanezirozás nagy összeget vett igénybe, s így a költségek nagy része a financzirozók zsebébe folyt, a jövedelmezőség csekély, míg oly vasútnál, a melynél az összes építési tőke a vasútba lett fektetve, az aránylagos jövedelmezőség is nagyobb. Ha ezt veszszük számba, láthatjuk, hogy ebben az esetben bátran számíthatunk arra, hogy ez a vasút a jobbak közé fog tartozni, először, mert a befektetési tőke csak egy millió, tehát oly alacsony, mint alig egy más viczinális vasútnál az országban, másodszor, mert a finanezirozás alkalmával egy krajezár sem ment veszendőbe, s az egész névleges tőke az építésre fordíttatott. E körülmények bátorítanak föl annak föltevésére, hogy annak a kölcsönnek kamatai és törlesztési járulékai, melyet a megye az elsőbbségi részvények vételénél felvesz, nem fognak terhet képezni a megyére nézve, hanem teljes fedezetüket találják a vasút jövedelmében. A mi azt az indokot illeti, hogy politikai szempontból is kívánatos volna e javaslat visszavetése, megvallom, egy kissé feszélyes helyzetben vagyok. Mert őszintén szólva, a törvényjavaslat benyújtásában a politikának abszolúte semmi része nem volt, hanem kizárólag a megye lokális érdeke volt az irányadó. (Helyeslés jobbfelöl.) A megye törvényhatósági bizottsága egyhangúlag határozta el azt az irányt, mely kifejezést nyert, és a kormány részéről semmi ok sem forgott fenn arra, hogy a megye részéről jónak és szükségesnek tartott irányon változtasson. Végre feltűnőnek mondta a képviselő úr, hogy miért hagyatott itt ki két adónem a megadóztatásból. Ez äz 1883: VII. törvényezikk 2. §-a intézkedésének megfelelően történt. E szakasz a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelmek megadóztatásáról azt mondja: »Ezen adó után sem általános jövedelmi pótadó, sem törvényhatósági, vagy községi pótlék nem szedhető*. Horánszky Nándor: Hát a megyei adó ? Dániel Ernő kereskedelemügyi mi niszter: Ez a törvény bírta a megyét arra, hogy ezeket az adónemeket a megadóztatás alól kivegye. Felhozta Issekutz képviselő úr, hogy a törvényhatósági bizottság határozatának meghozatalában csak 110-en vettek részt, minthogy azonban a bizottság 240 tagból áll, 130 bizottsági tag volt az, a ki a határozathoz hozzá nem járult, és így ezen törvényhatósági határozat tulajdonképen nem a megyebizottsági tagok többségének kifolyása. Azt gondolom, t. ház, hogy ez oly tér, a melyre egyáltalában a felszólalót azért nem szabad követnem, mert utóvégre is a törvényhatósági bizottságot azok képviselik, a kik jelen vannak, és kifogást valamely határozat ellen csak akkor lehet tenni, ha a törvényhatósági bizottsági gyíílés nem törvényes módon, nem a kellő formák közt lett volna összehíva. De ez a kifogás itt egyáltalában nem emelhető, mert a bizottsági gyíílés annak módja és rendje szerint volt összehíva, és mindenkinek jogában állt oda elmenni, még akkor is, ha ellentétes nézetben volt, mert azt az okoskodást sem fogadhatom el, hogy akkor, ha a főispánok a szászokkal egy követ fújnak, a szászok érdekei a főispán intenczióinak megfelelnek, az ily dolgok mindig egyhangúlag mennek keresztül. Én nagyon sajnálom azon törvényhatósági tagokat, a kik esetleg talán nem helyeslik ezen határozatot, hogy nincs annyi bátorságuk azon törvényhatósági bizottságban megjelenni és eltérő nézetüknek kifejezést adni. Ha nincs bátorságuk, akkor azzal a kifogással sem lehet élni, hogy a törvényhatósági bizottságnak azon 110 tagja, a ki jelen volt, csakugyan képviseli, teljesen törvényesen és teljes joggal a törvényhatóságot. Mindezeknél fogva újból arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl,) Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t, ház általánosságban a segesvár-szent-ágothai helyi érdekű vasút megépítésére és üzleti berendezésére szükséges költségek biztosításáról szóló törvényjavaslatot? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a fór vényjavaslat czírnét, a mely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Molnár Antal jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! Én az igen t. miniszter úr felszólalásának csak egyetlenegy pontjára kívánok megjegyzést tenni, rektifikálandó őt azon nézetében, a melyet az 1883 : VII. törvényezikkre vonatkozólag tett, állítván, hogy azok az adónemek, a melyeket én szintén bevonni óhajtottam volna, ha már egyáltalában ez a törvényjavaslat elfogadtatik, a pótadókba be nem vonhatók. Ez tökéletesen így áll abban a törvényben, de nem ennek megváltoztatásáról van itt a szó, t. miniszter úr, hanem szó van az 1883: XV. törvényczikkről, a mely a megyék háztartásáról szól, ennek megváltoztatásáról annyiban, hogy a megszabott adómaximumon