Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-449

14 449. országos ülés 1895. márczins 13-án, szerdán. Mindezekben igyekeztem röviden a vasút czélszerüségét és szükségességét kimutatni, és így a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlván, azt magam is általánosságban és részleteiben elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hock János jegyző: Issekutz Győző! Issekutz GyÖZÖ : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Megvallom, nem volt szándékom a jelen törvényjavaslat tárgyalásában részt venni, és nem is szólaltam volna fel, hogyha az előttem felszólalt t. képviselőtársam a vita keretébe nem von bele olyan állításokat, a mely állítások alkalmasak arra, hogy Horánszky Nándor t. képviselőtársam indokait részben megdöntsék, részben úgy állítsák előtérbe, mintha azok a valósággal meg nem egyezők volnának. Horánszky Nándor t. képviselőtársam azt hozta fel legfőbb indokául, hogy különösen a jelenlegi politikai viszonyok közt nem lenne eszélyes és helyes az, hogy az egész vármegyét és így annak azon részét is pótadóval terheljék meg, a mely különösen román lakta vidék lévén, abszolúte semmi érdekeltséggel sem bir a azent-ágotha-segesvári helyi érdekű" vasúttal szemben. Erre nézve azonbanBausznern képviselő úr röviden azt mondta, hogy Horánszky képviselőtársamnak ezen állítása nem felel meg a valóságnak, miután románok és magyarok Nagy-Küküllő vármegye egész területén elszórva majdnem egyenlő arányban laknak. Engedelmet kérek, ha igen t. képviselőtársam Nagy-KüküllŐ vármegyének nem más térképét, csak azon térképét, melyet ezen specziális javaslathoz mellékeltek, megnézi, ha megnézi azon vonalat, mely a Segesvár-SzentÁgotha között kiépítendő vasút irányát jelzi, akkor meggyőződik arról, hogy e vonalon és az ott jelzett megállási állomások közt egyetlenegy oly község nincs, melyet román községnek, vagy melynek többségét román ajkú állampolgároktól lakott községeknek lehetne nevezni. NagyKüküllő vármegyének viszonyait t. képviselőtársam, mint Nagy-Küküllő képviselője, felteszem, jobban ismeri, mint én, a ki szomszéd vármegyének vagyok képviselője, ós ép azért igazat fog nekem adni, hogy a régi Kőhalomszékben, a mostani kőhalmi járásban vannak tisztán, és 90 százalékban román ajkú polgárok által lakott községek. Ott van, hogy hirtelen egy párt említsek, Longodár, Oláh-Pynkos és Pálos község, ott van a kőhalmi járás területén, mely semmi érdekeltséggel sem viseltetik e vasút irányában, szóval e vasút által semmi előnyben sem fog részesülni, ott vannak magyar ajkú községek, részben vegyes oláh lakossága, de semmi szász lakossággal nem bir'< Datk községe, ott van Alsó-Rákos és Hévíz, tisztán magyar, és Ugra szintén román község, szóval a régi Kőhalomszéknek egész területe, a melynek ma már nagyon tekintélyes része román és vegyes ajkú községekből áll, semminemű előnyében a vasútnak nem fog részesülni, ellenben részesülni fog annak terheiben. r Mert, engedelmet kérek, hogy a Szent-Ágotha és Segesvár közötti vasút kiépítéséből miféle hasznot fog húzni az alsórákosi, avagy ugrai, hévízi, vagy datki ember, azt nem vagyok képes megérteni. De viszont ott van a nagysinki járásnak egy nagy része, a hol szintén nem elszórva, hanem tömören laknak románok, és tömören fordulnak elő román községek, ez a rész szintén nem húzza a szent-ágotha-segesvári vonalból megközelítőleg sem azt a hasznot, mint azon fközségek, melyek ezen vonalba beleesnek. Ez az egyik, a mit kötelességemnek ismertem felhozni annak megokolása és kimutatása végett, hogy Horánszky Nándor t. képviselőtársam felfogása, indokolása megfelel a valóságnak. A t. képviselő úr, Bausznern Guidó képviselő urat értem, a román ajkú állampolgárok megterheltetésével szemben, és illetőleg Horánszky Nándor t. képviselőtársam ezen indokolásával szemben arra hivatkozott, hogy hiszen ezen román ajkú megyei lakosok a legkisebb részét viselik ma is az állami adónak. Hát engedelmet kérek, a megterheltetésnek mértékénél soha sem az az irányadó, hogy ki milyen vagyonnak van a birtokában, (Úgy van! jobbfelől.) mert ez egy sérelem — nem mondom, hogy jogos sérelem — hanem szoeziális irányban egy sérelem az erdélyi részek egy tekintélyes részére nézve, hogy a vagyon nagy részének birtokában épen a román és szász ajkú vegyes vidékeken szászok vannak. Már most azért, hogy a vagyon tekintélyes részének birtokában a szászok vannak azon részében az országnak, de mert azon részének arányában, a melyet a románok bírnak, megfelelő járulékokat a pótadó mértéke szerint a románok is kell, hogy fizessék, ez indok arra nézve nem lehet, hogy az a román kisebb adót fizet, mint a szász. Mert fizet annyi adót, a mennyit birtoka s jövedelme arányában fizetnie kell. Ez a valódi formulája az én felfogásom szerint annak, hogy ezen kérdés helyes és igazságos alapon elbírál tassék. Az én igen t. képviselőtársam végűi hivatkozott arra, hogy az egész vármegye bizottsága megszavazta ezt a pótadót. Hát, engedelmet kérek, én ezen vármegye törvényhatóságának összeállítását jól ismerem, jobban ismeri még a t. képviselőtársam és nagyon jól tudjuk mindketten azt, és azt hiszem, hogy tudja a törvényhozásnak minden tagja, ki azon viszonyok-