Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-449

If 449. országos ülés 1895. márcztus 13-án, szerdán. kéken megy, a hol szászok laknak, és nem azon vidékeken, a hol a román nép lakik, s így a román nép közvetlen ezen viczinális vasúttól semmi hasznot nem húz, és e czélra mégis megadóztatik. Hogy a fenforgó politikai viszonyok között okos, helyes dolog-e az, hogy újabban támasztandó panaszokra ok nélkül is alkalmat nyújtsunk, azt méltóztassanak bölcs belátásuk szerint megítélni. Szerintem kerülni kellene minden olyan lépést, minden olyan intézkedést, mely a fenforgó bajokat, habár ok nélkül és igazságtalanul, de mégis akutabbakká és kihegyezhetőbbekké tenné. Ez egy másik szempont, t. ház, melyből nem fogadom el a törvényj avaslatot. De van még egy harmadik szempont is, és ez az: méltóztatnak az előterjesztésből látni, hogy a megadóztatás köréből két adónem kivonatik, tudniillik a pénzintézeteknél elhelyezett tőkék kamatának és egyéb tőkék kamatjának adója. Tehát ezen teher a ház-, föld- és keresetadóra vettetik ki. Megkíméltetnek azon jövedelmek, melyek a terheket talán a legkönnyebben viselhetnék, mert legképeaebbek arra. Ennek az eredménye természetesen az, hogy a dividendák nem fognak csökkeni az intézeteknél, de azon terheket, melyeket nekik is, mint jövedelemmel biró erkölesi testületeknek, viselniök kellene, áthárítják egyéb adónemekre és az adózó polgárokra. Ezt sem tartom helyes intézkedésnek, és e szempontból sem fogadom el a törvényjavaslatot. Perczel Béni jegyző: Bausznern Guido! Bausznern Guido: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a jelen javaslat tárgyalásánál a t. ház becses türelmét rövid időre kikérem, teszem ezt azért, mert azon választókerületet van szerencsém képviselni, a mely a törvényjavaslatban czélba vett vasút által legközelebbről érdekelve van, és így egyrészt kötelességem nek tartom, hogy választókerűietem, és vele együtt Nagy-Küküllő megyének egy gazdaságilag igen fontos és indokolt törekvését szerény tehetségemhez képest itt, a házban is támogassam. Másrészt azt hiszem, hogy mint odavaló képviselő, talán leginkább lehetek abban a helyzetben, hogy a t. háznak az ottani viszonyokról és érdekekről kellő felvilágosítást adhassak. Iparkodni fogok némileg a Horánszky Nándor t. képviselő úr által felhozott ellenvetésekre reflektálni, röviden elősorolni azon körülményeket, melyek e vasút czélszerűségét és szükségszerűségét indokolják. Első sorban is a jelen javaslat ellen egy elvi ellenvetés tétetett: az, hogy helyes-e, hogy valamely vármegye egy helyi érdekű vasút létesítése czéljából pótadóval megterheltessék? Azt hiszem, első sorban ezen elvi kérdést kellene tisztázni, és a mennyiben elvi szempontból ez ellen akadály nem forogna fenn, akkor mindenesetre megbírálandó a konkrét eset, vagyis a tervbe vett vasútnak iránya, várható jövedelmezősége és forgalma. A mi az elvi kérdést illeti, erre általánosságban igen nehéz felelni, itt csak preczedens esetekre, más vármegyékre utalhatnék, a hol helyi érdekű vasutak ugyancsak az egész vármegye hozzájárulásával létesíttettek. így különösen Szeben megyében, a mire a t. előadó úr is utalt, továbbá Háromszék megyében, a hol 2°/o mint pótadó, és azonkívül az útadó-alapból 15.000 forintnyi járulék fordíttatott törzsrészvényekre, a mi még kedvezőtlenebb példa, mint a jelen eset, a mennyiben itt csak elsőbbségi kötvények biztosításáról van szó. Utalhatnék még különben országos vasútakra is, melyek kiépítéséhez egyes megyék tetemes összegekkel járultak. És a mint az országos vasutak, úgy a helyi érdekű vasutaknál is igen természetes, hogy oly körök is, a melyek ily vasúttól távolabb esnek, a közérdek szempontjából bizonyos áldozatokat hozzanak, és viszont ugyanezen távolabb eső körök, ha nem is közvetlenül, de közvetve bizonyos előnyökben is részestílnek, melyek szolgálmányaiknak némi egyenértékét képezik. Mindenesetre szükséges, hogy első sorban a közelebbről érdekeltek vállalják el az összteher bizonyos arányos részét, a mi különben a jelen esetben is megtörtént, az által, hogy a törzsrészvényekből 114.000 forintot jegyeztek, s az érdekeltek ezen aránya más helyi érdekű vasútakhoz viszonyítva elég kedvezőnek mondható. Ha már most általánosságban feltétlenül nem helyteleníthetjük, hogy valamely vármegye ily czélból megterheltessék, úgy a jelen esetben ez még inkább indokolt, és a vármegyére nemcsak hogy nem hátrányos, hanem ellenkezőleg annak előreláthatólag határozott előnyöket is biztosít. Mert vizsgáljuk csak azon teher nagyságát és minőségét, a melyet a vármegye e tekintetben elvállal. Nagy-Ktiküllő vármegye a 360.000 forint értékben beszerzendő elsőbbségi kötvények fedezésére felveendő kölcsönt B°/o-os pótadó lekötése által biztosítja, ennek ellenében azonban megszerzi az összes elsőbbségi kötvényeket teljes névértékben, és így a biztosítási tehernek teljes egyenértékét kapja. Ismétlem tehát és nem hangsúlyozhatom eléggé, hogy a kivetendő 5°/o-os pótadó csakis a felveendő kölcsön biztosítására szolgál ós tényleg csak oly arányban és mértékben lesz beszerzendő, a mely a vasút jövedelme és az évenkint fizetendő járadék között, — mely, mint az előadó úr is megjegyezte,