Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-449
10 449* országos filés 1895. márczius 13-án, szerdán. dekü vasutak sablonjától, hogy a t. ház engedelmével legalább erre a két főpontra kissé részletesebben kell kiterjeszkednem. A mi mindenekelőtt az építési rendszert illeti a Segesvártól Szentágotháig terjedő, körülbelül 49 kilométeres vasút keskenyvágányúnak fog kiépíttetni, miáltal lehetségessé válik, hogy ennek megfelelően a többi építkezések és felszerelések is a lehető legegyszerűbben történjenek. Míg többi helyi érdekű vasútainknak tényleges építési tőkéje kilométerenkint 23.000 forinttól egészen 32.000 forintig váltakozik, addig ezen vasútnak kilométerenkinti építési tőkéje 12.352 forinttal van előirányozva, úgy, hogy kétségkívül a legolcsóbb vasutak egyike lesz az országban. Minthogy pedig itt csakis a szó legszorosabb értelmében vett helyi forgalomnak a lebonyolításáról van szó, feltehető, hogy a keskenyvágányú vasút is meg fog minden igénynek felelhetni. Az egész vasút építési tőkéje 604.000 forinttal van előirányozva. Ezen összeg feloszlik, úgy, mint ez rendesen történik, törzsrészvényekre és elsőbbségekre. Csakhogy itt nem 35°/o, hanem 40.39°/o lett az érdekeltség által törzsrészvények fejében jegyezve. Az állam a törzsrészvénytőkéhez nem járul semmivel. Ezen magas törzsrészvénytőkének a fedezése már egymaga is mutatja, hogy az érdekeltség komolyan van áthatva a vonal kiépítésének szükségétől. Marad tehát elsőbbségi részvények után beszerzendő 59.61°/o, azaz 360.000 forint. Ezeket a ezímleteket nem akarják piaczra hozni, hanem tervbe van véve, hogy Nagyküküllő vármegye azokat maga megszerezze. A szükséges tőke kölcsön útján biztosíttatnék, mely 50 év alatt 5.4°/o os annuitások által törlesztetnék. Maguk az elsőbbségi részvények ennél valamivel magasabb kamatra, azaz 5y2 0 /o-ra szólnának. Ezen kölcsön biztosítására a megye, mely más ezélokra már egy 4°/o-os törvényhatósági pótadót kivetett, felhatalmazást kér, hogy szükség esetén 5°/o-ig terjedhető pótadót kivethessen. Hangsúlyozom, hogy kivethessen, mert abból, hogy ily magasságú pótadó kivettetik, nem következik az, hogy ezen összeg tényleg behajtatni is fog. Minthogy ily magasságú pótadónak engedélyezésére a törvényhozásnak felhatalmazása szükséges, a kormány a jelen törvényjavaslattal ezt a felhatalmazást kéri a t. háztól. Időközben azonban a pótadó kivetésére vonatkozó, annak idején egyhangúlag meghozott megyehatározat ellen a minisztériumhoz felebbezés lett benyújtva. A felebbezés a következő három pontra vonatkozik. Először: helyesebb lett volna a vonalat Medgyes felé vezetni; ezzel szemben a vasút tervezői azt állítják, hogy a Medgyes felé vezetett vasút a megyének alig egy-két községét elégítette volna ki. Másodszor: hogy a megye községeinek egy nagy része a vasút által nem érintetik; ez azonban oly ellenvetés, a melyet teljes jogosultsággal csaknem minden vasúttal szemben lehet felhozni, mert nincs vasút, mely egy megyének minden községét és minden vidékét érintené. Harmadszor : hogy a megye pénzügyi helyzete nem engedi meg ily áldozatnak az elvállalását. Ezzel szemben azonban egyelőre csak azt kívánom konstatálni, hogy a legtöbb megyebeli község községi pótadóval megterhelve egyáltalában nincs, sőt elég tekintélyes vagyonnal rendelkezik. Ez, t. ház, a törvényjavaslatnak a hisztórikuma. Első pillanatra már most kétségkívül szinte meglepő, hogy valamely megye pótadóját vasúti ezélokra esetleg 9°/o-ig felemelhesse. Azonban hangsúlyozni kívánom, hogy ily felhatalmazásra már létezik preczedens. így a törvényhozás 1891-ben felhatalmazta Szeben vármegyét, hogy a nagyszeben-vöröstoronyi vasút építési költségeinek biztosítására pótadóját esetleg 9 1 /4°/o-ig felemelhesse. Az indokolás akkor is ugyanaz volt, mint most, hogy tudniillik a vasútra szüksége van, iiogy a megye a vasútat tulajdonúi kívánja megszerezni, és végül, hogy még a legrosszabb esetet is feltéve, teljesen ki van zárva annak a lehetősége, hogy a megye az általa biztosított egész összegnek a fizetésére szoríttassák. Hiszen valami jövedelme a vasútnak mindenesetre lesz, és a megyének csakis azt a differencziát kell fedeznie, mely a tényleges jövedelem, és a kölcsön törlesztésére és kamatoztatására szükséges összeg között fennáll. Tény az, t. ház, hogy Szeben vármegyének eddig nem volt oka ezt a határozatot megbánni, mert vasútja első pillanattól fogva jövedelmezett, és jövedelmezőségi kilátásai folyton emelkednek. Jól tudom, hogy a nagyszeben-vöröstoronyi vasát elsőrangú vasút, mely nagy forgalmat várhat, míg itt csak keskenyvágányú kis vasút van tervben. Ez igaz, de igaz az is, hogy a vöröstoronyi vasútnak kilométerje körülbelül 43.000 forintba került, míg a segesvári vasútnak kilométerje 12.352 forinttal van előirányozva. A kérdés tehát csak az, várható-e ennek a csekély építési tőkének oly kamatoztatása, a melyből a kamatoztatási és törlesztési quóta kitelnék? Erre nézve az én számításom a következő: Szükséges 360.000 forintnak az 5.43°/o-os törlesztésére évi 19.555 forint. Minthogy azonban az állam a postaszállítás fejében törzsrészvények nélkül, évi 1500 forintot fizetne, szükséges lesz nettó 18.000 forint arra, hogy az elsőbbségek minden megyei meg más segély nélkül kamatoz-
