Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-455

455. országos Illés 1895. ínárezius 29-én, pénteken. 151 megbecsülhető vagyon képezi, a peres tárgy értéke szerint járulékok nélkül 50 frtig 1 frt, 50—200 frtig 2 frt, 200 — 1000 frtig minden megkezdett 100 frt után 1 frt állandó bélyeg­illeték járjon. Továbbá kéri, hogy az elsőfokú bíróságok előtt megkötött egyezségekre nézve az eddigi szabályok tartassanak fenn, és végűi kéri, hogy a törvényjavaslat 30. §-át akképen módosítsa a t. ház, hogy az ítélőbíró a bélyeg­illeték lerovásának ellenőrzésével ne terhel­tessék. Kellőkig meg lévén indokolva, tisztelettel ajánlom a bizottság nevében, hogy a kérvény figyelembevétel végett adassék ki a pénzügy­miniszternek. (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság véleménye elfogadtatott. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Fogaras vármegye egységes választási törvény alkotása tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó: T. ház! Foga­rasmegye felemlítvén feliratában, hogy az országban fennálló választási törvény különbsé­get tesz az erdélyi és az anyaországi honpolgá­rok közt, és az erdélyiekre nézve sokkal nehe­zebb feltételekhez köti a kép viselő választási jogot, mint az anyaországi honpolgárokra, és így a magyar állam nem egyenlő jogokban részesíti saját honpolgárait: ennélfogva kéri, hogy egységes választási törvény hozassék egy­séges czenzus alapján olyan időben, hogy ezen reform a folyó év végén — a kérvény 1894­ben adatott be — keresztül vitessék, úgy, hogy 1895. évben a választók összeírása, 1896-ban pedi-i,' az országgyűlési képviselőválasztás már az új törvény alapján foganatosittassék. T. ház! A bizottság nevében figyelembe­vétel végett a belügyminiszternek való kiadását javaslom. (Helyeslés.) Elnök: A bizottság javaslata elfogad tátik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Szentes város egy magyar nyelvű katonatiszti akadémiának Budapesten leendő felállítása tár­gyában kéryényez. Szász Károly előadó: T. ház ! Szen­tes város képviselőtestülete annak előrebocsá­tásával, hogy 2000 koronát tevő összeget szavazott meg egy Budapesten felállítandó ma­gyar tannyelvű akadémiára, azzal a kéréssel járul a t. házhoz, hogy az 1867 : XII. tez.-be czik­kelyezett magyar hadsereg számára magyar tiszteket képző akadémiának mielőbbi felállí­tása iránt megfelelő módon határozni és a szük­séges költség előirányzására a kormányt utasí­tani méltóztasék. Kétségtelen, hogy Magyarországon kívána­tos egy harmadik magyar katonai akadémia, már csak azért is, hogy az ott kiképzett tisztek a magyar közélettel bensőbb kapcsolatban legye­nek, és másrészt a magyar honosok is indít­tatva érezzék magukat fiaikat minél nagyobb számmal küldeni az akadémiába s igy a ssreg tisztikarában a magyar elem szaporodását elő­mozdítani. A tannyelv kérdése — a jelen kérvény azt határozottan magyarnak kívánja — a had­sereg szervezete s a vezénylet egysége szem­pontjából egészen más elbírálás alá esik. Mint azt a nemzeti párt egyik oszlopos tagja, mond­hatnám: vezérférfiaaz 1893.évi delegáczionális tár­gyalásokon nyíltan is kijelentette, a német nyelv tudása feltétlenül szükséges a hadsereg­ben. Nem szenved kétséget, hogy az 1867: XII. tcz -ben Magyarországnak joga van katonai akadémiát felállítani, de ezt eddig tisztán czél­szerűségi szempontból nem tette épen a fentebb vázoltak alapján, épúgy, a hogy hasonló okok­ból nern élt azzal a jogával, hogy önálló ma­gyar bankot létesíthet. Míg az 1867 : XII. tcz. értelmében közös hadseregünkben nem képzel­hető ezen sereg tisztikarának kiegészítésére más akadémia, mint a mely a már meglevők­kel ugyan azonos alapelveken nyugszik, a magyar tannyelvű akadémia, legalább most, nem nyújthatja azon garancziát, hogy az ott nevelt tisztek a közös hadsereg tisztikarát képe­sek lesznek megfelelően kiegészíteni; (Mozgás a baloldalon.) már padig e garancsiák hija véd­képességünkre visszahatással lehetne. A magyar tannyelvet csak a katonai akadémián behozni s nem egyúttal a kiképzés alsó fokán is alkal­mazni, határozott rendszertelenség volna. (Moz­gás a baloldalon.) Akkor egész katonai oktatás­ügyünket ki kellene venni a közös ügyek sorá­ból, holott az Í867: XII. tcz. a hadügyet közös­nek nyilvánítja s annak költségeit a delegáczió által rendeli megállapíthatni, így e kérvény petitumaraár magában ellentmond az 1867: XII. tcz.-nek. Ennélfogva javaslom, adassék az ki a, kormánynak. (Helyeslés a jobboldalon.) Bartók Lajos jegyző : Balogh János! Balogh János: T. ház! Az a párt, mely­hez tartozni szerencsém van, az önálló magyar hadsereg létesítését vette föl programmjába s így a szóban levő kérvény petituma messze alatta marad annak a pártkövetelésnek, mely az ország függetlensége és önállósága tekinteté­ből elengedhetetlenül szükségesnek tartja az ön­álló magyar hadsereget. Mindazonáltal ismerve azon indokokat, a melyek Szentes város közön­ségét a tárgyalás alatt lévő kérelem benyújtá­sára indították, mely város közönségének bizal­mából van szerencsém itt helyet foglalni, kész­séggel emelek pár igen rövid szót a szóban levő kérvény pártolására. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents