Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-455

|48 45©. országos ülés 189S. márczins 23-éu, pénteken. t. kormányelnök úr .minő módon jutott a kormányelnökséghez. Az igen t. kormányelnök úr nagyon csekély tehetséggel rendelkezik arra, hogy az ország ügyeit vezesse; (Nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) de miután ő Kossuth Lajos temetéséről elmaradt, ennek a révén Bécsben oly kedvelt emberré lett, hogy a nagy tehetségű Wekerle .... (Nagy zaj és nyugtalanság johbfelől.) Elnök: Ismételve figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a jelen kérvénynek tárgya az, hogy Zalamegyében a Balaton mellett egy állami vasút építtessék (Élénk derültség.) az ottani közgazdasági viszonyok emelése végett. (Derültség és tetszés.) Komolyan figyelmeztetem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólani, különben a szabályok szerint kénytelen lennék a szót elvonni a képviselő úrtól. (Helyeslés johbfelől.) Olay Lajos: Én ezen bevezetésből akarom levonni a következtetést. Én igen rövid leszek. De hogy a tv ház helyesen elbírálhassa a kérvényt, én szükségesnek tartom az ezen kérvénynyel szoros összefüggésben álló momentumokat kifejteni és azokat indokolni. Hát, t. ház, nagyon természetes, hogy a miniszterelnök úr nem a nemzetben, hanem csak Bécsben birja a bizalmat, és Bécs parancsai feltétlen végrehajtója, tehát a miniszterelnök úr, hogy Bécsnek kedves dolgot tegyen, állította a jelöltet Kossuth Lajos fia ellenében. (Mozgás a jobboldalon.) Hogy tehát szoros összefüggésben volt a kérvénynyel az, a mit előrebocsátottam, az kétségtelen, (Ellenmondásolt és zaj a jobboldalon.) tehát most ezen kérvény alapján a legnagyobb korteseszköz van a kormánypárt jelöltje, Vörös László államtitkárnak kezében, (Zaj a jobboldalon) arra, hogy azt mondhassa annak a szerencsétlen kerületnek, hogy ha Kossuth fiát választják meg képviselőnek, akkor nem lesz vasút, holott, hogyha az államtitkárt választják meg, a ki a kereskedelmi minisztériumnak közvetlen a miniszter után főnöke, akkor bizonyosan meglesz az a vasút. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) No hát annál a szegény népnél, a mely a filloxera által igazán összes jövedelemforrásától elesett, ez nagyon alkalmas korteseszköz arra, hogy legszentebb jogában, a választási jogában megtántorodjék. Ha tehát a t. ház ezen újabb választási visszaéléstől meg akarja azt a kerületet menteni, azon esetben világosan ki kell mondania a háznak, hogy utasíttassák a kormány, hogy ezen szükséges vasútat nemcsak pártoló figyelmébe vegye, mint azt a kérvényi bizottság javasolja, hanem utasíttassák a kormány arra is, hogy ezen vasút kiépítéséről a házban tegye meg az előterjesztést. Indítványozom tehát, hogy ne a kérvényi bizottság, hanem az én határozati javaslatom fogadtassák el. Hiszem, hogy a honvédelmi miniszter úrnak is nagyon tetszik a miniszterelnök úr eljárása, azt konczedálom, mert ő volt eddig a Wekerle-kormány idejében az egyedül kedvelt személy Bécsben, most Bánffy is az. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Nagy derültség a jobboldalon. Zaj. Sálijuk! Halljuk! Elnök csenget.) Ismételve kérem a fenforgó körülményeknél fogva, hogy a kérvényi bizottság indítványának mellőzésével az én indítványomat elfogadják. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Felkiáltások johbfelől: Tessék írásban beadni! Derültség. Nagy zaj.) Elnök: Kivan még valaki szólni, t. ház? Olay Lajos: Mindjárt beadom írásban! (Derültség. Nagy zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, í. ház. Miután senkisem kivan a tárgyhoz szólani, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kivan szólani. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott t. képviselő úr beszédére kénytelen vagyok néhányrövid perezre a t. ház türelmét kikérni. Olay Lajos t. képviselő úr beszédében két olyan kitételt használt, a melyeket egy perczig sem hagyhatok itt megezáfolás nélkül. Az egyik kitétel az volt, hogy Tapolczán a kormány állított ellenjelöltet. Hát nekem erről semmi tudomásom nincs, és biztosíthatom róla, hogy a kormány se jelöltet, se ellenjelöltet se Tapolczán, se egyebütt nem állított sem most, sem máskor. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon. Nagy zaj a szélső baloldalon.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Perczel Dezső belügyminiszter: A másik pedig, a melyet nem hagyhatok ellenmondás nélkül, azon állítása, hogy nem lett volna szabad ellenjelöltet felléptetni. Úgy tudom, hogy Vörös László államtitkárt Tapolczán a tapolczai kerületnek néhány választópolgára jelölte. Olay Lajos: Nyolczan! Perczel Dezső belügyminiszter: Ugyanazon jognál fogva, a melylyel a kerület más polgárai más valakit jelöltek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azt pedig, hogy nem lett volna szabad jelölni, egyáltalán nem fogadhatom! el. Nem ismerek sem a múltban, sem a jelenben senkit, és nem lesz a jövőben sem senki, ki ellen mást jelölni nem lett volna, vagy nem volna szabad. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) De még egyre akarom a t. háznak figyelmét irányítani, s itt lehet, hogy ismét azt mondják, hogy támadok vagy gyanúsítok; pedig én csak visszautasítani akarom a gyanúsítást. Méltóztassék összehasonlítani azt a vádat, mely a kormány ellen intéztetett, azt az in-