Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-455

455. országos ülés 1895. márczins 29-én, pénteken. 149 szinuácziót, a midőn azon képviselő urak részéről, kik a nyitrai választásnál együtt szavaztak, Sierbán Miklós képviselő úr itt azzal inszinuált, hogy Vörös László áltamtitkár felállíttatott, de csak strohmannak, csak azért, hogy bizonyosan megválasztässék Kossuth Ferencz; ma pedig Olay Lajos képviselő úr'felállítja azt a tételt, hogy igenis, a kormány állította fel azért, hogy megbuktassa vele Kossuth Ferencz et. Olay Lajos: Csakis azért! Perczel Dezső belügyminiszter: Az egyik inszinuáczió a kormányt gyanúsítja a korona előtt felfelé, a másik pedig a nemzet előtt. (Élénk helyeslés. Ügy van! Úgy van! jobbfélől. Zaj balfelöl.) Méltóztassék ebből a következtetést levonni. (Zajos helyeslés jobbfelöl.) Ezt tartottam szükségesnek a t. báz előtt elmondani; különben kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslaiát elfogadni, és Olay képviselő úr indítványát mellőzni. (Zajos helyeslés jóbbfélöl.) Olay Lajos: T. ház! Elnök: Milyen czímen kíván szólani a képviselő úr? Olay Lajos: Szavaim értelmének helyreigazítása cséljából. T. ház! En biztosítom a t. belügyminiszter urat, hogy Wekerle kész lett volna százszor megbukni, de Kossuth Lajos fia ellen nem állított volna ellenjelöltet. (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj és derültség jobbfelöl.) Elnök: Kérem a képviselő urat, hiszen nem a szavait igazítja helyre. (Derültség.) T. ház! Mielőtt felteszem a kérdést, felolvastatik az ellenindítvány. Kérek figyelmet. Bartók Lajos jegyző (olvassa): »Útasíttatik a kormány, hogy a Tapolezáról kiinduló vasút kiépítésére törvényjavaslatot nyújtson be.« (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki Először szavazásra bocsátom a kérvényi bizottság javaslatát, mely így hangzik : » Pártolókig kiadatik a kereskedelmi miniszternek. « Ezzel szemben Olay Lajos képviselő úr indítványa ellenindítványt képez. Ha tehát elfogadtatott a kérvényi bizottság javaslata, - eo ipso elesett az ellenindítvány. Polónyi Géza: Halljuk az ellenindítványt! Elnök: Hiszen már felolvastatott. (Derültség.) T. ház! Azok, a kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) A többség elfogadja ; ennélfogva az ellenindítvány elvettetett. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: (olvassa) Hont- és Eiptó vármegye a közegészségéé szegényügy országos rendezése tárgyában. Szász Károly előadó: Hasonló tárgyú kérvények már a ház által elbíráltatván, a kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvény a 4033. számií házhatározat s a házszabályok 195. §-a alapján pártolólag kiadassék a belügyminiszternek. Elnök: Elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) : Nógrád vármegye a magyar nyelv népiskolai tanítása tárgyában. Szász Károly előadó: Nógrád vármegye a magyar nyelv népiskolai tanítása tárgyában, vázlatosan jelezve, a következő indokolással terjeszt be egy feliratot: Az 1879 : XVIII. tcz. és a magyar nyelvnek a népiskolákban való tanítását elrendelő miniszteri utasítás már több éve, hogy érvényben van, de a tapasztalás mégis azt igazolja, hogy sem a hivatkozott törvény, seui az utóbbi időben kiadott e fajta miniszteri rendeletek a gyakorlatban nem váltak be, úgy, hogy a hat évig tartó mindennapi és a három évi ismétlő-tanfolyam ideje alatt a tanköteles gyermekek a nem magyar ajkú iskolákban a magyar nyelvet szóval és írásban teljesen még nem sajátították el. Ennélfogva a felírat tisztelettel kéri a házat, hogy a vallásos közoktatásügyi miniszter urat hatékonyabb intézkedések tételére utasítani méltóztassék, illetőleg az 1879 . XVIII. tcz. módosítása iránt törvényjavaslat benyújtására. T. ház! A kérvényi bizottság nevében javaslom, hogy e felírat pártolólag kiadassék a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? Ugron Gábor képviselő úr. (Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor: T. ház! Nagyon sajnos az, hogy a népiskolákban a magyar nyelv tanításának kérdése, daczára, hogy a törvény megalkotása óta hosszabb idő telt el, még kellő érvényre nem jutott. Én nem akarok a jelen kérvény alkalmából, csak úgy futva, ezen a kérdésen keresztülszaladni. Ha azt akarjuk, hogy Magyarországon állami hivatalra mindenki képesítve legyen, akkor szükséges, hogy az állam nyelvét az emberek ismerjék. Az állam nyelvét pedig csak az iskolákban ismerhetik meg ott, hol a lakosság körében meg nem tanulhatják azt. Már csak azért is, mert a honvédség körében a vezényszó magyar,, éa mert az a törekvésünk, hogy az egész hadseregben a vezényszó magyar legyen, szükséges, hogy a hazának minden honpolgára ismerje a magyar nyelvet, azt annyira birja, hogy a közszolgálat terén magát érvényesíthesse, és a honvédségben a szolgálatot mentül könnyebben teljesíthesse. Engedje meg a t. ház, hogy midőn a kérvényi bizottság ezen kérvényt pártolólag kiadni ajánlja a vallás- és közoktatásügyi miniszter