Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-455
455. országos ülés 1895. márczius 29-én, pénteken. 147 már tegnap volt szerencsém hivatkozni arra a 18. sorjegyzék tárgyalása rendjén, hogy ez az ügy már egy korábbi határozattal elintéztetett. A házszabályok 195. §-a alapján egyszerűen tudomásulvételre ajánlom e kérvényt. Elnök: A bizottság javaslata elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Budapest székes főváros az 1884 : XIV. tcz. 15. § ának módosítása tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó: A jelen felirathoz hasonló kérvények és felíratok a 4042. számú határozattal már elintéztetvén, a bel-, kereskedelem- és földmívelésügyi minisztereknek javaslom a bizottság nevében kiadatni. Elnök: A bizottság javaslata elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (otvassa)j Hont vármegye a felföldi marhatenyésztés előmozdítása és olcsó marhasó behozatala tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó: Hont vármegye, Liptó vármegye közönségének neki pártolás végett beküldött feliratához csatlakozva, a maga részéről is a felföldi m rhatenyésztés előmozdítása és az olcsó marhasó behozatala tárgyában részletesen megokolt feliratot terjesztett a képviselőházhoz ; a bizottság, méltányolva az abban felhozott indokokat, ajánlja, hogy pártolólag adassék ki a föklmívelési és pénzügyminiszternek. Elnök: A bizottság javaslata elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): A magyar szesziparosok összértekezlete a szeszadó-törvény módosítása tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó: T. ház! A magyar szesziparosoknak 1893. augusztus 2-án tartott országos értekezlete feliratot, illetve memorandumot intéz a képviselőházhoz a szeszadótörvény módosítása tárgyában, utalva főkép arra, hogy a túltermelés állandósítása nagy veszélyeket hoz a szeszipar minden ágára; kellő indokolással figyelmébe ajánlja a törvényhozásnak, hogy többet kontingentálni a kormánynak teljességgel sem volna szabad, és hogy a denaturált szesznek a felhasználása ipari czélokra és főképen a szeszgyártásra e kérdést bizonyos megoldásra juttatja. Ennélfogva tisztelettel javaslom, hogy adassék ki ezen felírat figyelembevétel végett a pénzügyminiszternek. Elnök: A. bizottság javaslata elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Debreczen szabad királyi város az 1893 : IV. tör vény czikk módosítása iránt kérvényez. Szász Károly előadó: Hasonló tárgyú kérvények a 2643. számú határozattal már elintéztetvén, irattárba helyezését javaslom. Elnök: Elfogadtatik. Gr. Esterházy IKálmán jegyző (olvassa) .Zala vármegye a Balaton mellett állami vasút építése tárgyában kérvényez. Szász Károly előadó : T. ház! Zala vármegye feliratában kéri a törvényhozás intézkedését arra nézve, hogy a Balaton mellett egy állami vasút építtessék; többek közt felhozza kérvényében azt is, hogy a kies Balaton vidékét a filloxera pusztításai tönkrejutással közelről fenyegetvén olyannyira, hogy onnan már is 4000 főnyi munkásnép kényszerűit megélhetése érdekében elvándorolni, és ha gyors segítség nem érkezik, nemcsak a kivándorlások fognak fokozottabb mértékben folytatódni, hanem hazánk ezen részének adóképessége is megsemmisül, mert az majdnem teljesen a bortermelésből szerezte jövedelmét, ennélfogva felemlíti azt, hogy habár a földmívelésügyi miniszter úr által már tétettek hálás köszönettel fogadott üdvös intézkedések ezen veszélyek elhárítására, mégis ezen nép munkaképességének és munkaerejének további kihasználása végett és országos közlekedési szempontból is azt kívánja, hogy a Balaton mellékén vasút építtessék, még pedig Tapolcza nagyközség kiindulási ponttal. Ezáltal kenyér nyújtatnék az ottani ínséges népnek, a többször említett kiváló bortermelő vidék forgalmi és gazdasági viszonyai emeltetnének, és ezáltal országos érdekek is kielégíttetnének. Ezen indokok alapján ajánlom, hogy a kérvény pártolólag adassék ki a kereskedelmi miniszter úrnak. (Helyeslés jobbfelől.) Bartók Lajos jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. ház! (Baüjuk! Halljuk!) Most, midőn épen a tapolczai kerületben Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferencz léptettetett a függetlenségi párt részéről jelöltül, az én meggyőződésem szerint a kormánynak ezen névvel szemközt ez esetben nem lett volna szabad ellenjelöltet állítani. Mert az én nézetem szerint a nemzeti becsület kérdése az, hogy Kossuth Lajos fiával szemben — annak fiával szemben, a ki az egész nemzetet a külföld előtt ismertté és becsültté tette — ez esetben elnémítván minden pártérdekét, a kormány ellenjelöltet ne léptessen föl. A kormány azonban ellenjelöltet állított föl, és pedig a kereskedelmi minisztérium államtitkárát. No hát, t. ház, nekem az a meggyőződésem, hogy a kormány ezt nem azért tette, hogy a nemzeti érzelmeknek kifejezést adjon, hanem tette azért, hogy Bécsnek kedves dolgot mivel jen. Elnök: Kérem a képviselő urat, (Zaj. Halljuk/ Halljuk!) legyen szives a kérvényhez szólni. (Helyeslés jobbfelől.) Olay Lajos: Ez lényegesen hozzátartozik, mert a tapolczai vasútról van szó. Mindenki előtt tudvalevő dolog, hogy az igen 19*
