Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-454
454. országos ülés 1895. márczius 28-án, csütörtökön. 137 nemű visszaélés, bármely oldalról jöjjön is, a mennyire lehet, meggátoltassák, ha pedig nem sikerült azt meggátolni, megtorlásban részesíttessék. (Élénk helyeslés balfelől.) Igenis, t. képviselőház, ezen a téren találkoztunk már eddig is, találkozni fogunk ezentúl is sokszor. És ha a most történtekből a t. túloldal nem merítette azt a tudomást, azt a tapasztalást, azt a tanúságot^ hogy a választási törvény reformja, hogy a választási visszaéléseknek meggátlására szolgáló világosabb, a kijátszást, a mennyire emberileg lehet, lehetetlenné tevő intézkedéseknek meghozatala a legsürgősebb törvényhozási feladatok közé tartozik, (Igás ! Úgy van l balfelől.) akkor a t. többségnek alkotmányos érzetét és a politikai szabadság iránti őszinte szeretetét minden liberalizmusának daczára legalább is kétségbe kell vonnom. (Élénk helyeslés balfelöl.) Mert, t. képviselőház, hiszen az bizonyos, hogy a választási visszaéléseket teljesen kiirtani nem sikerűit sehol és soha; de más államok ebben az irányban folyton javítanak a törvényhozásban. A mint valamely új törvény ezen a téren létesül, a létesítésnek első epochájában rendesen jól működik, míg az emberek meg nem találták a kijátszásnak módját, mikor azonban ez bekövetkezik, akkor novellák útján kell segíteni. Ha nézzük az angol törvényhozás történetét, azt fogjuk találni, hogy alig múlik el ülésszak, a melyben valami új intézkedés ezen a téren ne történnék. Nálunk, lehet mondani, már évtizedek óta, ha jól emlékszem, a t. szabadelvű párt uralma óta, a törvényhozási munka teljesen szünetel ezen a téren, (Ügy van! balfelől.) Összes sürgetéseink daczára soha még egy novelláris intézkedést sem tudtunk elérni abban az irányban, hogy a választási visszaéléseknek gátat vessünk. Egy olyan kormánynak a padj'airól tehát, a mely egy ilyen 20 éves múltnak a letété menyese és örököse, a mely 20 éves múlt e választási visszaélések elleni küzdelemben a szünetelést jelenti, egy ilyen kormánynak a padjairól nem szabad utalni arra, hogy visszaélések voltak is, és lesznek is mindig; erre akkor szabad utalni, ha az ember a maga részéről mindent megtett azok meggátlására, és daczára ennek azok jelentkeznek. (Élénk helyeslés balfelől.) Ezeket, t. ház, csak annak illusztrálásául hoztam fel, hogy ha azt akarjuk, hogy a hazának minden polgára tisztelje a magyar államot, és meghajoljon a magyar állam előtt, a magyar államot erősnek és tiszteletreméltónak kell bemutatnunk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha azt akarjuk, hogy a hazának minden polgára szeresse a magyar államot és ragaszkodjék hozzá, akkor a magyar államban nemKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXIV. KÖTET. csak az anyagi jólétnek, de az ennél még sokkal becsesebb erkölcsi vagyonnak, a polgári önérzetnek, a szabadság jogainak, egyéni és politikai szabadságának őrét és nem eltipróját kell látnia. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha azt akarjuk, hogy az államnak minden polgára nyelvkülönbség nélkül egyaránt ragaszkodjék ezen államhoz, akkor kell, 'jogy ezen állam intézményeiben minden honpolgár, legyen az befolyásos vagy nem befolyásos, gazdag vagy szegény, kormánypárti fökortes vagy szegény ellenzéki szavazó, legyen az bármily felekezetű és nyelvű, egyenlően érezhesse egy jó, becsületes és részrehajlatian kormánynak jótéteményeit. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én, t. ház, azt akartam eredetileg indítványozni, hogy az a kérvény ne csak figyelembevétel, hanem jelentéstétel ezéljából is tétessék át a kormányhoz, de ezen ezélomtól elállók. A jelentéstétel, a melylyel a t. kormány be fog számolni a háznak ezen kérvények tartalmát illetőleg, abban fog állani, hogy az ő politikája, kormányzata képes lesz-e azonkövetelményeknekmegfelelni, melyek a mellett, hogy a világnak minden részében a jogállam fogalmának korolláriumát képezik, nálunk még specziális viszonyaink közt a magyar állami és nemzeti egység megóvásának egyedül biztos eszközei. Én ilyen beszámolót várok, sajnos, csekély bizalommal és csekély reménynyel a t. kormánytól, és azért belenyugszom a t. kérvényi bizottság által ajánlott elintézésbe. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! (Felkiáltások a bal- és a szélső ba ! oldalon: Holnap! Zaj. Halljuk! Halljuk!) Jól tudom, hogy az idő előrehaladt, és teljesen respektálom a diskréozió követelményeit. Ép azért csak rövid időre akarom a t. ház szíves türelmét igénybe venni, azért, hogy — nem reflektálva egyáltalán arra, a mit az igen t. előttem szólott gróf Apponyi Albert képviselő úr a szóban forgó kérvény érdemére és szubstratumára nézve elmondott — csupán az én, ma reggel a házban elmondott beszédem bizonyos részére tett megjegyzéseire válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a szemrehányás hangján említi fel t. képviselőtársam, hogy én csak a vita bezárása után szólaltam fel. Teljesen igaz, t. ház, de én a vita folyamán háromszor is felszólaltam. Sajnálom, hogy nem birok azon prófétai és látnoki ihlettséggel, hogy a vita közepén megmondjam és reasszummáljam az egész vita lefolyását. Ha erre képes leszek a jövőben, előre meg fogom mondani, hogy az egész vita lefolyása minő impressziókat tett rám. Én, t. ház, háromszor szólaltam fel e vita folyamán, egyszer 18
