Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-454

454. országos ülés 1895. márczins 28-án, csütörtökön, ] 29 — ezek a mozgalmak általánosaknak nem jelezhetők, miután azok inkább az agitátoroknak olyatén működésére vezethetők vissza, kik arra igyekeznek, hogy a különben csendes nagy tömegeket felizgassák és mozgalomba vigyék, és hogy a magyar nemzetet a müveit nemzetek előtt meghurczolják, és hamis, sokszor hazug színben tüntessék fel a művelt nemzetek előtt állami viszonylatainkat. Magyarországon, mint minden oly államban, a hol a faji és nyelvi tekintetben vett különböző nemzetiségek laknak, volt és lesz is mindig nemzetiségi kérdés mindaddig, a míg a nemzetiségek kebeléből nem fog kihalni a nemzeti önérzet. Csakhogy ennek a nemzeti önérzetnek nem szabad soha nemzetiségi gyűlöletté fajulni, mert ezzel szemben jogos az államnak beavatkozása, az aknamunkák szétrombolása. Meg kellene emlékeznem, t. képviselőház, a nemzetiségi kérdés történeti fejtegetéséről, a mit azonban ezúttal mellőzök, mellőzök pedig azért, mert ez egyrészt meghaladja előadói tisztemet, másrészt azért, mert a múlt év végén kifejlett nemzetiségi vitában volt szerencsém e kérdésben bővebben is nyilatkozni. Ma csak annak jelzésére szorítkozom, hogy az országnak ez az izgatottsága a nemzetiségi üzelmekkel szemben jogosult, és hogy ezekkel szemben a magyar államnak és kormánynak a cselekvés terére kell lépni. El kell követni mindent arra nézve, hogy a törvénynek mindenkivel szemben és minden irányban feltétlenül érvény szereztessék, és a törvények tiszteletben tartása megköveteltessék. Azonban, f. ház, az orvosszereknek lehetetlen odairányúlniok, hogy oly bajok vétessenek gyógykezelés alá, a melyek vagy nem léteznek, vagy ha léteznek, olyanokat is érintenének, a kik ezektől a mozgalmaktól távol állanak, azaz, t. ház, — a mint a törvényhatóságok magukat kifejezik — most ez az izgalom az agitátorok működésére redukálandó. Itt tehát nem oly intézkedések megtétele kívánatos, a melyek a különben nyugodt, és törvényt tiszteletben tartó nagy nemzetiségi tömeget is megrendszabályozni akarnák, mert ez rossz rendszabály volna, és inkább káros hatása lenne, mintsem hogy ezáltal ezen bajok orvosolhatók lennének. Mert, t. képviselőház, figyelemmel kell lenni különösen a törvényhozásnak nem az egyesek, de az ország érdekeire akkor, a midőn törvényeket alkot, vagy pedig törvényeket módosítani óhajt. Azonban meg kell tenni mindent, a mi a bajoknak legyőzésére szükséges. A t. kormányelnök úr programmbeszédjében kiterjedt vonalakkal jelezte a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontját a kormánynak. Kilátásba helyezte mindazon intézkedések megtételét, melyeket a bajok leküzdésére ez idő KÉPVH. NAPLÓ 1892 — 97 XXIV. KÖTET. szerint Szükségeseknek tart. Külön utasításnak szüksége tehát nem forog fenn, legfeljebb annak a szüksége, hogy azok a felíratok, melyeket ezen bajok leküzdése czéljából a törvényhatóságok kivétel nélkül majdnem mind, úgy a vármegyék, mint a városok beterjesztettek, figyelembevétel czéljából adassanak ki a kormánynak. Ez a javaslata a bizottságnak is, melynek elfogadását tisztelettel kérem. (Helyeslés a jobboldalon.) Bartók Lajos jegyző : Pázmándy Dénes ! Pázmándy Dénes: T. ház ! Többrendbeli kérvény fekszik a ház előtt, melyek mindegyikének az a czélja, hogy az égetővé vált nemzetiségi kérdésben intézkedések történjenek, hogy Magyarország ne legyen a nemzetiségi agitátorok prédájául kiszolgáltatva, és hogy a külföldön is szított agitáezió megszűnjék, illetőleg anyag hiányában tárgytalanná váljék. Azok a törvényhatóságok, melyek ezen kérvényeket beterjesztették, nagyon érzik itt a cselekvés szükségességét. He namcsak azon törvényhatóságok érzik ezt, hanem érzi bizonyosan az egész haza, érezzük mi is mindnyájan, mert a jelenlegi állapotok igazán elviselhetetlenek. Nem ismerek Európában egyetlen egy államot sem, a hol a nemzetiségi izgatások oly fokra hágtak volna, mint nálunk, a hol folytonosan vádak vádakra halmoztatnak, s ezekkel szemben a kormány és az ország mintegy passzív védekezési tárgy van oda dobva. T. ház! Elérkeztünk már odáig, hogy ha mi Magyarországon a nemzeti államot megakarjuk alapítani, illetőleg azt meg akarjuk erősíteni, akkor csakugyan szükséges, hogy itt mindazon intézkedések megtétessenek, a melyek ezen ország nyugalmának és nemzeti fölépítésének biztosítására igényeltetnek. Nemzetiségi kérdés nálunk különösen a román lakta vidékeken van, mert ott nemcsak helyi bajokkal állunk szemben, hanem igen nagy mérvű agitáczióval is, a mely e központját külföldön, a román királyságban leli. Nekünk őrizkednünk kell attól, t. ház, hogy ezen kérdés nemzetközi kérdéssé tétessék, mert egyik állam sem, legkevésbbé pedig egy oly erős állam, mint Magyarország tűheti azt, hogy mint a török birodalom, vagy annak egyes tartományai, mint az egiptomi királyság, Európa areopaaja elé állíttassák, mert a szuverén jogok követelménye, hogy minden belügyi kérdés kizárólag csak az illető ország törvényhozási faktorai ésjcormánya által tisztáztassék és döntessék el. Úgy, de a román királyságban ezelőtt néhány éve már irredentizmus keletkezett, a mely azt czélozza, hogy itt, Magyarország egyes vidékein először az összekötő kapocs meglazíttassék, azután később azon vidékek egy európai konflagráczió esetén 17