Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-454
ÍM. orss&gos ölés 18*5. mArczfns 28-án, csütörtököm. 111 az egyik félre nézve a legteljesebb részletességgel, sokszor ismételten is adták elő, addig más részről teljesen egybehangzó hallgatással mellőztek mindent, (Egy hang balfélöl: Az igazságnak megfelelően ! Zaj. Elnök csenget.) a mi a másik] párt eljárására vonatkozik. (Igaz! Úgy van ! a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget. Egy hang balfelöl: Ott van Schóber, majd elmondja!) Még azt is konstatálom, hogy ámbár ily intenczióval mentek oda a képviselő urak, és jónak látták magukat a háznagyi hivatal részéről képviselői igazolványokkal ellátni, azért ezen intencziójuk daczára a kinjárt képviselő urak vezére és első szónoka, Pázmándy Dénes képviselő úr még ezenkívül ellátta magát egyéb okmányokkal is, melyek már nem egészen indokolják és nem egészen szolgálnak bizonyítékául ezen teljesen pártatlan intencziójának, a mennyiben az egyik félre nézve közjegyzői okmányokat is vitt magával. (Egy hang balfelöl: Neki küldték!) De, t. ház, azt, hogy mi alapos van azok közt, a miket itt a képviselő arak felhoztak, a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. (Ügy van! jobbfelöl.) Egyet konstatálnom kell már is. (Halljuk!) Kund Jenő t. képviselőtársam — gondolom, tegnapelőtti beszédében — többek közt hivatkozott Thuróczy főispánnak egy állítólagos nyilatkozatára, a melyet az maga intézett gr. Zichy Jánoshoz. (Egy hang balfelöl: Gróf Zamoisz 7 ty jelenlétében! Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Én a Naplóban úgy láttam, hogy Kund Jenő úr ezt az állítást a főispánról, mint gróf Zichy Jánoshoz magához intézettet adta itt a képviselőházban elő. En azon helyzetben vagyok, hogy ezen állítást, (Halljuk! Halljuk!) Thuróczy nyitramegyei főispán úr részéről, mint valótlant jelenthetem ki. (Nagy zaj balfélöl.) Ugron Gábor: Ki hiszi el? Ivánka Oszkár: Ha a kettő közül valaki hazudik, az nem Könd Jenő! Elnök: Csendet kérek! Perczel Dezső belügyminiszter: És fel vagyok hatalmazva kijelenteni, hogy Thuróczy főispán úr ezt mint valótlant visszautasítja. (Élénk tetszés jobbfelöl.) T. ház! Most ezen helyzettel szemben hogyan állunk? A kormány teljes rigorozitással fogja fel a kérdést; a báz színe előtt kijelenti, hogy hozzájárul a maga részéről és kívánatosnak tartja azt, hogy a kérdés a legpár tatlanabbúl, a legigazságosabban megvizsgáltassák, és ugyanakkor az ellenzék részéről indítvány tétetik az iránt, hogy ez az ügy egy kiküldendő parlamenti kilenczes bizottság által vizsgáltassák meg. A kérdés tehát, a mely itt döntés alá kerül, voltaképen az, hogy elfogadtassék-e azon indítvány, hogy ezt egy parlamenti bizottság vizsgálja meg. Arra nézve, hogy a ház miként vélekedett eddigelé folyton ezen itt nem első ízben fölvetett kérdésre nézve, egyebeken kivííl legyen nekem szabad csak ké f . preczedensre utalnom. Az egyik a fegyvergyár ügye, a melynél szintén indítványba hozatott, hogy az ügy megvizsgálására parlamenti bizottság küldessék ki; a másik pedig régibb keletű; akkor történt, midőn Robonczy Gedeon t. képviselőtársam indítványozta, hogy az akkori közlekedésügyi és kereskedelmi minisztériumnak a vállalatok körül követett eljárásának megvizsgálására küldessék ki parlamenti bizottság. Mind a két alkalommal itt a házban teljes alapossággal kifejtetett az, hogy egy parlamenti bizottság kiküldése nem csak hogy nem hozná a képviselőház által kitűzött czélt közelebb a megvalósuláshoz, nem csak alkalmas eszköz nem lenne a kideríttetni kívánt dolgoknak kiderítésére, hanem teljesen impraktikus eszköz lenne. Ezt elfogadta úgy a múlt, valamint az azelőtti képviselőház is. T. ház! Méltóztassék meggondolni, hogy mi következik abból, ha a báz ezt elfogadná? Vájjon egy kilencz tagból álló parlamenti bizottságban, a melynek az összeállítását már csak a kölcsönösség szempontjából is úgy fogják fel az indítványozók, hogy abba természetesen a pártarányok szerint küldetnének ki az egyes tagok, micsoda viták fejlődnének ki a vizsgálati eljárás közben, különösen most — nem akarok czélzást tenni egy pártra sem — a jelenleg fenforgó pártközi viszonyok mellett. (Zaj balfelöl.) Es még egyet méltóztassanak meggondolni, t. ház; mi lenne ennek a proczedurának a következménye? Ha befejezné és, mondjuk, úgy a hogy sikerülne ennek a parlamenti bizottságnak egy hosszú idő után befejezni az ő működését, mi történnék akkor? Mert a parlamenti bizottság a vizsgálatra küldetvén ki, íteletet nem hozhat. Ki fogna már most a vizsgálat eredményéhez képest és a kiderítendő tényállás folytán dönteni? A parlamenti bizottság által felvett jegyzőkönyvet kiadjuk egy fegyelmi választmánynak? És ha ez akkor nem találja elég alap ;snak és minden részében kimerítettnek a vizsgálatot, egyik vagy másik megyének vagy városnak a fegyelmi választmánya utasítsa-e a parlamenti bizottságot, hogy tessék még erre a pontra vagy erre a kérdésre nézve pótvizsgálatot eszközölni ? (Élénk helyeslés jobbfelöl. Egy hang jobbfelöl: Nevetséges!) Én a magam részéről, t. ház, egyedül alkalmas eszköznek és korrekt álláspontnak azt tartom, melyet e kérdéssel szemben elejétől elfoglaltam, s azért újra s behatóan kérem a t. házat,
