Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.
Ülésnapok - 1892-449
449. országos ülés 1895. márczius 13-án, szerdán. 5 alacsonyabbra fog szállani pályakilométerenkint az építési költség. Tekintve, t. ház, hogy az állami hozzájárulás mindkét czíinén, tudniillik a posta ingyenes szállítása és különös segély czímén is igénybe fog vétetni, és hogy mind e két czím alatt igénybe veendő segély nem fogja túlhaladnia költségben megállapított 10 —10 százalékot; tekintve, hogy ezen vasút kiépítését nemcsak helyi, hanem közforgalmi és közgazdasági érdekek is indokolják, kérem a t. házat a közlekedésügyi bizottság nevében, hogy ezen jelentést elfogadni, és a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Elnök: Kérdem a t. házat, — miután felírva senki sincs — elfogadja-e a ház a párdányzsombolyai helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot (Írom. 777) általánosságban, igen, vagy nem? (Igen!) A ház elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző: (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1., 2. és 3. §-ait; észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Következik a közlekedésügyi bizottság jelentése (írom. 815) a temesvár-nagyszentmiklósi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában. Gr. Bethlen Balázs előadó: T. ház! A kereskedelemügyi miniszter úr jelenti, hogy a temesvár-nagyszentmiklósi helyi érdekli vasútra vonatkozó engedélyokmányt egy korábbi (1894. évi XXXVIII. tcz. 2, §.) felhatalmazás alapján Bessenyei Ferencz országgyűlési képviselőnek adta ki. Kérem e jelentést tudomásul venni és hasonló czélból a főrendiházzal közölni. Hock János jegyző: Gr. Zselénski Róbert ! Gr. Zselénski Róbert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A 61 és egytized kilométer hoszszú temesvár-nagyszentmiklósi helyi érdekű vasútra, vonatkozó engedélyokirat most lett beterjesztve a t. háznak tudomásul vétel végett. Ezen engedélyokiratból látom, hogy ezen vasútra 2,3u0.000 forint költség lett megszavazva, tehát kiíométerenkint 37.640 frt. Megjegyzendőnek tartom, hogy ezen vasút egész sík területen halad. Semmi néven nevezendő patak vagy domb nem áll útjában; árteret nem szel keresztül, egyéb vasútat nem hidal át. Tehát véleményem szerint ezen vasút a lehető legolcsóbban építhető ki. (Igaz! Úgy van! a haloldalon.) Államadósságaink tetemes részét azon szédelgésnek köszönhetjük, mely a nagy vasutak építése alkalmából lábrakapott, egyre nagyobb mérveket öltött, és végtére legmagasabb pontját érte el akkor, midőn a hírhedté vált keleti vasútnak építésébe fogtak. (Igaz! Úgy van! a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Ha megengedjük, hogy ezen szédelgés a helyi érdekű vasutak építése alkalmával szintén lábrakapjon, akkor községeinket is — melyeknek legnagyobb részét rákényszerítjük arra, hogy minden helyi érdekű vasút költségeihez, mely mellettük elvonul, hozzájáruljanak — oly pénzügyi zavarokba fogjuk sodorni, mint. a minőkbe bonyolódott az állam annak következtében, hogy felügyeleti jogát kellőleg nem gyakorolta, mikor a nagy vasutak építtettek. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Engedje meg a t. ház, hogy összehasonlítást tegyek két irányban. A tiszai vasút még 1856-ban éptílt, kiíométerenkint 90.615 forintba került, holott azt hiszem, hogy minden szakértő igazat fog nekem adni íibban, hogy a tiszai vasút — tekintetbe véve a kedvező geográfiai viszonyokat — kiépíthető lett volna kiíométerenkint 70.000 forintért. Az első erdélyi vasút, mely 1866-ban éptílt, kiíométerenkint már 122.807 forintba, tehát 32.192 forinttal többe került, mint a menynyibe került kiíométerenkint a már is drágán épült tiszavidéki vasút. 1868-ban épült a keleti vasút, kiíométerenkint 173 587 forintért, tehát 82.972 forinttal drágábban, mint az amúgy is drága tiszai vasút, vagyis 12 év után majd kétszer annyiba kerüli már a keleti vasút építése, mint a mennyibe a tiszai vasút került. Ezen összeg nagysága, szerenfsére felrázta akkor az ország közvéleményét letargiájából, (Halljuk! Halljuk!) és ennek köszönhető, hogy a nagy vasutak építése egészségesebb mederbe szoríttatott. Most nézzük meg, hogyan állunk a viczinális vasutak ügyével. Az első viczinális vasút, mely az országban épült, az arad-csanádi vasutaknak arad-borosjenői vonalrésze volt. Ez a vasút 62 kilométer hosszú, tehát 0-8 kilométerrel hosszabb, mint a szőnyegen levő vasút. Az arad-borosjenői vasút 16.910 forintba került, beleszámítva nem csak az építkezést, hanem a felszerelést is. Ez a vasút 1875-ben keletkezett. 1887-ben épült a nyíregyháza-mátészalkai vasút, ennek kdométerje már 28.070 forintba, tehát 11.160 forinttal" többe került, mint az arad borosjenői vasút. A szőnyegen levő vasiét, mely, mint előbb említettem, a legkedvezőbb geográfiai viszonyok között fog építtetni, 37.6íO forintba, tehát 20.730 forinttal többe fog kerülni, mint az arad-borosjenői vasút, vagyis több mint kétszer annyiba, mint a meny nyibe egy ugyanolyan viszonyok közt elvonuló vasút kiépíthető. Tehát már túlhaladtuk azon álláspontot, a mely álláspont okozta az országos felháborodást, midőn a keleti vasút botrányos ügye szóba hozatott. (Igaz! Úgy van! a
