Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-430

44 486. ors*ágos Blé» 1S»5. február 14-cn, csütörtökön. terhelje a különben is eladósodott és adója fizetésére képtelen birtokos-osztályt. Ennélfogva, t. ház, én arra vagyok bátor kérni a t. pénzügyminiszter urat, hogy az adó- és illetékhátralékok kamatainak kiszámításánál menjen el a lehető legvégső határig, ez a minimális kedvez, meny is némi enyhítést fog nyújtani a különben is túlterhelt birtokosnak, és épen azért én határozati javaslatot is fogok a t. háznak benyújtani, mely ekkép szól : (Olvassa.) »Utasíttatik a kormány, hogy haladéktalanul terjeszazen elő törvényjavaslatot, hogy az adó- és illetékhátralék kamatai 4°/o-ra szállíttassanak le«. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Bartók Lajos jegyző (olvassa a határozati javaslatot. Helyeslés a szélső baloldalon). Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. képviselő urak, tessék helyöket elfoglalni. Az ülést újra megnyitom. Bartók Lajos jegyző: Makfalvay G-éza! MukfalvayGéza: T. tiáz! (Halljuk! Halljuk!) Ugyanazt a panaszt ismételve hallgatni, nem tartozik épen a kellemes dolgok közé; de midőn valakinek baja van, és hiába panaszkodik, kénytelen ugyanazt a panaszt ismételni. (Igaz! Úgy van! a báloldalon.) 1893-ban a pénzügyi költségvetés általános tárgyalása alkalmával bátor voltam már rámutatni azon törvénytelen eljárásra, melyet a kataszteri közegek, úgy látszik a kormány tudtával, beleegyezésével, sőt egyenes rendeletére, a földadó megállapítása, illetőleg kiigazítása körül országszerte követnek. (Halljuk! Hall juk!) Ugyanis az 1875: VII. tcz. 1. §-a kimondja, hogy a földbirtoknak ezen torvény alapján kinyomozott tiszta jövedelme sem községenkiut, sem birtokrészletenk int nem eshetik változás alá mindaddig, mig az egész országra kiterjedő új földadó szabályozás nem eszközöltetik. A törvény ezen rendelkezése oly világos, oly határozott, hogy joggal lehetett minden földbirtokos abban a hitben, hogy földadója egyelőre, a később elmondandó kivételes esetek kivételével, nem fog változás alá esni. S ime mit látunk? Azt, hogy ott, a hol a kataszteri mérnökök a községek részletes felmérésével elkészültek, megjelennek a kataszteri helyszinlési ielügyelőségek s elkezdik a földeket újra osztályozni, és hogy ennek folytán sok birtoktest egészen más, rendszerint az előbbinél magasabb osztályba soroztatik. A mikor pedig ezen eljárásuk törvényes oka felől kérdezősködtem, az 1885: XXII. törvényezikkre hivatkoztak, amelyre a volt pénzügyminiszter űr is hivatkozott akkor, a mikor ezen tárgyat 1893-ban fejtegettem. Én ezen törvényt ismételve és ismételve átolvastam és tanulmányoztam, de nem találtam benne semminemű oly intézkedést, mely az általam panaszolt eljárást indokolttá tenné. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanis e törvény negyedik szakaszának 2. pontja azt mondja, hogy: »a földadó-nyilvántartási felügyelők felülvizsgálják a nyilvántartási biztosok által a 2. §. 5. pontja értelmében megállapított és hozzájuk beküldött munkálatokat, és azokat esetleg helyszíni vizsgálat alapján is kiigazítják*. A szakasznak harmadik pontja azt mondja, hogy »a kataszteri helyszíni felügyelők megvizsgálják a 2. §. 3. pontja esetében a nyilvántartási biztosok által eszközölt osztályozást, és a 2. §. 5. pontja értelmében tagosítás vajíy másnemű birtokrendezés folytán készített új földadókataszteri munkálatok ellen benyújtott, s az előírt szakasz alapján a királyi adófelügyelőtőí hozzájuk érkezett felebbezéseket, és a vizsgálat eredményére vonatkozó javaslat kíséretében felterjeszti azokat a pénzügyminiszterhez*. Az 5. §. harmadik bekezdése pedig azt mondja hogy: »Ezen felügyelőségek feladatát képezendi a kataszteri mérnökök által részletesen felmért, vagy utólagosan helyszínelt községek határaira vonatkozó kataszteri becslési munkálatoknak a 2. §. 5. pontjában elmondott elvek szerinti elkészítése«. Ezen szakaszok egyike sem teszi indokolttá ezt az eljárást, mert a 4. §. hivatkozik a 2. §. 5. pontjára, mely azt mondja, hogy a megye területén végrehajtott tagosítások és birtokrendezések eseteiben, kivéve a 6. §-ban emiitett erdélyi részeket, a változott földrészleteknek a tényleges állapot szerinti osztályba sorozhatása és megfelelő megadóztatása végett előzetesen megvizsgálják és kijelölik a község határában létező mívelési ágakat és azok osztályaira nézve az 1875: VII. tcz. értelmében megállapított mintatereket. A harmadik pontban pedig, a melyre a negyedikben történik hivatkozás, az foglaltatik, hogy meghatározzák az oly földrészletek osztá íyait, a melyek vagy felosztás, vagy a második pont eseteiben, vagy az 1883. évi XVII. törvényezikk 8. és 9. §-ai szerint a filloxerarova*" pusztítása következtében figyelembe veendő változások folytán újból osztályozandók. Ha tehát birtokrendezés vagy tagosítás van folyamatban, vagy ha a második pont esetében a filloxera pusztítása következtében járnak el, akkor osztályoztatnak újra. De nem lehet az ötödik pontra hivatkomiok, mert a részletes kataszteri felméréinek mi a czélja ? Az, hogy a földadókönyvekben, vagy a kataszteri ívekben a tény-