Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-430

430. orsüágos ülés 1895. i leges állapotnak megfelelően legyen meghatározva a birtok térfogata, a mely eddig a régi kataszter alapján csak megközelítőleg volt megállapítva. Megtörténhetik tehát, hogy a részletes felmérés szerint valamely parczella nagyobbnak fog bizonyulni. Ekkor indokoltnak látom, hogy e többletet újra osztályozzák és sorozzák. Az is igen gyakori eset, hogy a katasztrális munkálatok elkészülte alkalmával egy parczellára általában mondják ki, hogy az például a második, harmadik, negyedik osztályba tartozik, de hogy mily arányban, az nincs kimondva; tehát a részletes felmérés van hivatva ennek a meghatározására is. De egyáltalában nem lehet az 1885. évi XXIÍ. törvényezikk 5. és 7. §§-nak azt az érteimet tulajdonítani, hogy új osztályozásnak van helye minden esetben, ha a részletes felmérés megtörtént. Mert az előbb említett tör vény hivatkozik az 1875. évi VII. törvényezikk 58. §-ának b) pontjára, a mely azt mondja, hogy a nyilvántartásba a részletes felmérés által kitüntetett változások veendők fel. S hogy mit ért a változás alatt, megmondja az 53. §. első bekezdése, a mely igy szól: »Ha valamely határban a részletes kataszteri felmérés vagy tagosítás jelen törvény hatálybalépte után történik meg, s a birtok térfogatában különbség mutatkozik, ezen különbség az adótelekkönyvbe felveendő, és az adóztatásnál érvényesítendő.« De azért sem lehet a kataszteri közegek felfogásának helyet adni, mert a földadó-kataszter az 1875. évi VII. törvényezikk értelmében az autonóm közegek az érdekelt földbirtokosok közrehatásával készült. Hisz csak nem képzelhetjük, hogy akkor ezt egy későbbi törvény egyszerűen megváltoztatja, és azon autonóm közegek mellőzésével tisztán állami közegekkel csináltatja meg azt, mit már egyszer megcsináltak. Hisz nem lehet a magyar államról feltenni, hogy e milliókra menő munkálatot csak azért készíttette el, hogy a földbirtokosok szemébe port hintsen, s hogy ezek abban a hitben legyenek, hogy a földadó-katagzter az ő közbejöttükkel történik. Azt hiszem, hogy ez érvek alapján s a törvény szavaiból következik, hogy új osztályozásnak csak a következő esetekben van helye : Ha a földbirtok művelési alga változott, ha birtokrendezés vagy tagosítás jöft létre, ha a kataszteri részletes felmérés térfogati különbséget mutat, végre filloxerapusztítás, vízszabályozás, ármentesítés esetében. Ezenkívül új osztályozásnak nincs helye, s ha mégis megtörténik, törvényellenesen történik, s más oka nem lehet, mint hogy az egyes vidékeken eszközölt földadóleszállításokat kiegyenlítse, vagy indirekt úton trnár 14-én, #sMíí»rtökön. 45 emelje a földadót. Inkább az utóbbit hiszem, mert még sohasem tapasztaltam, hogy áj osztályozásnál valamely földet alacsonyabb osztályba tettek vo'na. De bármi az eljárás oka, tovább ezt tűrni nem lehet, először, mert az úgy is nehéz viszonyok közé jutott földbirtokos igazságtalan megterheltetésével jár, a mely megterheltetést még szaporítja az. hogy az elért adótöbbletet több évre visszamenőleg vetik ki rá, és veszik meg rajta. De azért sem lehet tűrni, mert ez eljárás megrendíti a törvénybe vetett bizalmat, a mi különösen fontos most, midőn a törvénytisztelet úgy sincs valami magas fokon. Epén a kormánynak kell a törvénytisztelet terén jó példával előljárnia. Nem lehet ez ellen felhozni, hogy a kin sérelem esik, felszólamlással élhet, mert itt nem csak sporadikus esetekről, hanem rendszeresen űzött visszaélésekről van szó, melyet adminisztratív úton, hivatalból kell orvosolni. De bocsánatot kérek, ha már a felszólamlásokra térek, az a mai eljárás szerint majdnem lehetetlenné van téve, vagy legalább annyira meg van nehezítve, hogy mgyon sok esetben nem lehet azt használni. Kitétetnek közszemlére a munkálatok, de egészen más helyszínelési számok vannak azokon, mint az eredeti kataszteri birtokíven, s a legnagyobb jártasság mellett sem lehet eligazodnia a félnek és kiböngésznie, hogy mely parczellára esik az emelkedés, mely parczellája soroztatott másik osztályba. És ezt az eljárást még nehezíti az, hogy a térképek a legritkább esetekben tételnek ki közszemlére. No már kérem, pedig ezek nélkül a számok tömkelegében eligazodni majdnem lehetetlen, a minek az az eredménye, hogy igen sok esetben elmarad a felszólamlás, vagy, ha nem marad is el, nem terjed ki mindarra, a mire kiterjednie kellene. És ha be is adatik a felszólamlás, legalább az én tapasztalatom az, hogy az még sohasem intéztetett úgy el, hogy az osztályozás elvileg nem volt helyes, a miből én, azt hiszem, joggal következtetem azt, hogy az egész vonalon tízetik rendszerint ez a törvénytelen eljárás. Ennek a megszüntetésére bátor vagyok egy határozati javaslatot benyújtani, a mely a következőleg szól : (Halljuk !—Olvassa.) »Határozati javaslat. Utasíttatik a kormány, hogy utasítsa kataszteri közegeit, miszerint a kataszteri mérnökök által részletesen felmért, vagy utólagosan helyszínelt községekben az illető törvényekben határozottan kijelölt eseteken kívtíl a birtokrészleteket újra ne osztályozzák ; továbbá, hogy a kataszteri becslőbiztosok által elkészített, és a kataszteri felügyelő által jóváhagyott munkálatokat oly alakban tegyék ki közszemlére, hogy az új keitaszteri birtokíveken foglalt helyszínelési számok mellett a régi kataszteri birtokívek helyszínelési számai