Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-447

447. országos ülés 1895. márcxlus 11-én, hétfőn. 429 t. képviselőtársam kihagyott. (Haltjuk ! Halljuk! hal felöl.) Méltóztassan fik megengedni, hirteleniben nem találom, meg kell kérdeznem, hogy melyik pontot olvasta fel, mert ebből az iratból nem tudok eligazodni. (Derültség jobbfelöl,) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. kép­viselő urak. A felszólaló képviselő úrnak pedig megjegyzem, hogy beszédközben a tanácskozás még sem járja. Méltóztassék folytatni beszédét. Kun Miklós: Kénytelen voltam megkér­dezni, miután azt az iratot nem én hoztam ide. Én nem ebből az iratból, hanem a válaszfelírati javaslatnak a naplóban foglalt példányából isme­rem a tételt, a kezemnél levő okmányban pedig helyismeretem nincsen. Úgy a függetlenségi és 48-as párt részéről 1892. évben kibocsátott szózat, valamint az 1892. évben itt előterjesztett válaszfelírati javas­lat azt tartalmazza, hogy mi igenis akarjuk a házassági jognak a kötelező' polgári házasság alapján rendezését, kapcsolatban a minden egyes hitfelekezet részére biztosítandó autonómiával. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Erről a padokról nem először nyilatkozom e kérdésben így. Egy éve í.nnak, hogy midőn a házassági jogról szóló törvényjavaslat itt tárgyaltatott, nézetemet erre vonatkozólag előterjesztettem, és azt mondtam, hogy abban az esetben, ha a közjogi sérelmek, melyek az én nézetem és többi elvtársam nézete szerint fenforognak, megszüntettetnek, és h a feltétel, a mit mi a törvényjavaslattal kap­csolatban megvalósítani Ígértünk, teljesíttetik, én a kötelező polgári házasságot elfogadom, (Úgy van! a szélsőbalon.) azonban ha e feltételek nem teljesíttetnek, kénytelen leszek azt megtagadni. Nem tudom bizonyítékokkal igazolni jelenleg az okmányokból való felolvasással szavaimat, de méltóztassanak fáradságot venni, a naplóban meg fogják találni a t. képviselő urak. Én kötelezőnek tartom magamra nézve az 1892. évi szózatot, kötelezőnek tartom a feliratot is, de kötelezőnek tartom úgy, a mint abban írva és mondva van, mert azt nem tar­tom helyesnek, hogy abból, a mit mi kapcsolat­ban a kibocsátott szózatban is feliratunkban is megígértünk, a polgári házasságot az autonó­miával együtt, hogy abból azt a részt, a mit a kormány kivan, beváltsuk, a mit pedig mi a népnek ígértünk, az elfelejtessék. (Úgy van! a szélsőbalon.) Aláírtam és aláírnám jövőben is a feliratot, mert komolynak és meggyőződésemnek meg­felelőnek tartom, de kötelezőnek tartom magamra nézve azt is a mit azzal együtt kapcsolatban ígértünk. Ezt tartottam szükségesnek a t. ház előtt kijelenteni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Várady Károly képviselő úr kivan szólani. Várady Károly: T, ház! Igen röviden kívánok felszólalni. Előrebocsátom, hogy nem igen tartom helyesnek, hogy a testvérháberút itt tovább folytassuk. (Általános helyeslés.) Mi­után azonban Tóth Ernő t. képviselőtársam egészen tévesen rám is hivatkozott, egészen röviden akarom őt helyreigazítani. 0 ugyanis azt említette, hogy a függetlenségi és 48-as párt felirati javaslatát én is aláírtam, a mely a kötelező polgári házasság intézményét is kö­veteli. Igenis aláírtam, de ezen aláírásom ellené­ben sem a magán, sem a politikai élet terén soha ellenmondásba nem jöttem, mert én kétszer meg is szavaztam a törvényjavaslatot, helyesnek is tartom azt, t. képviselőtársam tehát rám hely­telenül hivatkozott. Hock János jegyző: Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. ház! Arra a térre, a melyen Szederkényi Nándor és Kun Miklós t. képviselőtársam mozogtak, lépni nem akarok, és egyáltalában nem akarom azt bizonyítgatni, mintha a függetlenségi párt már korábban sem értett volna egyet programmjának lényeges pontjaira nézve. Csak egyet tartok kötéleségemnek meg­jegyezni, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) és ez az, hogy mikor 1892 ben február vagy márezius havában a párt felirati javaslata a párt közgyűlésén tárgyaltatott, akkor Vajay István képviselő ár szintén aláírta a felirati javaslatot, de már ott a párt kebelében kijelentette, hogy a felíratnak a kötelező polgári házasságra vo­natkozó részét ő állásánál és meggyőződésénél fogva nem követeli és azt el nem fogadja. Egye­bekben azonban a felirathoz mindenben hozzá­járul. (Élénk helyeslés. Felkiáltások a szélső bal­oldalon: Gavalléros eljárás!) Csak azt teszem még hozzá, hogy ezen kijelentést egyedül csak ő tette meg. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső bal­oldal égy részén és a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; miután szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. (Halljuk! Halljuk!) Azokat, a kik az 1. §-t megszavazzák, ké­rem, álljanak fel. (Megtörténik.) El van fogadva az 1. §. Következik a 2. §. Perczel Béni jegyző: (olvassa a 2., 3. és 4. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Olvassa az 5. szakaszt). Hock János jegyző: Péchy Tamás! Elnök: Csendet kérek! (Halljuk!) Péchy Tamás: T. ház! Elismerem ugyan, hogy költségvetési törvényjavaslatról még e házban ily hosszú vita soha sem folyt; elisme­rem azt is, hogy általános viták sem tartattak eddig, hanem mindig csak az 5-ik szakasznál szólaltak fel a képviselők, a melynél most én is felszólalok: de megvallom, teljesen jogosult-

Next

/
Thumbnails
Contents