Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-447

426 447. országos ülés 1895. ínárczius 11-én, hétfőn. megszavaztuk, a párt programmja értelmében cselekedtek; és viszont a kik e sarkpontját a törvényjavaslatnak ellenezték, azok a párt programmja ellen cselekedtek, (Halljuk!) A történeti htíség és igazság követelménye az, hogy itt elvégre is állíttassék vissza a való tényállás. (Halljuk ! Halljuk !) Én a házban e pártnak egyik legrégibb tagja vagyok. Csak Madarász József t. képviselőtársam egykorú velem e házban. A mint a 67-es törvények megalkottattak

; a 67 es törvények ellenében megalakult az 1848-as párt, először képviselőkörökben, azután pedig népgyűlésen helybeuhagyatott. E párt programmja alkotásánál eképen már én is részt vettem; én is ringattam annak a bölcsőjét. (Úgy van! a szélső baloldalon.)E párt első nehéz küzdelmeiben részt vettem; részt vettem szenvedéseiben is, tehát megillet engem ez irányban is az, hogy a történeti igazságot kereshetem, és szükség esetében megállapíthatom. (Halljuk! Halljuk!) A történeti igazság az, hogy e párt kebelében 1867 óta, a mióta megalakult ezen alapon, a kormány egyházpolitikájának sorrendje, és különösen annak sarkpontja, a kötelező polgári házasság e párt programmjába soha felvéve nem volt, az e párt kebelében, mint programm, soha nem is indítványoztatok; tovább megyek, még csak nem is vitattatott. Beöthy Ákos: Tessék! Szederkényi Nándor: A mit állítottam, bizonyítani kötelességem. (Halljuk! Halljuk!) A legrégiebbekre hivatkozhatom, a Sajtó akkori közleményeire, a pártkor alakulásának körülményeiről ; de hivatkozom Madarász József t. képviselőtársam emlékirataira, a melyekben a párt megalakulása és legelső programmjának szövege közöltetett. 1868 április 2-án kelt az a programm, 1869 novemberben egy népgyűlési határozattal jóváhagyatott. Annak főlényege az ország önállóságának, függetlenségének alkot- ' mányos úton, törvényes eszközökkel, így az 1848-iki törvényeknek teljes visszaállítása, annak népies szellemben tovább fejlesztése. Ez a programm lényege. 1872-ben a programm a képviselői körben, azután pedig népgyűlésen körűlíratott bővebben. Ezen 1872 ben körülírt programm lényegében az 1884-ikit is képezi, és így midőn az 1872 iki programmot ismertetem, megismertetem magát az 1884-ikit is. E programúinak főpontja: »Főtörekvésünk odairányúl«, hiszen nyomtatásban van, ha valaki bővebben akar meggyőződni, szívesen átadom olvasás végett, én csak főbb pontjait érintem, — »bogy a közös és közösen érdeklő ügyekre vonatkozó 1867-iki törvény alkotmányos úton eltöröltessék, Magyarország a függetlenség minden kellékeivel elláttassék, önálló hadügye, pénzügye, külügye és kereskedelme legyen, az ő Felsége alatt álló többi országokkal és tartományokkal pedig csupán a fejedelem személyének azonossága alatt álljon viszonyban. Biztosítva lévén ily módon az ország függetlensége, bizalommal foghatunk belügyeink rendezéséhez, melynél a választási rendszerhez való ragaszkodás, a szabadság és egyenlőség elvei, az erkölcsiség és haladás törvényei fognak vezetni, megtartván a régiekből, a mi jó, nem zárkózván el a kor szellemének megfelelő reformok elől sem, ehhez képest a személyes szabadságnak, a vallásszabadságnak, a sajtó, gyülekezési és egyesülési szabadságnak biztosítása lényeges feladatunk«. Ezekaprogramm főpontjai. Példa kedvéért megemlítek még egyet: »Az iskolák, közművelődési intézetek szaporítása, tiszteletben tartván a felekezetek jogos befolyását, az állam törvényes főfelügyelet! jogának fentartása mellett stb. stb.« 1874 ben történt a programm új körülírása; 1871-ben — már akkor én i8 képviselő voltam — barátaink a körben indítványozták, hogy ez a 72-iki programm, mely lényegileg a 84-iki is, tétessék félre, és programmúl röviden mondassák ki annyi: hogy mindazok, kik Magyarország függetlenségét kívánják, egyesüljenek egy táborba, képezzenek egy pártot, további magyarázat ne adassék s egyéb dolgok ne vétessenek fel. Nem akarom azt a nehéz küzdelmet vázolni, mely akkor a párt kebelében ennélfogva létrejött, mert voltak olyanok, a kik azt mondták, hogy a 72-iki programmot el neoi ejthetik többé, s így e rövid programmot nem fogadhatják el. Voltak olyanok, kik ezt a rövid programmot kivánták elfogadtatni. Nagy hazánkfia, Kossuth Lajos, hozzájárult a rövid programúihoz, sőt megmagyarázta és óhajtotta, hogy azt a párttagok szívleljék meg. Rámutatott, hogy ne keressék, a mi önöket elválasztja, hanem a mi összehozta, és ne azt keressék, vájjon e párt kebelében egyes kérdésekre milyen felfogások az uralkodók. Rámutatott a kormánypártra, mondván, tegyenek úgy, mint azok, kiknek kebelében egyéb felfogásokban minden vélemény helyet foglalhat, kezdve az atheistától az ultramontánig. Ez volt a vélemény 1874-ben. A párt kebelében többséget nyert. Ezen programm 1874. május 17-én népgyűlés elé terjesztetett, mely a programmot helyeselte. Meg kell érintenem, hogy a vallás kérdését illetőleg ezen országos gyűlésen sem több, sem kevesebb nem mondatott ki, mint a lelkiismereti szabadság biztosítása. Nem is magyaráztatott ez, sem nem bővíttetett. De itt még egy nagy fontosságú tényt kell kiemelnem, a mely ismét később esetleg