Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-446

446, országos ülés 1895. ínárczius 9-én, szombaton. 4,21 Hisz benne van programmunkban az önálló magyar hadsereg is, és a többi nemzeti követelmény is. Ugron Gábor: De nem kapcsolatban. NánásyOdÖn: De nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, (Halljuk.

1 Halljuk!) hogy mi határozzuk meg a javaslatok beterjesztésének sorrendjét is. Ha az autonómia kérdése meg lesz oldva oly irányban és oly javaslat terjesztetnék be, mint a minő a kötelező polgári házasság tekintetében terjesztetett elő, a mely a mi elveinknek eléggé megfelelő volt, akkor igenis, azt is el fogjuk fogadni; (Helyeslés a szélsőbalon.) de az nem volna helyes, ha mi határoznók meg ] előre a junktimokat, függővé teszszük attól egész ellenzéki működésünket. (Helyeslés és zaj a szélső baloldalon.) Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak pedig, a ki kifejezte abbeli reményét és megelégedését a felett, hogy mi az egyházpolitikát kivéve, minden másban komoly ellenzék akarunk és fogunk maradni ezután is, úgy, mint eddig voltunk, biztosíthatom őt, . hogy ezen reményében csalatkozni nem fog. Ezen remény biztosítékát bírja a múltban is; mert emlékeztetem őt arra a két lefolyt vitára, a melyet mi Wekerle akkori miniszterelnök úr ellen folytattunk épen az egyházpolitikai vita kezdetén a borossebesi és kőszegi nyilatkozatok, valamint a honvédszobor leleplezése kérdésében. Ezeket kívántam részemről előadni a felhozottakra ; egyébiránt a szakaszt én sem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Személyes kérdésben . . . (Zaj.) Elnök: Mily czímen kíváa a képviselő úr beszélni? Személyes kérdésben? Ugron Gábor: igen! Személyes kérdésben ! (Derültség jobbfelől. Halljuk! Halljuk! a balés szélső baloldalon.) Elnök: Hiszen a személye nem volt megtámadva ! Ugron Gábor : Személyes kérdésben kívánok pár szót szólni, t. ház. Nánásy Ödön t. kép viselő úr hivatkozik arra, hogy a függetlenségi és 48-as párt által 1892-ben kiadott szózatban a kötelező polgári házasság kifejezés benne van. Nem akarok vele vitatkozni a felett, hogy a pártalakúíásnak alapját képező 1884-iki programúiban az benne nem foglaltatott, de a képviselő úr megjegyzésére azt kell kijelentenem, a mit az egész ház igen jól tud, hogy az 1892-iki választások alkalmával én a saját 48-as programmom alapján lettem megválasztva, s engem azon szózat nem kötelezett. (Nagy derültség jobbfelől. Zaj Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez úgy van!) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Ugron Gábor: Engem a függetlenségi és 48-as pártnak programmja annyiban kötelez, a mennyiben én ahhoz hozzájárultam, midőn a párt kebelébe visszatértem. Akkor, t. ház, fennállott az 1893. május 19-iki határozat, mely a lelkiismeret szabadságát minden egyes képviselőnek meghagyta. Én tehát azt a szemrehányást, mintha a programmot meg nem tartottam volna, Nánásy Ödön képviselő úrtól el nem fogadom. Tessék ezt a szemrehányást azoknak a képviselő uraknak tenni, kik a párt részéről az akkori igazságügyminiszterrel szemben elhatározott bizalmatlansági szavazat ellenére itt a házban felálltak és bizalmat szavaztak az igazságügyminiszternek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Félkiáltások: Tessék ezt Helfy Ignácznak mondani!) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen ... Helfy Ignácz: Bocsánatot kérek! Elnök: Mily czímen kivan a képviselő úr szólni? Helfy Ignácz: Személyes kérdésben! Egy történelmi igazságot . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Ha a t. képviselő úr személyes kérdésben kivan szót, tessék mindjárt beszéde elején megmondani, mi által lett személye megtámadva. (Nyugtalanság balfelől.) Helfy Ignácz: T. ház! Egy történelmi igazságot kell helyreállítanom. Engedelmet kérek, de Ugron Gábor t. képviselőtársam felemlítette, — világosan rám czélozva, — hogy azok vétettek a párt határozata ellen, a kik akkor, mikor itt az egyházpolitikai javaslatok felett folytak a tárgyalások, az akkori igazságügyminiszter ellen bizalmatlansági indítvány lévén benyújtva, mondom, a kik akkor — én és néhány képviselőtársam — ezen indítvány ellen szavaztunk. Ez tény. A második tény az, engedelmet kérek, hogy a pártban ez ez indítvány el nem lett fogadva, bár mindnyájan azt gondoltuk, hogy az valóságos abszurdum. (Ellenmondások és felkiáltások a szélsőbalon: Dehogy mindnyájan!) A többség valósággal abszurdumnak tartotta, hogy akkor, mikor egy miniszter a mi követelésünknek megfelelő javaslatot nyújt be, épen azon miniszternek bizalmatlanságot szavazzunk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt kimondta a párt többsége, ennek folytán a pártnak azon tagja, a ki azon indítványt benyújtotta, kijelentette, hogy a maga részéről meghajlik a többség előtt, visszavonja indítványát és vissza is vonta. Polónyi Géza: Nem úgy volt! Helfy Ignácz: De nyomban utána akkor egy más, akkor a párt kötelékébe nem tartozó képviselő azt magáévá tette, és akkor én igenis lelkiismeretemet követve, ellene szavaztam azon indítványnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.)