Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-413

56 413. országos ülés 1893. január 22-én, kedden. zett, a nemzetiség nem politikai fogalom, hanem csak egy nyelvi kötelék volt. És midőn a kép­viselő úr azt követeli, hogy a szászokat ne nevezzem nemzetiségnek, hanem nemzetnek, akkor, igaz, a szász néppárt programmjából beszél, mert a szászok Erdélyben azzal tették helyzetöket tűrhetetlenné, hogy területi és nem­zetiségi jogokat követelnek magoknak, és a szász néppárt programmja nincsen kezemben, de tudom, hogy az nem olyan ártatlan, mint a képviselő úr szíveskedett lefesteni. A szászok a Királyföldön mintegy külön jogterületet kivannak fentartani és a Király­földön azon saját érdekeiket mintegy külön terííleten akarják érvényesíteni, alkotott várme­gyéket jelölték ki annak a területnek, a melyen érvényesítik. A törvény minden állampolgárnak megadja a jogot, nyelvi kötelékeik szerint is meg van mondva, hogy milyen jogokat gyakorolhatnak, és az 1868. évi XLIV. tcz.-hez nem elég úgy ragaszkodni, hogy az abban lefektetett jogokat követeljük, hanem el kell fogadniok azon tör­vények intézkedéseit is, a melyek 1868. óta hozattak a törvényhozás által. (Úgy van! bál­felöl) Nem lehet egy későbbi törvény hatályát előbbi törvény nevébea kifogásolni. (Élénk he­lyeslés a szélsőbalon.) T. ház! Én a szász népet nagyon tisz­telem, becsülöm, szorgalmát, munkásságát elis­merem, de engedjen meg a t. képviselő úr, én nemcsak a népet bírálom, hanem azokat is, a kik a nép élén mozognak, és a nép gondolko­dását akarják kifejezni. A mily igazság- és békeszerető, a mily szorgalmas és munkás a szász nép, egy néhány agitátor, ki a szász nép élére felcseperedett, nem viseli úgy magát, hogy bennünk magyarokban kellő megnyugta­tást keltsen. Mert valahányszor az oláhok ré­széről a legigazságtalanabb rágalmak szóratnak, a legméltatlanabb támadások intéztetnek elle­nünk : segítségül mindig ott látjuk őket. (Úgy van! (Úgy van! a ssélsö baloldalon.) S midőn a románok visszavonulnak a memorandum-per után Szebenbe, kik rendeznek ott tüntetéseket? Azon szász hatósági személyek, a kik őket a vasútnál fogadják. (Zajos helyeslés a szélső bal­oldalon.) Ha már most az igen t. képviselő úr oly kétes értékű czélzást tett arra, hogy a székely vasutak körűi is anyagi érdekek lettek volna reprezentálhatok, akkor én azt felelem a t. képviselő urnak: a székely vasutak megszava­zása a bizottságokban megtörtént, és a ház előtt áll; kérdem már most, hogy én, a Id ezen vasutak keresztülviteléért fáradoztam, mikor ad­tam el szavazatomat azért, hogy azok létesül­jenek? Önök az ellenkezőt teszik, s midőn szász érdekről van szó, szász érdekben ellenszolgálat­képen szavazataikat felajánlják. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ez az, a mi megbélyegzi azt, a ki felajánlja, megbélyegzi azt, a ki el­fogadja. (Zajos éljenzés a ssélsö baloldalon.) Zay Adolf: Személyes kérdésben és sza­vaim félremagyarázása miatt kérek szót. Meg vagyok győződve, hogy a t. ház lesz annyi lojalitással és lovagiassággal irántam, hogy ily támadással szemben, a minőt most intéztek el­lenem, meg fogja engedni, hogy ne csak rövid két szóval, hanem esetleg kissé hosszabban nyilatkozzam. (Halljuk!) Elnök: A képviselő úr személyes kérdés­ben és szavai helyreigazítása végett kért szót. Mindkét irányban csakugyan megtámadtatott az előtte szóló által. Azt gondolom, hogy a t. ház ebben az irányban a teljes nyilatkozatot a kép­viselő úrnak megengedi. (Helyeslés.) Zay Adolf: Legyen szabad előbb a t. képviselő úrnak amaz állításával foglalkoznom, mely még tárgyilagosnak látszott, hogy tudni­illik én itt a nemzetiségi felfogás alapján szól­tam. Teljesen félre méltóztatott érteni. Én ép­úgy át vagyok hatva, mint bárki itt a házban, attól a tudattól, hogy Magyarországon «sakis az oszthatatlan magyar politikai nemzet létezik politikai és közjogi szempontból, és érzem és hiszem, hogy ez oszthatatlan politikai magyar nemzetnek mi szászok is hű tagjai vagyunk, (Helyeslés jobbfelöl.) de azt kérem és követelem, — Ugron Gábor t. képviselő úrtól ezután soha, de ez ország tübbi államférfiúitól igen, — hogy minket fajjellegünk és nyelvünk teljes fentartása mellett is valóban e politikai nemzet fiainak és tagjainak tartsanak. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A nemzet kebelében államfentartó, államszi'.ár­dító elemet kívánunk és bírunk is képezni. Hogy ez az értelme egész fejtegetésemnek, azt megtudhatta volna t. képviselőtársam azon alap­ból, hogy én hivatkoztam a történelmi fejlő­désre, ebben az értelemben hivatkoztam az erdélyi régi három náczióra. De a kinek haj­lama és szüksége van támadni, az támad még akkor is, ha arra oka nincs. Most pedig arra kívánok hivatkozni, hogy támadásra és fellobbanásra én t. képviselő­társamnak okot nem szolgáltattam, mert én az ő működéséről, melyet a székely vasutak ügyé­ben kifejtett, határozottan mondtam, hogy el­ismerendő és kifogástalan. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ha valaki arra az inszinuáczióra jön, hogy ezen ügyért Ugron Gábor képviselő­társam árúba bocsátotta legyen az ő szavaza­tát, az nem én vagyok. Ez inszinuálva lett ma a házban saját maga által, pereljen ezért édes magával, mert én ei*ről egy árva szót sem szóltam.

Next

/
Thumbnails
Contents