Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-413

418. országos ülés 189S. január 22-én, kedden. Oö Első elvi diszpozicziója e programúinak az, hogy szent és sérthetetlen előttünk a közjogi kapocs és a magyar koronához tartozó orszá­goknak és tartományoknak egysége és sért­hetetlen együttm áradása. Remélem, t. képviselőtár­saim nem tartják ezt államellenes aspirácziónak ?! A másik alapelve ennek a programmnak az, hogy a magyar állameszmét és a magyar állam egységét elismerjük, de ezzel szemben követeljük azt, hogy a magyar állameszme és állami egység szempontjából ne csonkíttassék meg az önkormányzat, mely eddig Magyar­országon dívott, ne szoríttassák vissza az állam­polgárok tevékeny részvéte az állami közügyek tárgyalásából és elintézéséből. A harmadik óhaja ennek a programmnak az, hogy az egyházak törvényes jogállapota és különösen az egyházak közt a jogegyenlőség és jogviszonosság tartassák fenn. A negyedik elvi diszpoziczió elismeri a ma­gyar nyelv, mint állami nyelv jogosultságát, de e mellett az a követelés, hogy azon jogok, melyek az 1868. évi XLIV. törvenyezikkben a nem magyar ajkiíak részére meg vannak álla­pítva, tartassanak meg ezután is. T. képviselőtársaim! Ebben a négy elvi főpontban van a szász nép programmjának igazi veleje és valódi jellege. En meg vagyok győ­ződve, t. ház, hogy különösen a közjogi alapon álló pártok közííl nem lehet senki, a kinek ki­fogása lehetne ezen programmal szemben. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Most visszatérek, t, ház, a t. miniszter­elnök úrnak azon kijelentésére, a mely szerint programmunknak ezen elvi diszpoziezióit kifogás­talanoknak és helyeseknek ismerte el. A mit a szervezésre nézve mondott, az megfontolás tárgyát képezi, de mindenesetre nem ingatja meg azt a kijelentését, melyet az elvi részre tett. Horváth Gyula t. képviselőtársam ezen fejtegetés kapcsán kifogásolta, hogy a szabad­elvű párt kebelében lehessen egy más párt, mely külöu programmal bir. Bocsánatot kérek, ilyen felfogása a dolgoknak nem helyes. A szász képviselők a szabadelvű párt kebelében nem képeznek külön pártot, hanem csatlakosnak a szabadelvű párthoz azért, mert ag említett főbb pontokra nézve a szabadelvű pártban látják a legjobb biztosítást, és ezzel a párttal éreznek aránylag legnagyobb homogenitást. (Élénk helyes­lés jobbról.) Egyáltalában, t. ház, a szász képviselők­nek a szabadelvű pártban való maradására irányadó lesz a t. miniszterelnök úr programm­beszédében tett nyilatkozatán kívül azon nehéz és lelkiismeretes megfontolás után szerzett meg­győződés, hogy polgári kötelességünk nekünk, szász képviselőknek, épen az általam kifejtett elvi programmal szemben, hogy ne ingassuk meg a jelen pillanatban azt a szabadelvű pártot, a melyben mi az 1867-iki kiegyezésnek sértetlen fentartására, de magának a magyar állam meg­szilárdítására és kiépítésére sokkal jobb biztosí­tékot találunk, mint a t. ház bármelyik más pártjánál. Tehát ezen magasabb felfogású, érett és tiszta politikai meggyőződés és kötelesség­érzet az, mely arra bírhatja a szász képvise­lőket, hogy teljesen eltekintve a személyektől, de híven elveikhez és híven azon hivatásukhoz, mely régen zászlójukon állott, ad retinendam coronam tovább támogassák azt a pártot, a melyben a 67-iki kiegyezést, a két monarchiának együttmaradását, a magyar állam fentartását és kiépítését látja legjobban biztosítottnak. (Élénk helyeslés jobbról.) Ezt méltóztassék kegyesen tudomásul venni, és azután a szász képviselők magatartását ne méltóztassék olya ti felfogásból megítélni, mint a múlt ülésben történt. Méltóztassék meg­győződve lenni, hogy alkudozásra, feltételek tételére semmi ok, de semmi hajlam sem volt. (Mozgás balfelől.) Tájékozás történt, de az el­határozás tisztán azon elvi alapon fog tör­ténni, a melyet itt kifejteni volt szerencsém. (Élénk helyeslés jobbról.) Elnök: Ugron Gábor képviselő úr személyes kérdésben kivan szólani. Ugron Gábor: T. ház! Szavaimnak félre­magyarázása miatt és személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk!) Az előttem szólott képviselő úr tegnapi beszédemnek egy pontját teljesen félreértette, és részben félremagyarázta. Tegnapi beszédem­ben azt mondtam, hogy egy ország kormány­zására nézve tűrhetetlen, hogy alakuljanak érdekcsoportok, úgy, a mint azt Meltzl képvi­selő úr említette, mert ekként alakúihatnak anyagi érdekben érdekcsoportok, alakúihatnak helyi érdekben érdekcsoportok, és nem tartom helyesnek, hogy ha nemzetiségi érdekből ala­kiéinak ilyen csoportok. (Helyeslés a szélsőbalon !) A t. képviselő úr kifogásolta beszédemben, hogy én azt mondtam, »nemzetiség«, a szászokról, és akkor, midőn az alkotmány iránti lojalitását akarta igazolni, — igaz, hogy suttogva, nehogy mindenki által megérthető legyen, — ugyan­akkor arra hivatkozott, hogy én is Erdélynek vagyok gyermeke, tehát tudnom kell, hogy ott három nemzet volt: a magyar, a székely és a szász. Azt tudom, hogy igaz, hogy a szász néppárt programmjába bele van foglalva az 1868: XLIV. tcz., de akkor a képviselő úrnak tudnia kell, hogy abban a törvényben csak egy nemzet van, a magyar nemzet. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Azért, mert Erdélyben 1848. előtt a magyar, a székely és a szász nemzetet képe-

Next

/
Thumbnails
Contents