Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.
Ülésnapok - 1892-413
418. országos ülés 189S. január 22-én, kedden. Oö Első elvi diszpozicziója e programúinak az, hogy szent és sérthetetlen előttünk a közjogi kapocs és a magyar koronához tartozó országoknak és tartományoknak egysége és sérthetetlen együttm áradása. Remélem, t. képviselőtársaim nem tartják ezt államellenes aspirácziónak ?! A másik alapelve ennek a programmnak az, hogy a magyar állameszmét és a magyar állam egységét elismerjük, de ezzel szemben követeljük azt, hogy a magyar állameszme és állami egység szempontjából ne csonkíttassék meg az önkormányzat, mely eddig Magyarországon dívott, ne szoríttassák vissza az állampolgárok tevékeny részvéte az állami közügyek tárgyalásából és elintézéséből. A harmadik óhaja ennek a programmnak az, hogy az egyházak törvényes jogállapota és különösen az egyházak közt a jogegyenlőség és jogviszonosság tartassák fenn. A negyedik elvi diszpoziczió elismeri a magyar nyelv, mint állami nyelv jogosultságát, de e mellett az a követelés, hogy azon jogok, melyek az 1868. évi XLIV. törvenyezikkben a nem magyar ajkiíak részére meg vannak állapítva, tartassanak meg ezután is. T. képviselőtársaim! Ebben a négy elvi főpontban van a szász nép programmjának igazi veleje és valódi jellege. En meg vagyok győződve, t. ház, hogy különösen a közjogi alapon álló pártok közííl nem lehet senki, a kinek kifogása lehetne ezen programmal szemben. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Most visszatérek, t, ház, a t. miniszterelnök úrnak azon kijelentésére, a mely szerint programmunknak ezen elvi diszpoziezióit kifogástalanoknak és helyeseknek ismerte el. A mit a szervezésre nézve mondott, az megfontolás tárgyát képezi, de mindenesetre nem ingatja meg azt a kijelentését, melyet az elvi részre tett. Horváth Gyula t. képviselőtársam ezen fejtegetés kapcsán kifogásolta, hogy a szabadelvű párt kebelében lehessen egy más párt, mely külöu programmal bir. Bocsánatot kérek, ilyen felfogása a dolgoknak nem helyes. A szász képviselők a szabadelvű párt kebelében nem képeznek külön pártot, hanem csatlakosnak a szabadelvű párthoz azért, mert ag említett főbb pontokra nézve a szabadelvű pártban látják a legjobb biztosítást, és ezzel a párttal éreznek aránylag legnagyobb homogenitást. (Élénk helyeslés jobbról.) Egyáltalában, t. ház, a szász képviselőknek a szabadelvű pártban való maradására irányadó lesz a t. miniszterelnök úr programmbeszédében tett nyilatkozatán kívül azon nehéz és lelkiismeretes megfontolás után szerzett meggyőződés, hogy polgári kötelességünk nekünk, szász képviselőknek, épen az általam kifejtett elvi programmal szemben, hogy ne ingassuk meg a jelen pillanatban azt a szabadelvű pártot, a melyben mi az 1867-iki kiegyezésnek sértetlen fentartására, de magának a magyar állam megszilárdítására és kiépítésére sokkal jobb biztosítékot találunk, mint a t. ház bármelyik más pártjánál. Tehát ezen magasabb felfogású, érett és tiszta politikai meggyőződés és kötelességérzet az, mely arra bírhatja a szász képviselőket, hogy teljesen eltekintve a személyektől, de híven elveikhez és híven azon hivatásukhoz, mely régen zászlójukon állott, ad retinendam coronam tovább támogassák azt a pártot, a melyben a 67-iki kiegyezést, a két monarchiának együttmaradását, a magyar állam fentartását és kiépítését látja legjobban biztosítottnak. (Élénk helyeslés jobbról.) Ezt méltóztassék kegyesen tudomásul venni, és azután a szász képviselők magatartását ne méltóztassék olya ti felfogásból megítélni, mint a múlt ülésben történt. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy alkudozásra, feltételek tételére semmi ok, de semmi hajlam sem volt. (Mozgás balfelől.) Tájékozás történt, de az elhatározás tisztán azon elvi alapon fog történni, a melyet itt kifejteni volt szerencsém. (Élénk helyeslés jobbról.) Elnök: Ugron Gábor képviselő úr személyes kérdésben kivan szólani. Ugron Gábor: T. ház! Szavaimnak félremagyarázása miatt és személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk!) Az előttem szólott képviselő úr tegnapi beszédemnek egy pontját teljesen félreértette, és részben félremagyarázta. Tegnapi beszédemben azt mondtam, hogy egy ország kormányzására nézve tűrhetetlen, hogy alakuljanak érdekcsoportok, úgy, a mint azt Meltzl képviselő úr említette, mert ekként alakúihatnak anyagi érdekben érdekcsoportok, alakúihatnak helyi érdekben érdekcsoportok, és nem tartom helyesnek, hogy ha nemzetiségi érdekből alakiéinak ilyen csoportok. (Helyeslés a szélsőbalon !) A t. képviselő úr kifogásolta beszédemben, hogy én azt mondtam, »nemzetiség«, a szászokról, és akkor, midőn az alkotmány iránti lojalitását akarta igazolni, — igaz, hogy suttogva, nehogy mindenki által megérthető legyen, — ugyanakkor arra hivatkozott, hogy én is Erdélynek vagyok gyermeke, tehát tudnom kell, hogy ott három nemzet volt: a magyar, a székely és a szász. Azt tudom, hogy igaz, hogy a szász néppárt programmjába bele van foglalva az 1868: XLIV. tcz., de akkor a képviselő úrnak tudnia kell, hogy abban a törvényben csak egy nemzet van, a magyar nemzet. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Azért, mert Erdélyben 1848. előtt a magyar, a székely és a szász nemzetet képe-