Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-425

425. országos ülés 1895. február 7-én, csütörtökön. 349 B. Fejérváry Géza honvédelmi mi niszter: Ha pénzt kérek, azt indokolni is szoktam ; indokoltam előterjesztésemben és jelentésemben, és miután itt, úgy látszik, félreértés van a t. képviselő űr részéről, szükségesnek tartom bővebben is indokolni. De hogy mikor és hogyan, az az én dolgom, nem pedig Ugron Gábor képviselő űré. (Helyeslés és tetssés jóbhfelől. Nagy zaj a szélsőbalon.j Polónyi Géza: A ki penzióra tart igényt, az teljesítse kötelességét. (Nagy zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. képviselő urak! Méltóztassanak a miniszter urat meghallgatni. (Halljuk! Halljuk!) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Soha eszem ágában sem volt azt mondani, hogy szívességből adok felvilágosítást, mindig hangsúlyoztam, hogy az kötelességem. Polónyi Géza: így már tudomásul veszszük! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Felesleges volt a megjegyzés, önök ve-. lem nem paczkáznak, (Derültség.) A t. képviselő úr szabatos, világos és határozott előterjesztéseket kivan. En azt hiszem, hogy jelentésemben elég világosan, szabatosan és határozottan elő van adva az ok, melynek alapján a 600.000 forintot most kivételesen ezen esztendőre kérem, azért, mert évekjhosszű során át az ujonczozási eredmény nem volt olyan kedvező, mint az idén, és így azon kedvező helyzetben voltam, hogy a hátralékot a honvédségnél fedezhettem. Bölcsen méltóztatnak tudni, hogy a mostani védtörvéuy életbeléptetése előtt, a honvédség ajonczjutaléka nem volt kontingentálva. A régibb rendszer szerint először a hadsereghez szükséges számú ujonczok beosztattak oda, és a fenmaradtak azután mind a honvédségnek jutottak, kivéve a 10°/o-nyi póttartalékot, a mely akkoriban még a közös hadseregnek járt. Az 1889-iki új védtörvény alapján megváltozott a viszony; nekünk rendezett viszonyokra volt szükségünk; az olyan határozatlan faktorral, hogy az egyik évben egy pár száz, a másik évben egy pár ezer ujoncz jutott a honvédségnek: ezzel semmiféle katonaságot rendesen organizáíni nem lehet. Nekem tehát kontingentálásra volt szükségem, és azt a védtörvény tárgyalása alkalmával kértem is, és az ujonczok száma í2.500-ban lett megállapítva. A t. képviselő úr nagyon téved, midőn azt mondja, hogy a védtörvény mikénti végrehajtása iránt a t. ház nincs tisztában, és úgy látja, hogy itt szabad gazdálkodás, önkény, és törvénytelen eljárás uralkodik. Bátor vagyok kérdeni, vájjon létezik-e egyáltalában oly kimerítő és részletes végrehajtási utasítás egy törvényhez, mint a védtörvényhez ? A ki meg akar győződni állításom helyességéről, méltóztassék a könyvtárban megnézni; én annak idején, mikor a védtörvény létrejött, és a végrehajtási utasítás elkészült, azt három vaskos kötetben megküldtem a t. háznak is, a t. ház minden tagja a könyvtárban megkaphatja, ä mikor akarja. Ugron Gábor: Ott van az asztalon! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Annál jobb, annál könnyebben hozzáférhető. Ugron Gábor: Nem olvassa senki! Elnök: Kérem, ne méltóztassanak közbeszólni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tehát, hogy itt önkény uralkodnék, hogy szabad gazdálkodás volna, az nem áll; ott minden legkisebb mozzanat szabályozva van, és mindenkinek, tehát a képviselő araknak is szabadságában áll azt megtekinteni. Nem tudom, történt-e, vagy nem történt, de felteszem, hogy a törvényhozó urak megtekintették és ellenőrizték a honvédelmi minisztert, hogy helyesea járt-e el, vagy nem? Miután azonban hat év óta felszólalás nem történt, annálfogva méltán következtethetem, hogy kifogás nem is találtatott. Tehát az elj szabályozva van. Da bátor vagyok hivatkozni azokra az urakra, a kik mielőtt képviselőkké me^választattak, a megyénél szolgáltak. Ezek az urak igen jól ismerik az eljárást, és megbírálhatják, hogy a hátralékok számítása helyes-e, vagy helytelen ? (Közbeszólás bilfelöl.) Ez a törvényhozás elé tartozik. Hí a képviselő úr azt mondja, hogy ő nem ismeri az ujonczozási eredményt; hivatkozom arra, hogy én azt a háznak egy régibb határozata alapján minden évben meg szoktam küldeni a véderőbizottságnak. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem tudja senki!) Hogy tudja-e vagy nem tudja, arról én nem tehetek. Én megtettem, a mire a ház határozata kötelez, és megküldtem azt kimutatásonkint minden évben, nem tudom, hány példányban. A ki érdeklődik irántuk, megtalálhatja őket. (Zaj a szélső baloldalon.) Felteszem, hogy a képviselő úr nem kételkedik szavaimban Engem a ház határozata köt. Ha a ház azt fogja határozni, hogy küldjem meg a kimutatást minden képviselőnek, s én e határozatot elfogadom, ezt is megteszem. (Nagy derültség a szélső baloldala i.) Azt mondja a képviselő úr, hogy e szerint a védtörvény írott malaszt. Azt Imz^m, hogy ez állítással ő egyedül áll. (Zaj a szélső baloldalon.) Elnök: (A szélső baloldal felé fordulva.) Ne méltóztassék itt közbeszólni! B. Fejérváry Géz*, honvédelmi miniszter: A képviselő úr kifogásolja a 600.033