Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-423

302 * 2Í- or*»ágo» Klé« 18Ö*. tVbr«ir i-éa, kedde*. nézzük is, t. ház, közelebbről ezen katonai bün­tetőtörvényt, látjuk, hogy a modern jogfelfogás és igazságszolgáltatás fogalmával össze nem egyeztethető. Mert az igazságszolgáltatásnak minő garaneziáját nyújtja az a torvény, hol a vádlott védelem nélkül van kiszolgáltatva a hatalmasabb önkényének és akaratának, mert ma már a legtöbb országban meg van engedve katonai hüntető-flgyekbe/n is a védelem szabad­sága, sőt a legtöbb államban a vádlott szabadon választhatja meg a védőjét, csak egyedül nálunk van meg az a középkori állapot, hogy a vádlott maga sem védheti magát. (Idkiáltások a bal- és szélsőbalon: Czopf!) Az igazságszolgáltatásnak minő garaneziáját nyújthatja az a bíróság, hol vádló, védő és bíró egy személyben összpotosúl­bat, vagy minő garancziát nyújthat az a bíró­sági szervezet, melynek tárgyalási nyelvét sem a vádlott, sem a bíróság egyes tagjai esetleg nem értik? Vagy minő garancziát nyújthat egy oly bíróság, hol az egyének a törvény előtt nem egyenlők, mert tudjuk azt, hogy a legények részére és a tisztek részére külön bíróság van szer­vezve? De ezen magyar katonai büntető-törvény­könyvnek hiánya igen nagy veszélyt rejt magá­ban az államra és társadalmi szervezetre és az egyéni szabadságra is a tekintetben, hogy háború és ostromállapot esetében nincsen meg­vonva a katonai büntető-bíráskodás határa, nincsen külön választva katonai és polgári hatóságok jogköre, és ezáltal ostromállapot esetében nincs biztosítva a czivil polgárok jog­biztonsága , (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) mert ezek háború és ostromállapot esetében is a katonai büntető-bíróság alá helyeztetnek. (Igaz ! Űgy van ! a bal- és szélsőbalon.) Ebből igen nagy veszélyek származhatnak, nagyon sok összeütközés támadhat, mert az alkotmányos Magyarországban az Ausztriában ostromállapot esetére életben levő törvény nem birhat jog­érvénynyel. Rámutat az ebből származható ve­szélyekre Deák Ferencz is 1868. deczember 6-án tartott beszédében, és sürgősen követelte és e tekintetben határozati javaslatot is nyújtott be itt a törvényhozás termében, hogy a katonai büntető-bíróság szervezése a legközelebbi ország­gyűlésen megoldandó. Nézetem szerint, t. ház, nem lehet véle­mény-eltérés sem az országban, sem itt a ház­ban párttekintet nélkül a tekintetben, hogy az államnak kétségbevonhatatlan szuverén joga van a katonai igazságszolgáltatást megállapítni. (Igazi Úgy van! u bal- és szélsőbalon,) Mert egy alkotmányos államban az alkot­mányos instituczióknak érvényesülniök kell az állam összes szervezetében úgy a véderő-szerve­zetben is. Nem lehet véleményeltérés, t. ház, a tekintetben sem, hogy a katonai büntető-bírás­kodás és igazságszolgáltatás kérdésének megoldása a legsürgősebb feladat, és a tekintetben sem lehet nézeteltérés, hogy a mostani állapot nem­zeti sérelmet képez. Azért tehát joga van meg­tudni a nemzetnek joga van megtudni a nemzet törvényhozásának azt, hogy daczára a törvé­nyeknek, daczára az évről-évre hallott sürge­téseknek és határozati javaslatoknak, mi az oka annak, és hol az ok és mulasztás, hogy Magyar­országon a magyar katonai bíráskodás és bün­tetőtörvény meg nem hozatik. Babó Emil: Nem akarja a miniszter! Tóth János: T. ház! Még igen röviden a katonai becsületbíróság intézményével akarok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Bírósági intéz­ményt, t. ház, a hadsereg keretében, mint az államszervezet összes keretében egyedül a tör­vényhozásnak van joga létesíteni. (Igaz! Űgy van! a bal- és szélsőbalon.) Mégis azt látjuk, hogy 1873-ban egyszerű felségrendeletteí a katona­ság keretében a becsületbíróság intézménye be­hozatott és ezen bíróság szervezete soha a tör­vényhozás elébe nem terjesztetett, a törvény­hozás által nem tárgyaltatott, (Úgy van! a szélső­balon.) így tehát alkotmányjogilag törvénytelen. (Úgy van! Űgy van! a szélsőbalon.) Ezen bíróság pedig, t. ház, igen fontos bírói funkeziókat vé­gez, mert ítél az élet és vagyonnál is fonto­sabb becsület fölött, (Úgy van! a szélsőbalon.) és hogy egy egyénre katonai bírósági ítéletben kimondassák, hogy emberi méltóságának és életének legfőbb kincse, becsülete elveszett, erre nézve, mint több esetből láttuk, így legközelebb a Leypold esetéből is, nem kell egyéb, mint hogy az illető magyar nemzeti érzületének és hazaíiasságának kifejezést adjon. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A katonai foglalkozás, t. ház, egyszersmind kenyérkereseti foglalkozás is, és az állam nem engedheti azt meg, hogy hivatalnokai egy ellenőrízhetlen törvénytelen bíróság határozata folytán fosztassanak meg kenyerüktől, szabadságuktól, hivataluktól és be­csületüktől. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) T. ház! Nagy általánosságban rámutattam a nemzet sérelmeire katonai ügyekben, meg­győződésem szerint az államnak biztonsága, he­lyes védelme, a védelem helyes szervezése nem­esak abban áll, hogy az újonezokat megszavaz­zuk és a katonák számát szaporítsuk, hanem főleg abban áll az ország biztonsága, ha a nem­zet érdekei összeköttetnek és kellő [összhang­zatba hozatnak a trón érdekeivel; (Élénk he­lyeslés a szélső baloldalon.) ha így a nemzetjogai érvényesülnek az állam összszervezetében, és a hadviseléssel kapcsolatos törvényes intézke­dések az alkotmány szellemében végrehajtatnak. (Úgy van ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy, t. ház, ezek eddig nem történtek meg; minthogy

Next

/
Thumbnails
Contents