Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.
Ülésnapok - 1892-423
302 * 2Í- or*»ágo» Klé« 18Ö*. tVbr«ir i-éa, kedde*. nézzük is, t. ház, közelebbről ezen katonai büntetőtörvényt, látjuk, hogy a modern jogfelfogás és igazságszolgáltatás fogalmával össze nem egyeztethető. Mert az igazságszolgáltatásnak minő garaneziáját nyújtja az a torvény, hol a vádlott védelem nélkül van kiszolgáltatva a hatalmasabb önkényének és akaratának, mert ma már a legtöbb országban meg van engedve katonai hüntető-flgyekbe/n is a védelem szabadsága, sőt a legtöbb államban a vádlott szabadon választhatja meg a védőjét, csak egyedül nálunk van meg az a középkori állapot, hogy a vádlott maga sem védheti magát. (Idkiáltások a bal- és szélsőbalon: Czopf!) Az igazságszolgáltatásnak minő garaneziáját nyújthatja az a bíróság, hol vádló, védő és bíró egy személyben összpotosúlbat, vagy minő garancziát nyújthat az a bírósági szervezet, melynek tárgyalási nyelvét sem a vádlott, sem a bíróság egyes tagjai esetleg nem értik? Vagy minő garancziát nyújthat egy oly bíróság, hol az egyének a törvény előtt nem egyenlők, mert tudjuk azt, hogy a legények részére és a tisztek részére külön bíróság van szervezve? De ezen magyar katonai büntető-törvénykönyvnek hiánya igen nagy veszélyt rejt magában az államra és társadalmi szervezetre és az egyéni szabadságra is a tekintetben, hogy háború és ostromállapot esetében nincsen megvonva a katonai büntető-bíráskodás határa, nincsen külön választva katonai és polgári hatóságok jogköre, és ezáltal ostromállapot esetében nincs biztosítva a czivil polgárok jogbiztonsága , (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) mert ezek háború és ostromállapot esetében is a katonai büntető-bíróság alá helyeztetnek. (Igaz ! Űgy van ! a bal- és szélsőbalon.) Ebből igen nagy veszélyek származhatnak, nagyon sok összeütközés támadhat, mert az alkotmányos Magyarországban az Ausztriában ostromállapot esetére életben levő törvény nem birhat jogérvénynyel. Rámutat az ebből származható veszélyekre Deák Ferencz is 1868. deczember 6-án tartott beszédében, és sürgősen követelte és e tekintetben határozati javaslatot is nyújtott be itt a törvényhozás termében, hogy a katonai büntető-bíróság szervezése a legközelebbi országgyűlésen megoldandó. Nézetem szerint, t. ház, nem lehet vélemény-eltérés sem az országban, sem itt a házban párttekintet nélkül a tekintetben, hogy az államnak kétségbevonhatatlan szuverén joga van a katonai igazságszolgáltatást megállapítni. (Igazi Úgy van! u bal- és szélsőbalon,) Mert egy alkotmányos államban az alkotmányos instituczióknak érvényesülniök kell az állam összes szervezetében úgy a véderő-szervezetben is. Nem lehet véleményeltérés, t. ház, a tekintetben sem, hogy a katonai büntető-bíráskodás és igazságszolgáltatás kérdésének megoldása a legsürgősebb feladat, és a tekintetben sem lehet nézeteltérés, hogy a mostani állapot nemzeti sérelmet képez. Azért tehát joga van megtudni a nemzetnek joga van megtudni a nemzet törvényhozásának azt, hogy daczára a törvényeknek, daczára az évről-évre hallott sürgetéseknek és határozati javaslatoknak, mi az oka annak, és hol az ok és mulasztás, hogy Magyarországon a magyar katonai bíráskodás és büntetőtörvény meg nem hozatik. Babó Emil: Nem akarja a miniszter! Tóth János: T. ház! Még igen röviden a katonai becsületbíróság intézményével akarok foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Bírósági intézményt, t. ház, a hadsereg keretében, mint az államszervezet összes keretében egyedül a törvényhozásnak van joga létesíteni. (Igaz! Űgy van! a bal- és szélsőbalon.) Mégis azt látjuk, hogy 1873-ban egyszerű felségrendeletteí a katonaság keretében a becsületbíróság intézménye behozatott és ezen bíróság szervezete soha a törvényhozás elébe nem terjesztetett, a törvényhozás által nem tárgyaltatott, (Úgy van! a szélsőbalon.) így tehát alkotmányjogilag törvénytelen. (Úgy van! Űgy van! a szélsőbalon.) Ezen bíróság pedig, t. ház, igen fontos bírói funkeziókat végez, mert ítél az élet és vagyonnál is fontosabb becsület fölött, (Úgy van! a szélsőbalon.) és hogy egy egyénre katonai bírósági ítéletben kimondassák, hogy emberi méltóságának és életének legfőbb kincse, becsülete elveszett, erre nézve, mint több esetből láttuk, így legközelebb a Leypold esetéből is, nem kell egyéb, mint hogy az illető magyar nemzeti érzületének és hazaíiasságának kifejezést adjon. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A katonai foglalkozás, t. ház, egyszersmind kenyérkereseti foglalkozás is, és az állam nem engedheti azt meg, hogy hivatalnokai egy ellenőrízhetlen törvénytelen bíróság határozata folytán fosztassanak meg kenyerüktől, szabadságuktól, hivataluktól és becsületüktől. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) T. ház! Nagy általánosságban rámutattam a nemzet sérelmeire katonai ügyekben, meggyőződésem szerint az államnak biztonsága, helyes védelme, a védelem helyes szervezése nemesak abban áll, hogy az újonezokat megszavazzuk és a katonák számát szaporítsuk, hanem főleg abban áll az ország biztonsága, ha a nemzet érdekei összeköttetnek és kellő [összhangzatba hozatnak a trón érdekeivel; (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) ha így a nemzetjogai érvényesülnek az állam összszervezetében, és a hadviseléssel kapcsolatos törvényes intézkedések az alkotmány szellemében végrehajtatnak. (Úgy van ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy, t. ház, ezek eddig nem történtek meg; minthogy
