Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-390

390. országos ülés 1894. november 28-án, szerdán. 47 társálat bérbe veszi azt a hajóparkot is, mely eddig, mint az államvasutaknak kiegészítő része, az al-Dunán bizonyos szolgálatokat teljesített. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: (Csenget.) Méltóztassanak, t. kép­viselő urak csendben lenni. Neményi Ambrus előadó: Igaz, hogy a bérleti összegelég mérsékelt; azonban az is igaz, hogy ezen állami hajózási vállalatnak pénzügyi eredményei eddig nagyon kecsegtetők nem voltak, valamint nem is oly czélból létesíttetett ez a hajó­park, hogy vele pénzügyi eredmények eléressenek. Most azonban, hogy azon közgazdasági érdekek képviseletére, melyek itt szóban forogtak, egy nagy és teljesen az államtól függő hajózási vállalat fog rendelkezésre állni, nem lett volna okada­tolt e mellett még egy külön, szintén állami, de kisebb szabású hajózási vállalatot is fen­tartani. Éz azonban csak alárendelt pontja az állam­vasutak és a hajózási vállalat kölcsönös viszo­nyait tendező megegyezésnek. Az ezen viszony­ból a társulatra eredő indirekt előnyök mérté­kére nézve a legmeszszebbmenő kombinácziók­kal találkoztunk, a mióta ezen törvényjavaslat a nyilvánosság elé került. Ezen kombinácziók azonban többnyire oly téves felfogásból indultak ki, mintha itt egyoldalii előnyökről volna szó, melyeket az államvasutak a hajózási társulatnak minden viszontszolgálat nélkül nyújtanak. Tény­leg azonban a szóban forgó összes szolgáltatá­sok kölcsönösek, és bajos volna meghatározni, hogy melyik félre nézve járhatnak azok nagyobb előnyökkel: a társaságra e, vagy az államvas­útakra? (Igaz! Úgy van! Helyeslés a jobboldalon.) Mikor az államvasutak és a hajózási vállalat között a közös átrakodási állomásoknak a berendezése és az átrakodási díjszabásoknak a megállapítása, tekintetében a megegyezés meg­történt, ezzel oly újítás létesíttetett, a melyre első sorban nem a hajózásnak és nem az államvasutaknak volt szükségük, hanem a melyet a hazai ipari termelés, abban az irányban, a melyben természetes piaezai fekszenek, már régen nélkülözött. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) A mennyiben pedig e részben az államvasutak bizonyos kötelezettségeket vállaltak, ezen köte­lezettségekkel szemben áll az új hajózási válla­lat részéről nemcsak egyenértékű kötelezettség, hanem a teljes lekötöttség, a melynél fogva más közlekedési vállalatokkal, mint a magyar állam­vasutakkal, forgalmi egyezményre lépni egy­általában nem áll szabadságában. Magától érte­tik, hogy ily helyzetben levő vállalatnak leg­alább annyit kellett biztosítani, hogy az állam­nak és az államvasutaknak hathatós támogatá­sára számíthat. Ezen biztosítást tartalmazza a beterjesztett szerződésnek több pontja, a melyben egyebek közt megállapíttatik, hogy a két ma­gyar vállalat harmadik vállalattal szemben közös eljárást fog követni. Ez a kifejezés a magyar magánhajózás uémely köreiben némi nyugtalan­ságot okozott, a melylyel szemben kötelességem konstatálni, hogy a kérdéses megállapodásoknak tendencziája egyáltalában nem magyar vállala­tok ellen van irányítva, a mint ezt a kereske­delmi miniszter is mindkét bizottságban külön kiemelte. A magyar magánhajózás helyzete a Közép­Dunán ott, a hol eddig is hivatását teljesítette, ezen vállalatnak létesítése által semmiben sem válto­zik; sőt én igen jól tudok magamnak oly viszo­nyokat képzelni, a melyek mellett, például egy megfelelő vontatási szabályzat felállítása útján, ennek a nagy vállalatnak a létesítése a magyar magánhajózásnak akczióképességét tetemesen fokozhatja. A harmadik és utolsó pont, melyre kiter­jeszkedni kívánok: (Halljuk ! Halljuk !) a magyar államvasutaknak és az állami befolyás alatt álló hajózási vállalatoknak viszonya az osztrák Duna­gőzhajózási társasághoz, (Halljuk! Halljuk!) Az a tény, hogy ezen viszony előzetesen szabályoz­tatok, megtalálja analógiáját abban, hogy a tengeri hajózás kettéválasztása alkalmából is a Lloydot nem hogy kizárni iparkodtunk volna a fiumei forgalombál, hanem ellenkezőleg odaha­tottunk, hogy a Líoyd a szubvenczión kívüli viszonyban a magyar tengeri forgalom élénkí­téséhez hozzájáruljon. Ugyanez történt a jelen esetben az osztrák Danagőzhajózási társaság­gal is. Miután azon megállapodásoknak lényege, melyek ezeu társulattal köttettek, a bizottsági jelentésben körvonalozva vannak, arra szorít­kozom, hogy azoknak csak néhány főbb momen­tumát röviden jelezzem. (Halljuk! Halljuk!) Ezen momentumok közül az első az, hogy a történt megállapodások nem valami nyilvános vagy tit­kos politikai befolyásokra, hanem tisztán és kizárólag gyakorlati és üzleti szempontokra vezethetők vissza. A legegyszerűbb üzleti raison tiltott el bennünket attól, (Halljuk! Halljuk!) hogy az új magyar vállalatot, létesítése első pillanatától fogva, egy hatalmas és a szélsősége­kig menő versenynek ki ne tegyük, akkor, a mikor a békés rendezésnek lehetősége előttünk nyitva állott. (Helyeslés jobb felől.) Ez a rendezés megtörtént, és eredménye az, hogy a magyar társulatnak a forgalom megosztásánál a szolgál­tnány képességének megfelelő quóta biztosítva lett; hogy az államvasutak nem lesznek többé kénytelenek a Keletre irányuló forgalomban nagy refakcziákat engedélyezni, melyek köz­gazdaságilag alig indokolhatók és csakis a túl-

Next

/
Thumbnails
Contents