Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-405
A \ 9 103. országos ülés 1891. az irányzata, hogy épen a cséplés idején tegye az árakat mesterségesen alacsonyabbakká. Mint gazda, magam is, körülbelül egy évtized óta kisérem figyelemmé] a tőzídeárak alakulását, és épen az utolsó esztendőkben, azóta, a mióta a tulajdonképeni mezőgazdasági válságról szólhatunk, azt tapasztaltam, hogy a gabonaárak épen a cséplés idején voltak legnagyobbak, és azok a gazdák jártak legjobban, a kik már az őszfolyamán egész termésüket eladták, (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) T. ház! Nem osztozhatom Péchy Tamás t. képviselőtársam azon véleményében, hogy a miniszter űr programmja semmit sem tartalmaz. Péchy Tamás: Ezt nem mondtam! Gajári Ödön előadói Annyiban tudni, illik, hogy mindaz, a mit a miniszter mondott, elkésett dolog, mely helyén lett volna öt vagy tíz évvel ezelőtt, ma azonban ennek semmi értelme nincsen. Élénk figyelemmel kísértem azt, hogy miként viselkedett a t. ellenzék a miniszter úr részéről előadott programmal, szemben, és a felszólalások tenorjából az első naptól kezdve a mai napig folytonos átalakulást Iátok. A mikor a t. miniszter úr az ő program raj át, a melyet minden eziczomázás nélkül, mondhatnám, a té- j nyék egész szárazságában tárt a ház elé, elmon- I dotta, úgy láttam, hogy annak minden részével Péchy Tamás t. képviselő űr is teljesen egyetértett. 0 is, t. barátom, Bornemisza Lajos is, állandó helyesléssel kisérte e pro grammot. Alig volt jelentékenyebb tényező a t. képviselőház ezen oldalán, a ki a t. miniszter árnak fejtegetéseit tetszéssel ne kísérte volna. Már most •AZ első nap közvetlen hatása alatt ezen ma már agyonócsárolt miniszteri programmal szemben a t. képviselő urak megelégedtek azzal, hogy azt mondották, hogy nagyon szép és okos dolgok voltaik azok, a miket a t. miniszter úr elmondott; a tapasztalt gazdára is vallanak azok. (Zaj balfelöl.) Elnök: Csendet kérek ! (Halljuk 1 Halljuk!) Gajári Ödön előadó: Azonban a t. miniszter úrnak nincs magas konczepcziója, mert nem mondotta meg, mivel lehet a mezőgazdasági válságon azonnal segíteni? Az első napon ezzel foglalkoztak, a többi napokon azután a képviselő urak közül az egyik elmondotta a miniszter úr programmbeszédének az elejét, a másik a hátulját; (Derültség.) az egyik kiszakította a közepét, a másik nagyobb súlyt helyezett a szemtermelésre, a csatornázásra, a harmadik pedig i\z állattenyésztésre, és mindegyik azzal a szemrehányással tette ezt, hogy az általa kidomborította kra a miniszter úrprogrammja kellő súlyt nem helyezett. Később, a mint ezt ma is látjuk, oda jutottunk, hogy azt mondják a deczemfter 17-én, hétfőn. t. képviselő urak, hogy a miniszternek nincs is programmja. (Derültség a jobboldalon.) Bartha Miklós: Tönkre vagyunk téve! ( Za í>> Gajári Ödön előadó: A t. képviselő urak a legkényelmesebb eljárást követték. Valahány fölszólalást hallottunk ezen oldalról, mindenik elé bizonyos méltó kíváncsisággal tekintettünk, mert, mindegyik mögött azt sejtettük, hogy meg fog nyilatkozni egy oly férfiú, a ki megtalálta az arkánumot arra, a mivel a mezőgazdasági bajokon egy csapásra segíteni lehet. De hát a t. képviselő urak nem találták ezt meg, és nyugodjunk bele. nem is fogjuk azt megtalálni. (Mozgás a baloldalon.) Madarász József: Nagyon szomorű dolog! ( Za h) Gajári Ödön előadó: A mostani angol gazdakongresszus, melyben nem csekélyebb jelentőségű férfiak, mint az angol állami közélet kitűnőségei foglaltak helyet, szintén foglalkozott ezen problémával. Maga Salisbury lord is, a ki kijelenti a kongresszushoz intézett levelében, hogy azon bajok, a melyek a brit szigeteket érik, nincsenek izolálva, hanem az egész világra kiterjedők, azokat úgy ismeri, hogy azok pillanatnyi elhárítása semminemű törvényhozási és kormányzati intézkedéssel nem lehetséges. (Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Én ezt nem szemrehányásként mondom, hanem csak azért, hogy nyugodjunk bele, ha a magyar parlament sem tud feltalálni erre arkánumot. Ivánka Oszkár: Egészen más a helyzete Magyarországnak! Gajári Ödön előadó: Meg keli tehát elégednünk azzal, hogy ily esetben mi is azon eljárást kövessük, a mit az orvosi praxis is követ, a midőn speczifikus módszerrel nem bír, a melylyel a betegséget hirtelen eltávolíthatná, és a szimptomatikus gyógykezeléshez fordul, hogy az egész organizmus legyen életerősebb, hogy az helyeztessék jobb állapotba, hogy a krízist kiállhassa. (Tetszés jobbfelöl.) Ezért azt hiszem, í. ház. hogy a miniszter urnak ezen részletei miatt sokat ócsárolt programmbeszéde épen ily irányban mozog, s úgy vagyok meggyőződve, hogy. inkább van igaza Herman Ottó í. barátomnak, a ki azt mondja a miniszter programmjaról, hogy az sokkal tágabb keretet ölel fel, mintsem hogy azt egyetlen egy ember tevékenysége betölthetne, mint azoknak, a kik az igen t. miniszter űr programmját csakis politikai ellentét kedvéért keveslik. Mert azt be kell ismerni, t. ház, hogy a miniszter űr programmját sok tekintetben félremagyarázni törekszenek. Az egyes részletintézkedéseket, amelyeket ő, mint eszközöket javasolt, czél gyanánt
