Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-405

405. országos ülés 1894. deczember 17-én, hétfőa. 407 okából tartaodó fenn. Miért nem volt akkor szives egyúttal konstatálni azt is, hogy azon határozati javaslat, melyet én benyújtottam, a szükségnek felel meg és azon intézkedés, melyet tartalmaz, olyan, a melyet ellenezni nem lehet, a melyet a kormánynak is támogatnia kell? (Helyeslés a baloldalon.) Az államtitkár úr szólt arról is, hogy a vámvisszatérítést szabályozni kell: mind oly panaszok jogosultságának elismerése, a melyeket mi itt felhoztunk. És végre azt mondja az államtitkár úr, hogy szabályozni kell a maximumot, a melyet a malmok feldolgoznak. Én ezzel egyet nem érthetek, mert azon czélból konkurrencziát csinálni a magyar búzának, hogy az belföldön fogyasztassék, semmiféle román búzát behozni nem szabad; viszont az ellen, kegy itt kikészítés! eljárás tárgyát képezvén, ismét kivitelre kerüljön, nekem abszolúte semmi kifogásom nincs, még ha Eomániának összes búzáját is magyar malmok fogják feldolgozni. Azt mondja még a t. államtitkár úr, hogy ő saját szempontjából még a behozható maximumát a búzának sem fogja megengedni behozni, nehogy ezek, mint nagy tömegek jelentkezzenek. Ily és sok más állítása és mondása van még az igen t. államtitkár urnak, a melyet én egyszerűen a magam álláspontja mellett hozhatok fel legjobb argumentumul, mert ő is elismeri, hogy szabálytalanságok a kikészítés! eljárásban léteznek, és midőn én beszédébe ott, a hol azt mondta, hogy az azonosság kérdésére, ha malmonkint megáilapíttatott a maximum, nagy súlyt nem helyez, közbekiáltottam, hogy a törvényre kell súlyt helyezni, az államtitkár úr maga azt mondotta, hogy a törvényt senki megszegni nem akarja, és ennélfogva remélem, hogy határozati javaslatomat ő is pártolni fogja, és a mellett ő is pártolólag fog nyilatkozni. Én csak egyet vagyok bátor kiemetui, a mire a t. báz figyelmét e vita alatt még senki fel nem hívta, (Halljuk! Halljuk!) s ez az, hogy nem tudom, hogy a miniszter úrnak és az állam titkár úrnak van-e tudomása róla, hogy különösen az utóbbi esztendőben folyton fokozódik azon árpamennyiség, a mely kikészítési eljárás ezímén behozatik. Nem tudom, tudja-e a t. miniszter úr, mennyi az, a mi ilyen ezímén behozatik és kivitetik. Az 1894. év 3

/4 részében október elsőig kikészítési eljárás ezímén árpát behoztak 537.000 métermázsát, kivittek pedig kikészítési eljárás ezímén 117.000 métermázsát, tehát 420.000 métermázsa olyan árpa hozatott be külföldről, különösen Oroszországból Magyarországba, mely kikészítési eljárás ezímén visszaélésképen jött be, mely azonban azóta itt van, és melyből semmi ki nem vitetett. És mi láttuk azt, t. ház, hogy míg őgzszel örvendetes fellendülést vett úgy a sör, mint a takarmányárpa ára, úgy, hogy azt igen jól volt értékesíthető, a mint ezen óriási külföldi behozatalok történtek, az árpaárak úgy lenyomattak, hogy árpát eladni teljes lehetetlenség. (Igaz! Úgy van! bal felől.) Mindezek után, t. ház, habár a túlsó oldalról igen sokan nem voltak itt ezen kérdés megvitatásánál, mégsem akarom a ház idejét igénybe venni arra, hogy újra rekapituláljam azokat, a melyekkel kimutattam, hogy ezen eljárás törvényellenes, beleütközik a törvény világos szavaiba és két miniszteri rendelet világos rendelkezéseibe. Még azt sem igen merem kérni, hogy fogadja el a t. ház határozati javaslatomat, mert a mint még vagyok győződve egyrészről, hogy ezen oldalról mindenki el fogja fogadni, mivel nincs semmiféle presszió, mely minket tartóztatna, hogy egy előttünk teljesen világos dologban legjobb meggyőződésünk szerint a közérdek szempontjából adjuk szavazatunkat, addig tartok attól, hogy azt az álláspontot, melyet ezen határozati javaslat elfoglal, a t. túloldalon nem fogadják el, mert igen kevesen lesznek azok, a kik másként fognak szavazni, mint a hogy a t. miniszter úr szavaz. Én tehát bátor vagyok kérni azt, hogy szavazzon mindenki a legjobb meggyőződése szerint. (Élénk helyeslés bálfelöl.) Elnök: Tisza István képviselő úr személyes kérdésben kíván szólani! Tisza István: T. ház! Személyes kérdésben egy rövid perezre kérem a t. ház szives türelmét. (Halljuk! Halljuk !) E vita folyamán tartott felszólalásomban iparkodtam adatokkal és érvekkel kimutatni azt, hogy a számoknak azon csoportosítása, a melyre Ivánka Oszkár t. képviselő úr okoskodását alapította, téves, hogy a konklúzió téves, hogy a monarchiának, a vámterületnek nem beviteli, hanem kiviteli többlete van búzából. Én nagyon örültem volna, ha az én állításaim a t. képviselő úr részéről ép oly objektív és beható bírálatban részesültek volna, miut a minőben én az ő okoskodását részesíteni iparkodtam. E helyett a t. képviselő úr azt mondja, hogy én ugyanazon szemüvegen látok, a melyen, felteszem, Bujanovics Sándor t. képviselőtársam, — nem tudtam jól kivenni mindenik szavát, de az értelme az volt, hogy a gazda előtt tüntetem fel a dolgot más színben, zöld szemüveggel, lóvá teszem a gazdát stb. Én egyszerűen a t. ház megítélésére bizoui azt, hogy czáfolat-e ez az általam mondottakra. A t. képviselő urnak pedig azt mondhatom, hogy soha senkinek eddigi eljárásommal jogot arra