Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-389

34 3S9. országos ülés 1894. november 27-éu, kedden. ségű olyan anyagot nyernénk vissza, a melyet azután, mint ócska anyagot lehetne legfölebb értékesíteni, holott az ma még a forgalom igé­nyeinek teljesen megfelel. A t. képviselőúr utalt azon beruházásokra és befektetésekre, melyek még az államvasutaknál szükségesek. Nem tagadom, t, ház, hogy jelen­tékeny beruházásokra és befektetésekre van és lesz is szükség mindig egy oly hálózatnál, a mely ma már meghaladja a tízezer kilométert. A forgalomnak emelkedése és fejlődése mindig újabb szükségleteket hoz felszínre, ezekhez al­kalmazkodni kell, és így igen természetes, hogy ilyen fejlődő hálózatnál évről-évre ríj befektések és beruházások szüksége merül fel. De a lehető­ség és okszerűség határai közt erre figyelemmel is vagyunk, és úgy, mint a megelőző budgetek, ezen budget is tanúskodik a mellett, hogy a mi okvetlenül szükséges az államvasutak fejlesztése érdekében, a mi okvetetlenül szükséges arra, hogy e hálózat a forgalom igényeinek és fejlődésének úgy közgazdasági, mint pénzügyi szempontból képes legyen megfelelni, azt ezen budgetben is előirányoztam és figyelembe vettem. Ha méltóztatik egyes tételeket meg­nézni, államvasúti beruházásokra ebben a bud­getben hét és fél millió forint van pre­limálva. Azonkívül jeleztem, hogy hat millió forint szintén államvasúti befektetésre lenne for­dítandó az állampénztári készletekből, a melyekre vonatkozólag a kormány külön előterjesztést fog tenni. Tehát már tizenhárom millió forint fogna a jövő év folyamán tisztán államvasúti befek­tetésekre felhasználtatni. Nem is számítom ide a máramarossziget-kőrösmezei vasútra kiadott vagy kiadandó összeget, és a székely vasutakat, melyekre vonatkozólag a törvényjavaslat szintén a t. ház előtt van, és a melyekre pár millió forint már a jövő évben szükséges lesz. Midőn ilyen jelentékeny összegek fordítattatnak ezen beruházásokra, és általában az államvasúti in­tézmény fejlesztésére, akkor, azt hiszem, ezeket a befektetéseket, és az ezek körül követett eljá­rást foltozásnak, vagy valamely kisszerű eljá­rásnak nem lehet nevezni. [Úgy van! jobb/elől.) Megteszszük mindazt, a mi az ország pénzügyi helyzetének figyelembe vételével egyfelől, más­felől a forgalom igényeinek szemmeltartása mel­lett lehetséges a ezekre vonatkozólag a szüksé­ges összegek a budgetben preliminálva vannak. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tétel meg sem támadtatván, mél­tóztatnak a 4,416.950 forintot elfogadni. (El­fogadjuk!) A tételt elfogadottnak jelentem ki. Perczel Béni jegyző (olvassa): Fentar­tási és üzemi kiadások 26,584.850 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bevétel 87,800.000 frt Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Magyar kir. államvasutak gépgyára. Rendes kiadások: XVIII. fej., 9. czíin. Rendes bevételek: V. feje­zet, 9. czím. Kiadás 5,597.630 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bevétel 6,673.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Diós­győri m. kir. vas- és aczélgyár. Rendes kiadá­sok: XVIII. fej., 10. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 10. czím. Kiadás 4,938.400 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bevétel 5,827.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Budapesti kir. zálogházak. Rendes kiadások : XVIII. feje­zet, 11. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 11. czím. Kiadás 220.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bevétel 220.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Mérték­hitelesítés. Fegyvervizsgáíati és borvizsgálati bizottságok. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 12. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 12. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 10.370 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 16.260 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bevétel 10.200 frt. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Statiszti­kai hivatal. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 13. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 13. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 73.452 frt. Bartók Lajos jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Bár szerettem volna ezen kérdés felett, a melyet érinteni bátor leszek, kissé bővebb eszmecserébe bocsátkozni, számolok a hangúlattal, (Derültség jobbfelöl.) és egész röviden néhány megjegyzésre Szorítkozom. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! A statisztikának, mint tu­dománynak fontossága évek hosszú során át vita tárgyát képezte, és e tárgy, különösen Német­országban, nem ritkán igen jeles és ügyes élczekre szolgáltatott okot. Ma azonban a tudo­mány meghaladott álláspontnak tekinti azt, hogy a statisztika maga, mint ilyen, nagy becscsel biró instítuczió minden államban egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents