Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-389
35 389. országos ülés 18M. aorember 27-én, kedden. galomra való tekintetből az utasoknak kíméletére is nagy súlyt fektetnek, és azt fogja találni, hogy külföldi pályaházaknál a fel- és leszállás tekintetében egy bizonyos terasz-rendszer hozatott be, úgy, hogy az utasok a teraszról közvetlenül minden grádics mellőzésével a vasúti kupéba léphetnek be. A ki minálunk az e részben észlelhető mizériát figyelmére méltatja, kénytelen bevallani, hogy itt a legnagyobbszeríí emberkínzással állunk szemben, különösen, ha tekintette veszszük, hogy a vasutakat nemcsak gimnasztikusok, vadászok, és fürge emberek, hanem nők és koros emberek is igénybe veszik. A felszállás, különösen a nőkre és idősebb emberekre, főleg közbeeső állomásokon, sokszor olyan, hogy az embernek valósággal a szíve fáj, ha látja azon erőlködést és tuszkolást, mely mellett igénybe vehetik a közlekedés ezen könynyítését. Én belátom, hogy minden kis állomáson ezen terasz-rendszert behozni nem lehet, de legalább a főállomásokon kövessük a külföld példáját, és necsak a fizetésre gondoljunk, hanem arra is, hogy a ki a közlekedést használja, a ki azért a bért megfizeti, azt testileg kíméljük meg, a mennyire lehet. Ez volt az, a mire én a t. miniszter úr figyelmét felhívni óhajtottam. Elnök : Kíván még valaki szólani, t. ház ? Senkisem? A vitát bezárom. • A kereskedelmi miniszter úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ami a miskolczi pályaudvar kérdését illeti, a költségvetés bizonyságot tesz arról, hogy magam is érzem ezen pályaudvar hiányosságait, és kibővítése érdekében jelentékeny összeget előirányoztam úgy a megelőző évi, mint ezen, 1895-iki költségvetésben, nevezetesen a pályaudvar és rendező állomás létesítésére 150.000 forint van ezen költségvetésben előirányozva. A miskolczi forgalmi viszonyokat véve tekintetbe, első sorban egy rendező pályaudvar létesítése volt mindenekelőtt szükséges, és pedig abból a czélból, hogy a többi pályaudvarok a vonat rendezése munkájától debarrassziroztassanak. Ez által lényegesen javul a helyzet úgy az átmeneti pályaudvaron, mint azon, a melyet a t. képviselő úr említett. Utóvégre minden átalakítást, a mi a forgalom kényelme érdekében kívánatos, egyszerre végrehajtani nem lehet, de igen jelentékeny munkák végeztetnek a miskolczi állomáson. A költségvetésben jelentékeny összegeket irányoztam elő e ezélra, s lehető figyelemmel leszek arra is, hogy a gömöri indóház viszonyai szintén megjavíttassanak. A mi a t. képviselő úr által felvetett másik kérdést illeti, hogy az egyes állomásokon a ki- és beszállás érdekében teraszok létesíttessenek, e tekintetben bátor vagyok hivatkozni arra, hogy a külföldi vaspályákon sem egészen úgy áll a dolog, a mint a t. képviselő úr mondotta. Egyik-másik nagyobb állomáson vannak ily kényelmi berendezkedések, hanem igen sok állomáson kevésbbé kényelmes a berendezés, mint nálunk. Azt nem helyezhetem kilátásba, hogy ezek a dolgok az államvasutak valamennyi állomásán létesíttetni fognak, mielőtt azon munkák és létesítmények, melyek a forgalom érdekében szükségesebbek, létesíthetők lesznek. Egyébként ebben az irányban is folynak a tanulmányok úgy a budapesti, mint más pályaudvarokat illetőleg; Győrött például már létesíttetnek is, de a nehézség abban van, hogy ezen új berendezések létesítése oly pályaudvarokon, a melyek egészen más rendszer szerint épültek, szerfelett nagy költségeket okoznak. És ez alkalommal engedje meg a t. ház, hogy válaszoljak egy kérdésre, a melyet tegnap Drescher Ede képviselő úr volt szives felemlíteni, s melyet én tegnap azért nem érintettem, mert az a költségvetésnek egy részletére vonatkozik. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr ugyanis figyelmembe ajánlotta a baja-báttaszéki összeköttetést. Nem először vettetik fel ezen dunai áthidalás kérdése. Ma is csak azt ismételhetem, a mit már korábban kijelentettem, hogy az összeköttetés létesítését szükségesnek és forgalmi szempontból teljesen indokoltnak tartom. Ez irányban az előmunkálatok tényleg már folyamatban is vannak, és ha ez összeköttetésnek létesítése késik, ennek oka az, hogy a létesítés a költségek miatt igen meg van nehezítve, mert nemcsak egy dunai hídról, hanem körülbelül 14—15 kilométernyi vasúti vonal megépítéséről is van szó, és pedig ártéri területen, a mi igen jelentékeny költségeket fog okozni. E mellett pedig természetesen figyelembe kell venni a báttaszék-dombóvári vonalnak átalakítását is. Mindezek oly nehézségek, a melyek a kérdésnek azonnali vagy gyors megoldását ez ideig lehetővé nem tették, s én keresem a megoldást azon a módon, hogy e dunai áthidalás valamely helyi érdekű vasúttal kapcsolatban létesíttessék, s e tekintetben óhajtanám magát a helyi érdekeltséget is belevonni. Ebben az irányban is tényleg folynak az előmunkálatok, a tárgyalások, és reménylem, eredményre fognak vezetni; a mennyiben pedig esetleg nem vezetnének eredményre, módot és eszközöket fogok keresni, hogy nem sok idő múlva ezen vasúti és közúti dunai áthidalásnak és összeköttetésnek létesítése érdekében a törvényhozásnak előterjesztést tehessek. (Helyeslés jobb felől.)
