Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-400

292 400. országos ülés 1891. deczeinliei' 11-én, kedden. csak mint előadótól, hanem mint képviselőtől is, igénytelen felfogásom szerint, hiba leune, mert egy olyan dolgot vonnék a vita keretébe, a mely nemcsak a tárgygyal, de az egész napirenddel sineB összefüggésben. T. ház! Én a t. ház türelmét továbbra igénybe venni nem akarom. Azt hiszem, hogy a helyzet mind a két irányban eléggé tisztán áll. Tisztán áll az, hogy egyfelől a felhatalmazásra szükség van az államháztartás zavartalan vitele érdekében, de másfelől tisztán áll az is, hogy in optima forma a bizalmi kérdés fölvettetett, s ennek következtében a pártok világosan kör­vonalazták ezzel szemben álláspontjukat, ágy, hogy most már egyébre szükség nincsen, mint magára a szavazásra. Ajánlom a törvényjavas­latot elfogadásra. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Helfy Ignácz képviselő urat illeti a zárszó! Helfy Ignácz : T. ház ! Azon esemény után, a melyet a miniszterelnök úr tegnap beje­lentett, feleslegesnek tartom, hogy beszéd tartása czéljából a zárszó jogával éljek. Ha mégis rövi­den felszólalok, tisztán azért teszem, hogy egy állítására, a melyet reám vonatkozólag a minisz­terelnök úr tett, és annak kapcsán egy rövid megjegyzésére reflektáljak. Á t. miniszterelnök úr, midőn azon vádak­ról beszélt, a melyek ezen lefolyt harcz folya­mán több oldalról a kormány ellen intéztettek, hozzám fordulva azt mondja: »Más oldalról Helfy t. képviselő úr vádol bennünket azzal, hogy méltatlanul, helytelenül képviseljük ezen elveket*. Hivatkozom az egész házra, hogy nemcsak hogy azt nem mondottam, hanem épen ennek ellen­kezőjét mondottam. Én készséggel elismertem a lelkesedést, a nagy kitartást, a melyet a kor­mány az elvek mellett tanúsított, . . . Szalay Imre: Mikor a bőrére ment a dolog! Helfy Ignácz: ... de felsoroltam a tak­tikai hibákat, a melyeket az elvek megtartása mellett elkövettek. Ez az egyik. A miniszterelnök úr aztán felhevííléséhen egy élczet is csinált reám : ha nyáron utánafu­tott volna az ellenségnek, én talán nemis követ­tem volna. Eljárásommal ugyan én ezt sem igazoltam, hanem engedje meg a miniszterelnök úr kimon­danom, hogy én az élczet szeretem még akkor is, ha ellenem van intézve; hanem megvallom hogy épen a tegnapi napon, a mikor a miniszter­elnök úr beszédét elmondta, akkor, a mikor a szentesítés már zsebében volt, én, ezen oldal felé befczélve, más hangot vártam volna a minisz­terelnök ártól; (Úgy van! a szélsőbalon.) mert akkor, a mikor a reformjavaslatok szentesítését hirdette, lehetetlennek tartom, hogy eszébe ne jutott volna épen ez a párt, mely ezeket az elveket a házba behozta, és azok mellett két évtizedig, tántoríthatatlanul, küzdött s a mely párt segédkezése nélkül aligha ünnepelte volna meg a t. kormány és a t. ház azt a diadalt, (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) melyet jelezni méltóz­tatott. Csak ennyit akartam megjegyezni. Egyébiránt az indemnityre vonatkozó hatá­rozati javaslatomat újból ajánlom elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon). Elnök: A tanácskozás be van fejezve. Következik á szavazás. A kérdés az, elfogadja-e a t. ház a pénzügyi bizottság jelentése alapján az 1895. év első-két hónapjában viselendő köz­terhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem. Ezzel szem­ben áll Helfy képviselő úr határozati javaslata, melyet méltóztassék meghallgatni. Bartók Lajos jegyző (oltassa.) Elnök: A kérdést tehát úgy tenném fel, méltóztatik-e a törvényjavaslatot, szemben Helfy képviselő úr határozati javaslatával általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem ? Minthogy több mint húsz képviselő úr a névszerinti szavazás elrendelését kérte, azt ezen­nel elrendelem. Kihúzom a betűt. (Megtörténik.) A szavazás »Z« betűnél kezdődik. (Morgás.) Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni, az ülést ezennel megnyitom. (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyöket elfog­lalni! (Felkiáltások Helyre !) Szíveskedjenek csend ben lenni! A jegyző urak nem hallhatják soha a szavazást a zajban. Kérném a képviselő ura­kat, szíveskedjenek helyökre menni és hangosan szavazni. Következik a szavazás. A névsort olvassa gróf Esterházy Kálmán jegyző úr; az igennel szavazókat jegyzi Molnár Antal jegyző úr, a nemmel szavazókat jegyzi Bartók Lajos jegyző úr, a távollevőket jegyzi Schóber Ernő jegyző úr. A kérdés az, méltóztatnak-e általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául a szóban forgó törvényjavaslatot elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, fognak sza­vazni igennel; a kik a Helfy Ignácz képviselő űr által beadott határozati javaslat alapján nem fogadják el, fognak szavazni nemmel. A meny­nyiben a törvényjavaslat elfogadtatnék, Helfy Ignácz képviselő úr határozati javaslata elesik. (Zaj a bal- és a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! A kérdés feltételé­hez kívánok szólani. Az elnök úr akként teszi íel a kérdést, hogy a kik elfogadják a törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents