Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-399

276 309, országos ülés 1894. deczember lo-én, hétfőn. arra nézve, hogy ő Felsége az elfogadott javaslatokat azonnal szentesítBe. (Halljuk! Halljuk!) Ezt az állítást, ezt a vádat különösen azok részéről nem értem, a kik ezt a korona jogainak tiszteletben tartásával karöltve említik és hozzák fel, mert a korona jogait nem úgy tartjuk tiszteletben, ha időhatárt netn ismerve rögtön sürgetőleg lépünk fel, hanem ha a korona azon jogait, a melyek megilletik, valóban respektáljuk. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Zaj bal felől.) Én nem éreztem magamat jogosítva egy ily ^fontos jog gyakorlásánál időhatárt megjelölni, hanem hagytam az [ügyet saját természetes folyamára, és midőn láttam, hogy a szentepítés bekövetkezte politikai szükség, akkor igenis kérve, sürgetőleg léptem közbe. (Helyeslés jobbf elől. Derültség a baloldalon.) Ennek, t. ház, meg is volt az eredménye, mert ezek a javaslatok a legfelsőbb szentesítéssel ellátva már leérkeztek. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon, hol a képviselők felállva éljeneznek; taps a szélső baloldalon. Mozgás a baloldalon. Megújuló zajos éljenzés és taps a jobboldalon.) T. ház! (Zaj a baloldalon. Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) Ezt azért hoztam fel, mert itt is fel említtetett, hogy azokból a vádnkból, (Mnzgrfs balfelöl) a melyek oly bőségesen irányíttattük a kormány ellen, egy bizonyos rész kijutott a külügyminiszter úrnak is. (Mozgás és közbekiáltások a bal- és szélső bal oldalon. Elnök: Csendet kérek ! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter : Azzal vádolják . . . (Zaj a szélső baloldalon.) Meszlény Lajos: A kormánypárti sajtó ! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Nem tudom, mit ért a képviselő ár kormánypárti sajtó alatt, mert a kormánypárti sajtó ezzel a kérdéssel tudtomra nem foglalkozott. (Fölkiáltások a szélsöbaloldalon .Nemzet! Pesti Napló! Elnök csenget.) Sajnálom, de a Pesti Naplót kormánypárti sajtónak és koimánylapnak el uem ismerhetem ; (Derültség a bal és szélső baloldalon.) az egy független lap. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: (Csenget) Csendet kérek, t. ház! Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: A külügyminiszter úr ellen irányított vádak abban összpontosulnak, hogy illetéktelen befolyást gyakorol Magyarország ügyeire, és azután kapcsolatba hozatik az ő neve még egy egészen újabb politikai iránvnyal is, melyet '6 is elősegíteni igyekezik. Én, t. ház, valamint nem foglalkozom az ellenem és mi ellenünk felhozott vádakkal bővebben, úgy nem érzem magamat hivatva arra sem, hogy én itt a külügyminiszter úrnak hosszasan védelmére keljek. Mert már előbb is megjegyeztem, hogy — nézetem szerint — mindezek a vádaskodások, mindezek az állítások egyszerűen a helyzetnek természetszeríí következményei; (Mozgás a baloldalon) vagy ha nem is természetszeríí, de másutt is megszokott következményei; (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) és hogy ma, midőn a szentesítés által egy forduló ponthoz érkeztütik, ma midőn befejezettnek tekinthető politika, el fognak némulni, ezek a vádaskodások. (Helyeslés jobbfelöl.) Egyébként, t. ház, állásomból folyó kötelességet teljesítek, de az igazságnak, s merném mondani, a politikai tisztességnek is tartozom azzal, hogy e helyről kijelentsem azt, hogy a külügyminiszter úr, a szoros értelemben vett külügyeket kivéve, Magyarország ügyeibe, a magyar kormánynak törvényeink által biztosított jogkörébe velem szemben soha be nem avatkozott, ilyen beavatkozást meg nem kísérlett. (Zaj és mozgás a bal- \és szélső báloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek ! Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: A mi azt a másik kérdést, egy újabb politikai irány eshetőségének kérdését illeti, melyet Horánszky Nándor t. képviselő úr hozott fel főindokáúl annak, hogy mi nem vagyunk jogosítva igen bizonytalan állapotokban, mint a milyenek ő szerinte vannak, ily javaslatot előterjeszteni: erre legyen elég megjegyeznem annyit, (Halljuk! Halljuk!) hogy én olyan politikai áramlatoknak, a melyek itt egy konzervatív iránynak iuaugurálását sikerrel megkísérthetnék, a melyek, szakítva a hagyományos magyar politikával, a mely a szabadelvüsógnek a politikája, (Igaz! Úgy van! Helyeslés a jobboldalon.) ellentétes irányt akarnának követni, ilyen politikában én hinni nem tudok. (Helyeslés jobbfelöl.) Én komoly államférfiakról fel nem tételezhetem azt, hogy ily meddő kísérletekre vállalkoznának. (Élénk helyeslés jobbfelöl). Nem ismerem a magyar politikai életnek legalább e házban egyetlenegy komoly és számbavehető faktorát sem, a ki ezen szabadelvű iránynyal szakítva, egy más irányt akarna itt meghonosítani. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Es legyen meggyőződve a t. képviselő úr, (Halljuk! Halljuk!) hogy ilyen politikai kísérletek ellenében, ha történnének is, a biztosíték nem egy kormányban, nem egy többségben, hanem Magyarországnak meg nem hamisítható és el nem tántorítható szabadelvű közvéleményében fekszik ; (Zajos helyeslés és tetszés jobbfelöl.) és legyen meggyőződve arról is, hogy mivel ez így van, mi ennek a politikának biztosítékait, ennek a politikának támaszát fogjuk képezni, akár ezeken a padokon vagyunk, akár nem vagyunk