Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-395

395. országos ülés 1894. deczemfoer 4-én, kedden. 169 nélküli előlegeknek országos alapból leendő kiutalása tárgyában egy határozati javaslatot leszek bátor benyújtani. (Élénk helyeslés balfelöl.) Nincs kétség az iránt, hogy a mai szőlőmívelés a réginél intenzivebb munkálkodást s igy sokkal több szakértelmet s anyagi eszközöket igényel, mint ez a régi szőlőauvelésnél volt. Szükséges legelőször a talajviszonyok helyes megismerése, különösen szükséges a talaj mésztarialmának meghatározása s fizikai szerkezetének megállapítása. Tudvalevőleg az amerikai alanyok oly talajban, hol mésztartalom létezik, nem igen díszlenek. A legtöbb amerikai szőlőfajra legkedvezőbb a mély, laza s könnyen átereszthető talaj, a hol kevés a szénsavas mész, sok a humusz s kovasav; így egy franczia szakember egy ily talaj összetételét úgy határozza meg, hogy 100 súlyrészben van 65.000 agyag, 27.500 homok, 7.273 rész mész. Az 1893. évi montpellieri szőlőszeti kongresszuson el lett fogadva, hogy a riparia csakis gazdag, termékeny, laza, mély és kevéssé meszes talajokban ültetendő. S ugyancsak ez évben a lyoni és bécsi szőlőszeti kongresszusokon tárgyalva lett, hogy a riparia csakis oly talajban díszlik, a mely kevés mésztartalommal bir; míg a solonis faj 20°/o mésztartalommal biró talajban is díszlik, a száraz s nagyobb perczenttel biró mésztartalmú, sovány talajban pedig a ruprestris monticola való. A mésztartalommal biró talajban legjobban díszlik az úgynevezett berlandiéri faj,csakhogy ez nincs eléggé kipróbálva. Igen fontos még az is, vájjon az amerikai alany van-e nemessel ojtva, vagy nem, mert lehet, hogy mint vad vessző díszleni fog, de ha nemessel beoltatik, klorozisba esik s elpusztul. Ezekből csak az a tanúiság, hogy különböző talajviszonyainknál és talajunk mésztartalmänál fogva a talajvizsgálat a szőlőültetésnél főfontosságú tényező s legelsőbben talajunkat kell ismernünk, ha a szőlő betelepítésénél biztos eredményt óhajtunk elérni. Hivatalos talajvizsgálatok nem eszközöltetnek s a birtokosságnak nincsen hozzáférhetővé téve, s a nélkül, hogy talaját megvizsgálná, beülteti a vett, vagy kapott amerikai alany faj okát, s ha az be nem válik, nemcsak pénze vész el, de még kedve is elmegy a szőlő regenerácziójától. Nem lehet tehát azt elnézni, hogy a különben is teljesen elszegényedett lakosság foglalkozzék még a kísérletezésekkel is, kell, hogy ez állami feladatot képezzen; szükséges különösen egyes jelesebb borvidékeken ily vegykisérleti állomásoknak felállítása, hogy községenkint KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXI. KÖTET. az egyes szőlőtalajoknak mész tartalmát s fizikai szerkezetét meghatározzák s a szőlőbirtokosoknak útmutatásiíl szolgáljanak. (Helyeslés balfélől.) Nincsen továbbá egy központi kísérletezési szőlészeti intézetünk, a hol mint például Francziaországban a montpellieri intézet, az egész országösszes viszonyaira való kísérletezések eszközöltetnek. Szükséges tehát a vegykisérleti állomásoknak szaporítása, s ezeknek egyes nevezetes borvidéken való felállítása, nemkülönben a központi kísérletezési szőlőszeti intézet létesítése. A szőlőtermelésnél hiányzik az'! egyöntetűség, a hány szakközeg, annyi különböző felfogás a szőlőmívelésről s az egyes szőlőmunkálatokról, úgy, hogy a népnél a fogalmak sokszor csak összezavartatnak, nem hogy tisztáztatnának. (Igaz! Úgy van! lalfelöl.) Ennek azután az az eredménye, hogy a szőlőültetésnél sokan még mostan sincsenek tisztában, hogy melyik a leghelyesebb ojtásmód, s miképen"eszközlendők ezek, s nincsenek tisztában azzal, hogy a vesszők s ojtványok miképen vermelendők s ültetendők; az egyik a szabadban való vermelést találja jobbnak, mig a másik a zárt helyiségben való vermelését. Az ojtványok nemesítésénél s iskoláztatásánál a teoretikus ismeretek s praktikus tapasztalatokat fel kell tudni használni; tekintettel kell lenni a szőlővessző szervezetének természetére, ennek fiziológiai működésére, el kell lesni a természet titkait, hogy az egészséges fejlesztés mily szükségleteket feltételez, s mindezeket a föld fizikai tulajdonságaival össze kell tudni egyeztetni, hogy mindazon viszonyok, a melyeknek a nemesített növény a fejlesztésére nézve alá van vetve, a lehető legjobbak legyenek, hogy így az eredmény is a lehető legkedvezőbb legyen. Az új szőlőmívelésnél fontos az is, hogy az időszaki munkálatok miképen eszközöltetnek, különösen igen lényeges, hogy miképen kell metszeni. Az ország több vidékén azt tapasztaltam, hogy a nép még mostan is az úgynevezett csupaszfej metszést szereti alkalmazni, holott tudvalevőleg ez mostan már be nem válik, mivel az amerikai vadalanynak igen dús a nedvkeringése, s ha az csapra nem metszetik, a tőke megfullad, mig továbbá némelyek azt állítják, hogy a csapmetszést sikerrel csak az ojtvány ötödik évében lehet alkalmazni, mások ellenben 3—4 éves közökben is már alkalmazzák. Továbbá igen fontos az ojtványok pótlása, mert például ha a pótlás későbben] eszközöltetik, ezt az erősebb ojtványok elnyomják. Mindezen eltérő nézetekből az tűnik ki, hogy szükség van egy népszerű útmutatóra, a mely népszerű előadásban mindezt könnyen felfogható irályban a talaj és éghajlati visszo22