Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-386

416 386. országos fllé*s 1894. november 33-án, pénteken. nak a biztosító társulatnak is érdekében áll, hogy jól szervezett, kellően felszerelt és begya­korolt tűzoltóságok legyenek, mert akkor a tűz­károk mindenesetre csökkenni fognak. (Altalános helyeslés.) Hozassék be tehát az állami köteles ingat­lan tfízkái biztosítás. (Általános, élénk helyeslés.) Polónyi Géza: Szövetkezeti alapon! óváry Ferenez: A t. földmívelésügyi kor­mány, ha jól tudom, elkészíttette már a törvény­javaslatot a kötelező állatbiztosításra vonatko­zólag; azonkívül most tétettek meg az elő­intézkedések arra nézve, hogy ezek a biztosítá­sok az összes mezőgazdák részéről szövetkezeti alapon létesíttessenek; én mondom — a leg­helyesebbnek tartanám, ha kimondatnék az ösz­szes ingatlanokra vonatkozólag a kötelező állami tűzkárbiztosítás. (Élénk helyeslés.) A díj behajtandó az adóval; a díj olcsóbb lesz és még nyereség is marad, mely azután tűzoltási czélokra leend fordítható. így van ez Szászországban is, hol 1891-ik évben tűzoltói alapra 350.000 márka esett, és 1892-ik évben ez alapból tényleg 250,000 márka fordíttatott tűzoltói czélokra. Vagy ha a kötelező állami tűzbiztosítás túlságosan sok nehézségekbe ütköznék, kötelez tessenek a társólatok évi nyereségük két száza­lékát állami tűzoltói pénztárba befizetni, mely azután azon összeget szétosztja szükség szerint az egyes községek és egyesületek kö?t (He­lyeslés jobbfelöl.) Szükséges azonban, hogy a tár­sulat arra köteleztessék, hogy az általa így fizetendő összeget a biztosítóktól tűzoltói czímen be ne szedhesse. így van ez Morvaországban, a hol ezen segély volt 1893-ban 86 községnek 7.200 frt; 350 tűzoltóságnak 35.500 frt. így van ez Bajor­országban is, ahol ezen alap vagyona 1,300.000 márka, melyből segély adatott tűzoltói czélokra 230.000 márka, vízművekre 540.000 márka. Ilyen összegekkel és intézkedésekkel lehet a tűzoltás ügyét elősegíteni, a tűzoltói intézményt tökéletesíteni. (Úgy van! Úgy van!) Itt az ideje, hogy nálunk is a reform-moz­galom e téren meginduljon. (Helyeslés jobbfelöl.) Ma az állam tűzrendészeti kiadásai a tár­gyalás alatt álló budgettétel szerint 7.000 frtot tesznek ki. Vagyis ha a tűzrendészet nemzet­gazdasági fontosságát tekintjük, elenyésző cse­kélység. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Ebből esik 2.000 frt az országos szövet­ségre, miiit szakközegre, és 5.000 frt a buda­pesti önkéntes tűzoltó egyletre, a vidéki tűzoltók kiképezése fejében. Az első 2.000 frtos tétel, minthogy évről­évre több megyei szövetség alakúi, s minden szövetségi egyesület három forinttal a központ költségeihez évenkint hozzájárul, megfelelő akkor, ha az országos szövetség megszűnik a kormány kizárólagos szakközege lenni, s ha a t. kormány az ezután alakulandó szövetségek alapszabályait is ezen értelemben hagyja jóvá; a másik 5.000 forintos tétel sem sok, sőt tán kevés is, ha a kiképezés valóságos, rendszeres szakiskolává fejlődnék ki. A legfontosabbra azonban, a praktikus, — a végrehajtó — az adminisztratív tűzrendészetre ma az állam nem fordít semmit. Igaz, hogy ez a törvényhatóságok és köz­ségek feladatai közé van sorozva ma; ámde az államnak is kell okvetlenül valamit e tekintet ben tennie. Rendeztessenek megyei és járási tűzoltó­szaktanfolyamok, melyeknek kitűnő hatása el­tagadhatatlan. Alakíttassanak meg a megyei tűzoltó-szövetségek, s ezek részére biztosíttassák a portomentesség. Alkottassák meg a tűzrendőri törvény, mely­ben kimondattassék az általános tűzoltói köte­lezettség; honosíttassák meg a tűzfelügyelői intézmény. Utasítsa a kormány a törvényhatóságokat tűzrendészeti és építészeti szabályrendeletek rög­töni alkotására és megfelelő módosítására; ren­delje el, hogy minden törvényhatóság ezen sza­bályrendeleteket azonnal hajtsa végre, gondos­kodjék megfelelő ellenőrzéséről, alkalmazzon fizetett vármegyei tűzrendőri felügyelőket és tiszteletdíjazott járási felügyelőket, a kik mig egyrészt a tűzrendészet fejlesztését, végrehajtá­sát ellenőrzik, másrészt az alispánok és szolga­bírák szakközegei lennének. Szükséges, hogy ezek díjazott emberek legyenek, mert a közsé­gek beutazása, a csapatok szervezése, felszere­lése, kiképezése, ellenőrzése ezen hivatalnoko­kat teljesen leköti és tiszteié béli állásoktól ki­váló eredmény csak vajmi ritkán várható. Legyen a megalkotandó tűzrendőri törvény olyan, mely a tűzoltást a közigazgatás keretébe kellő módon beilleszsze; olyan, mely a ttíz­oltóskodást szakhivatássá emelje, és a sportszerű kapkodásnak, pompázásnak végre véget szakít­son. (Élénk helyeslés.) Gondoskodjék a törvény úgy a tűzoltás szervezeté ől, mint a tűzrendé­szet minden egyes ágáról. Alkottassák a belügyminisztérium kebelé­ben egy tűzrendészeti a ! osztály, melyben a meg­felelő adminisztratív közegeken kivűl alkalmaz­tassák négy-öt elismert tűzoltói szakember, mint országos tűzrendőri felügyelő, hogy egyrészt ezek képezzék a minisztérium szakközegeit, más­részt pedig ezek által ellenőriztessenek a tör­vényhatóságok, községek tűzrendészete, a gyá­rak tűzbiztonsága, a biztosító társálatok eljárása, szóval legyen mindenük szakközeg, oly szak-

Next

/
Thumbnails
Contents