Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-369
369. országos ülés 1894. október 17-én, szerdán. 85 contra legem is érvényesül! Hisz a nazarénusokat az államjog nem ismeri el, de a kormány mégis kénytelen volt akárhányszor bizonyos engedményeket nyújtani nekik, itt-ott nem is a törvény szavainak szoros megtartása mellett jogi segélyt adni nekik, talán még jogi személyiséget is adottá nazarénusoknak és temetéseknél, keresztéléseknél kedvezményben részesítette őket! Ennyire utat tört magának az a doktrinernek nevezett gondolat. Úgy látszik, hogy nagyon is gyakorlati téren állunk. Azt is sokszor hallottam, hogy nincs európai törvényhozás, mely a felekezetenkívüliségről expressis verbis intézkednék, kivéve Ausztriát, hol a Confessionslosigkeit egyébiránt inkább a házassági jog szempontjából volt szükséges. Pedig nem így van, számos állam törvényhozása intézkedik erről expressis verbis: Poroszország, Szászország, Württemberg, Baden, He^-sen, Weimar, Mecklenburg-Strelitz, Braunschweig, SzászMeiningen, Szász-Gotha, Schwavzburg-Sondershausen, a két Reuss herezegség és Hamburg. Ezekben az államokban az »Austritt« alatt azt értik, ha valaki valamely bevett felekezetből kilép, de másikhoz nem csatlakozik. »Übertritt« alatt pedig értik az áttérést. Már most azt látjuk, hogy az említett államok az »Ausstritt« alakszerűségeit, minden jogi következményeit törvényben határozzák meg, sőt a törvény szól az annus discretionisról is, mivel több államban magasabb életkor kívántatik a kilépéshez, mint az áttéréshez. Braunschweigban például a kilépéshez a 21 éves életkor, ellenben az áttéréshez a 14 éves életkor kívántatik Tehát ezek mind egész nyíltan intézkednek ezekről, és tessék elhinni, semmiesetre sincs több úgynevezett felekezetenkívüli ezekben az államokban, mint Németország azon államaiban, melyek nem szabályozzák ezt expressis verbis, hanem csak általános formulában. De azt is merem mondani, hogy 01denburgban, Szász-Altenburgban, Szász-Koburgban, a két Lippeben, hol nincs a felekezetenkívülállás expressis verbis szabályozva : úgy a kormányok, mii.t a közigazgatási bíróságok gyakorlata szerint ott is teljesen el van ismerve a felekezetenkívíílállás lehetősége. Még a legtovább volt ez kétséges Bajorországban, de itt is 1S89. okt. 23-án a közigazgatási bíróság kimondotta, hogy a felekezetenkívíílállás ott is lehetséges. Vannak olyan államok is Németországban, például Lübeck, Bréma, Elszasz-Lotharingia, hol áttérésről sincsen szó a jogforrásokban, mégis a közigazgatási bírói gyakorlat és a kormányok intézkedései szerint teljesen el van ismerve a felekezetenkívíílállás. Én azt gondolom, hogy épen az ily példák, sőt, hogy ez az életerős gondolat még contra legem is utat tört magának, teszi kötelességünkké, hogy inkább a nyílt, őszinte törvényhozói megoldás útját válaszszuk. Ez méltóbb a szabad nép törvényhozásához, mintsem hogy ezt a kérdést elburkoltan hagyjuk és kiszolgáltassuk a kormányzati hatáskörnek, esetleg a kormányzati önkénynek. (Helyeslés a jobboldalon.) Sőt, ha a törvényjavaslatból a harmadik fejezetet kihagynék, azt hiszem, akkor teljesen gyakorlatiatlan térre lépünk, mert a mint a t. igazságügyminiszter úr egyik beszédében utalt is erre, abban az esetben, ha nem is volna törvényünk az új vallásfelekezetek alakításának föltételeiről, ha egy felekezet folyamodnék a országgyűléshez elismerésért, bizony senki sem tagadná meg tőlük az elismerést, tehát más úton ugyan, de a gyakorlati megoldás így is el volna érhető. De a főok az, hogy a felekezetenkívtííiség kardinális, elengedhetlen tétele a vallás- és lelkiismereti szabadságnak. T. ház! azt ne engedjük meg, hogy Magyarországról a történetíró egykor azt jegyezhesse fel, hogy a törvényhozás, mely szabadelvű alkotásaival csak az imént vívta ki a művelt világ tiszteletét és elismerését, a XIX. század végén nem volt képes törvénybe iktatni az egyéni szabadságjogok legnemesbikét, a vallás- és lelkiismereti szabadság nagy elvét! (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Papp Elek jegyző: Gr. Szápáry László! Gr. Szápáry László: T. ház! Nem reflektálok ebben a perczbeu Wlassics Gyula mélyen tisztelt képviselőtársam szavaira, mert azt tartom, hogy gr. Apponyi Albert közvetlenül ezelőtt épen azon dolgokban, miket t. képviselő úr a felekezeten kívüliségről mondott, igen ékesen és nagyon kimerítően válaszolt előre is. (Nyugtalanság. Elnök esenget.) Örömmel veszem azonban, hogy a főrendiház ezen törvényjavaslatot visszavetette, (Derültség jobb felöl.) a többi között azért, mert alkalmat nyújt nekünk ellene újólag opponálni, ha kevés is a reményünk azt visszavethetni. Méltó kiegészítése a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat az egyházpolitikai törvényjavaslat egész áídástalan sorozatának, és ép úgy rí ki belőle, mint a többiből, a kormány vallás- és felekezetiség-ellenes tendencziája. (Ellenmondás jobb felöl.) Elnök: (csenget) Csendet f kérek, t. ház ! Gr. Szápáry László: Uj viszony keletkezik ugyanis ezen törvényjavaslat által az állam és a felekezetek között. Eddig ugyanis az állam, ha már nem is állott többé az államvallás terén, mint azt némelyek állítják, mondván, hogy az államvallás jogosítványai csak •AZ összes keresztény felekezetekre lettek kiterjesztve, s hogy így az államvallás a kereszténység, a mi kontroverzia tárgya, de tény az, hogy 5*
