Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-386

412 88e- országos ülés 1894. november 23«án, pénteken. akarja érni, hogy a csendőrség rendeltetésének megfelelhessen a maga organizácziójában és kötelességének gyakorlásában, annak csak úgy felelhet meg, ha nem egy közönséges őrsvezető vagy őrmester, hanem legalább egy tiszt vezeti a maga hivatásának teljesítésében. Akkor tehát, a mikor ezt a tételt részemről megszavazom, kérem, hogy a csendőrség létszámának szétosz­tásánál a belügyminiszter úr erre annyival in­kább szíveskedjék tekintettel lenni, mert a Sze­gedre konczentrált csendőrségi tisztikar innen képtelen azon kötelességét teljesíteni, a mely közbiztonsági szemponttól Hódmező-Vásárhelyen és a csongrádmegyei agrár-szoczialiszfikus moz­galmak ellensúlyozása tekintetében szükséges. Molnár Antal jegyző: Nánásy Ödön! Nánásy Ödön: T. ház! Nem akarok ez­úttal azon politikai momentumokra kiterjesz kedni, — értem a csendőrség kardbojtját, — a melyek ránk nézve jóformán lehetetlenné teszik, hogy a tételt megszavazzuk. E politikai szempon­tok azonban nem mentenek fel közülünk senkit azon másik képviselői kötelesség alól, hogy ezen intézmény tekintetében, a melynek költségeit politikailag lehetetlenség nekünk megszavazni, ne hívjuk fel a t. belügyminiszter úr figyelmét annak egyes fogyatkozásaira és hiányaira, a melyeket tapasztalunk. (Halljuk! Halljuk!) Midőn az állami csendőrség felállíttatott, akkor, különösen nálunk, Hevesmegyében a leg­több esendőrőrs lovasítva lett, és így ilyen lét­számban szerveztetetett. Később részint azért, hogy a csendőrőrsök számát szaporítani kellett, és a lovascsendőrőrsök fentartása az államra nézve jelentékeny költségtöbbletet képezett, a lovascsendőrség gyalogcsendőrséggel helyet­tesíttetett. T. ház ! A ki ismeri a viszonyokat, az tudja azt is, hogy Magyarországon, és különösen az egész Alföldön az útügy mennyire gyenge és sajnos állapotban van, úgy, hogy csinált utakkal nem igen rendelkezünk. Ennek következése az­után az, hogy gyalogcsendőr ilyen időben kö­rülbelül az évnek hat hónapján át alig képes kötelességének megfelelni, mert a nagy sár miatt nem képes a szükséges körutat megtenni. Azért bátor vagyok a t. miniszter úr figyelmébe ajánlani, hogy a mikor a csendőrségnek szapo­rítását tervezi, egyszersmind ne feledje ezeket a szempontokat sem, a melyeknek szem előtt tar­tása az intézmény tökélesbítésére szükségesek, és ott, a hol a viszonyok annyira indokolttá teszik, mint nálunk, a csendőrőrsöket ismét lovasítsa. A másik hiány, a mely szembeötlő, a csend­őrség ruházata. (Úgy van! Igaz! a szélsőbalon) A csendőrség télen-nyáron egyforma ruhával bir. A nyári rendkívüli melegben alig képes a szolgálatot teljesíteni. Azt hiszem, nagyon jelentéktelen lenne az a többlet, a mely az által állana elő, ha a csendőrség országszerte, de különösen az alföldi megyékben, nyáron át olyan vászonzubbonyt, vászonöltözetet, szóval vékonyabb ruhát kapna, mint a milyet honvéJe­inknek szoktunk adni nyáron. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen két szempont az, a me­lyet a t. miniszter úrnak e tételnél figyelmébe ajánlani szükségesnek tartottam Magát a tételt, mint mondtam, politikai szempontból lehetetlen elfogadnom. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani ? Ha senkisem kíván, a vitát bezárom. A belügy­miniszter úr fog szólani. Hieronymi Károly belügyminiszter: T. ház! Csak pár perezre veszem igénybe a t. ház figyelmét. Bár a csendőrségi legénység zsoldjának emelése hasznos lenne, tekintve, hogy tavaly emeltük azt fel, ma ujabb emelést nem látok időszerűnek, annál kevésbbé, minthogy a körülmények úgyis múlhatatlanul megkívánják a csendőrségi létszám további szaporítását. Én ezért Péchy Tamás t. képviselő úr ez indítvá­nyához hozzá nem járulok. Sima Ferencz t. képviselő úr azt kívánja, hogy a tiszti létszám szaporítása alkalmából egy csendőrtiszt Csongrádmegyében is helyeztessék el. Ha azt a fáradságot vette volna magának, hogy elolvassa az indokolást, ott a tizenhatodik lapon megtalálta volna, hogy Csongrádmegyében is fog egy szakaszparancsnokság szerveztetni. A mi Nánásy Ödön t. képviselő úr két észrevételét illeti, az elsőre, tudniillik a csend­őrök lovasítására nézve megjegyzem, hogy a lét­számszaporításnál a lovasított csendőrök száma is némileg szaporíttatni fog. De megengedjen a t. kép­viselőház, ha e tekintetben mégis inkább a csend­őrparancsnokságok véleményére helyezem a súlyt; azok pedig a tapasztalás által indokoltnak tar­tották a korábbi, nagyobb számban való lovas létszám leszállítását, és inkább gyalogcsendőrö'í szaporítását. Különben e kérdésre figyelemmel leszek. (Helyeslés.) A mi a nyári ruhát illeti, a csendőrségnek most is van nyári blúza. Nem jár nyáron abban a vastag kabátban, a melyet télen visel; az aztán közönbös, hogy a blúz vászonból van-e? Nem is hallottam erre nézve panaszt, hanem inkább a a nadrágokra nézve. E kérdéssel is behatóan foglalkozunk, mert méltóztassék meghinni, hogy mi magunk igyekszünk a csendőrszolgálatot, a mennyire lehet, megkönnyíteni, mert az külön­ben is minden körülmények között a legénységre nézve nagyon terhes. (Helyeslés.) Sima Ferencz: T. ház! Félremagyarázott szavaim helyreigazítására kérek szót. Én egész határozottan azt az óhajtást fejeztem ki, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents