Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-381

381. országos ülés 1894. november 17-én, szombaton. 281 keli lennie, talán jogában állana ilynemű- támogatás által a sajtó hatalmát igénybe venni. De ezt csak oly kormány teheti, mely valóban a nemzet közbizalmának kifolyása, és nem egy oly kormány, mely csak szemfényvesztéssel képes magát fentartani, és a mely a közvéleményt tudatosan elámítja. (Igaz! Úgy van! a ssélsö baloldalon.) Mikor a t. kormány az egyházpolitikai javaslatok részére a propagandát csinálta, (Zaj. Elnök csenget.) akkor az előtte való napon igaz meggyőződéssel a t. kormány politikája ellen foglaltak állást, azoknak politikai irányát egy szép napon egyszerre megváltozni látjuk. Azon lapok, melyek megtámadták a kormány politikáját, a másik napon a kormány táborába sorakoznak és a kormáuy dicsérői közé mennek. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. ház. Babó Emil: Bármiként is igyekezett a t. kormány abban az időben a kérdéstől a közvéleményt elterelni, mégis lehetetlen el nem ismerni, mert nem lehet eltagadni, miként ezen lapoknak ez irányú változása a t. kormány befolyásától ment nem lehetett; hogy azoknak üzleti érdekeire a t. kormány ez irányban semminemű befolyást ne gyakorolt volna. Már pedig, t. ház, egy olyan kormánytól, mely tekintélyének és súlyának tudatával bír, egy olyan kormánytól, mely hivatva van arra, hogy a politikai erkölcsök őreként szerepeljen, ez nemcsak el nem várható, de egyáltalán nem ildomos dolog. A tételt nem szavazom meg. (Helyeslés a ssélsöbalon.) Bartók Lajos jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula : T. ház! (Halljuk! Halljuk.') Daczára annak, hogy a költségvetésben szereplő 200.000 forintnyi rendelkezési alapot, annak összegét tekintve, az adott viszonyok között rendkívül csekélynek tartom. . . . (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Lukáts Gyula : . . . mikor figyelembe veendő az, hogy Európának kisebb államai, például a kis Szerbia is, ha jól tudom, 650.000 frankot vesz fel évenkint ezen a czímen, még sem szavazhatom azt meg, mert a mint meggyőződtem róla, ez a 200.000 forint ma sem fordíttatik arra, a mire azt az ország és a magyar parlament szánja. (Helyeslés a ssélsö baloldalon.) Tudom, t. ház, hogy a rendelkezési alapból Egyessyék fognak segélyeztetni, de bárhogyan eldugva tartassanak is, az eldugott tételek kiszivárognak; kiszivárog, hogy a 200.000 forintnyi rendelkezési alapból a kormánynak egyes elzüllött hívei segélyeztetnek, de midőn arról van szó, hogy a nemzet néptanítói özvegyeinek nyújtsanak belőle valamit, akkor koldushoz sem illő alamizsnával sem látják el azokat. Most, t. KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XX. KÖTET. ház, midőn hazánk keleti részéről olyan veszedelmes és mindnyájunknak fájó agitácziókat látunk, akkor ezen kis összegnek legalább oda kellene fordíttatnia, a hová szánva van. Míg a román liga egész bürókat tart fenn Európa nyugatán: mondja meg a t. miniszterelnök úr, hogy abból a 200.000 forintból mit költött el arra, hogy a Magyarországon levő tulajdonképeni helyzetet a külföldön megismertesse? Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Nagyon sokat! Lukáts Gyula: Tudom, hogy egyes emberek szolgálatait jutalmazza; így az olasz lapoknak Ováry czikkeit elküldötte, de tudjuk azt, hogy az olasz lapok közül csak azok vették fel, a melyek egyénileg rokonszenveznek Magyarországgal, de az Olaszországban lakó magyarok segélyezésére soha egy krajczárt sem adott; épen azért tagadták meg sokan czikkeinek felvételét. Ismétlem, a 200.000 forintot csekélynek tartom, de nemcsak bizalmatlanságomnál fogva a kormány iránt, de mert a tények igazolják, hogy nem arra költetik a pénz, a mire szánva van, nem szavazom meg. Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) Csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy a képviselő úrnak az az állítása, mintha a rendelkezési alapból a kormányt támogató, nem tudom, micsoda egyének segélyben részesíttetnének, nem felel meg a valóságnak; abból egy krajczár se fordíttatik ilyen czélokra, (Ügy van! Úgy van! johbfelől.) Schóber Ernő jegyző: Berzeviczy Albert! Berzeviczy Albert: T. képviselőház (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. miniszterelnök úr ezen nyilatkozata után talán el is esik szüksége annak, hogy én Babó Emil és Lukáts Gyula képviselő urak azon állításaival, melyeket arra vonatkozólag mondtak, miszerint a kormány ezen rendelkezési alap segélyével a sajtó egy részét úgyszólván bérébe fogadta, egyáltalán foglalkozzam. De csak annak rövid kijelentésére óhajtok szorítkozni, hogy mivel a rendelkezési alap minden parlamentáris államban a parlamentáris kormányzásnak úgyszólván egy természetes és mindenütt elfogadott feltételét képezi, mivel a költségvetésbe felvett rendelkezési alap azokhoz a czélokhoz képest, a melyeket azzal minden parlamentáris államban megvalósítani szoktak, csakugyan eléggé csekély összegben van felvéve, mi, azon része a háznak, a kik ezen párthoz tartozunk, azon bizalomnál fogva is, melylyel a kormány iránt viseltetünk s azon ezélokkal szemben, melyek a kormány előtt, az állam érdeke szempontjából kell, hogy álljanak, ezen reudel36