Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-367

18 367, országos ülés 1894. október 9-én, kedden. az államvasutaknál van a legnagyobb emelkedés, de — azt hiszem — úgy a forgalom fejlődése, mint különösen az időközben használatba vett vonalak jövedelmezése az itt előirányzottnál nagyobb többletet is fog eredményezni. (Helyeslés jobb felől.) Végül a gyárakra annyit jegyzek meg, hogy 419.000 forint volt a gyárak több bevétele 1893-ban s az időközi jövedelemnövekedés netíóban 256.000 forintot tesz ki. Megerősítik, t. ház, másodszor a folyó évi befizetési eredmények is az előirányzat realitását, mert a folyó évi befizetési eredmények augusztus végéig az egyenes adóknál 4,251.000 forinttal tesznek ki többet, mint a múlt év megfelelő szakában; a fogyasztási és italadóknál 696.000 forinttal többet, a határvámnál 168.000 forinttal, a bélyeg- és jogilletéknél 1,107.000 forinttal, a dohányjövedéknél 1,391.000 forinttal s a lottónál 386.000 forinttal többet. De, t. ház, daczára annak, hogy ezekkel az itt felsorolt számadatokkal, azt hiszem, kétségbe vonhatatlanúl igazoltam bevételi tételeink helytállóságát, egész a minucziozitásig menő teljes realitását, úgy hogy még az itt előirányzottnál is nagyobb tényleges jövedelemre lehet Számítani, S daczára annak, hogy költségvetésünknek fejlődése is kedvező képet mutat, mert a rendes kiadások a nagy növekedés daczára 2,000.000 forinttal kevesebbet tesznek, mint a rendes bevételek emelkedése; daczára annak, t. képviselőház, hogy 15 millió forintot meghaladó összeget fordítunk rendes bevételeinkből évenkint oly beruházásokra, melyek közvetetlenííl hasznot hajtók, tehát nemcsak a szónak politikai értelmében, hanem nagyrészt gazdasági értelemben véve is, közvetlenül hasznot hajtó és gyümölcsöző beruházásoknak tekintendők; daczára annak, hogy mindezen számadatokkal igazolva van, hogy Magyarország pénzügyi viszonyai teljesen konszolidáltak és a jövőre nézve is biztosítottaknak tekinthetők: mégis, mint minden esztendőben, a kiadások ezen óriási emelkedésével szemben nem mulaszthatom el e helyről annak a kijelentését, hogy a kellő takarékosság és óvatosság szem előtt tartása elinulaszthatatlan követelmény lesz arra nézve, hogy fináncziális viszonyainkban visszaesés ne mutatkozzék. (Élénk, helyeslés jobb felől.) Jelentékeny kiadások előtt állunk, t. ház. Mérsékelten növekedni fognak hadügyi kiadásaink ügy a közös hadseregnél, mint a honvédségnél, és oly kedvező viszonyokra, hogy ezen többletek a vámbevételi többletekből nyernek fedezetet, a jövőre nézve alig számíthatunk, sőt el kell készülve lennünk arrj, is, hogy ha a vámjövedelmek viaszaesnének, ezen közösügyi kiadásokra sokkal jelentékenyebb ősszegeket kellend fordítanunk. (Mozgás a szélsőbalon.) Vannak ezenkívül kiadások, t. képviselőház, a milyenek az adminisztrátiv-reformmal, az anyakönyvekkel járó és más, például a közigazgatási bíróságokkal járó kiadások, melyeknek csak első részlete van felvéve az 1895-iki költségvetésbe, és melyeknek a teljes szükséglete még csak az ezután következő évek kiadásai közt fog nyilvánulni. Végül, t. képviselőház, azt sem hagyhatjuk figyelmen kivííl, hogy a rossz termésnek, az ország némely részeiben előállott — azt mondhatni — mezőgazdasági válságnak állami bevételeinkre való visszahatása még csak ezután fog nyilvánulni, (Mozgás bal felöl.) és hogy nemcsak arra kell előkészülve lenni, hogy egyes bevételi forrásainknál stagnáczió áll be, hanem arra is, hogy mezőgazdasági érdekeink megvédése és nagyobb mérvű elősegítése végett még rendkívüli áldozatokat is kell hoznunk. (Mozgás és közbekiáltások a szélső baloldalon.) Komoly dolgok ezek, t. képviselőház, komolyan is pertraktálom őket, az igazságnak megfelelően, megkívánhatom tehát, hogy az igazságnak megfelelően és komolyan mérlegeitessenek. (Élénk helyeslés jobb felől.) Eddig, t. képviselőház, jelentékeny összegeket fordítottunk egyes szükségleteinkre,, nem a rendes állami bevételekből, helyesebben szólva nem a költségvetési előirányzatnak keretén belül, hanem a rendelkezésünkre álló pénztári készletekből, így a pénztári készletekből — nagyrészt legalább —• az előirányzat keretén kivül fedeztük azon kiadásokat, a melyek a ragadós tüdőlob kiirtásával jártak, és a melyek igen tetemesek. Innen előlegeztük azon kiadásokat, a melyeket az állat-import emelésére és az állattenyésztés fejlesztésére, különösen a nyugoti marhafajok nagyobb mérvű meghonosítására fordítottunk. Ebből engedélyeztetett, illetőleg a mi a törvényhozásnak is előleges jóváhagyás végett bejelentetett, 2,500.000 forint vízszabályozási munkálatok rendkívüli foganatosítására. Ebből fordítunk hét és fél millió forintot a fiumei kikötőre és rendkívüli vasüti beruházásokra. Ebből építettük 13y2 millió forint erejéig a máramarosí vasútat, és végűi részint azon pénzekből, melyek a tiszai kölcsön visszatérülése folytán, részint az államot illető regálé-kötvények értékesítése útján folytak be az állampénztárba, részint pedig a múlt évek fölöslegeiből fedeztük 53 millió forintot meghaladó összeg erejéig azon kiadásokat, a melyekkel valuta-aranyunkat szereztük be. Babó Emil: Nem látjuk sehol! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Nem is fogja látni a t. kép-