Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-367

J4 367. országos ülés 1894. október 9-én, kedden. esetleg eladás útján értékesíttessék, mert őszintén megvallva, nem tartom hivatottnak az állami igazgatást arra, hogy magánüzemet fentartson, és csakis a tanulmányok befejezése után, az esetben leszek hajlandó javaslatba hozni ezen bánya állami kezelését, ha megfelelő más értékesítési mód egyáltalán nem kínálkoznék. Végül ugyancsak a bányászatná! 5.000 forintnyi többletet irányoztam elő jótékonyczélú kiadásokra, részint mert a lelkészek illetményeinek szabályozása folytán a patronátusi terhek emelkednek, részint azért, mert folytatni akarom azon eljárást, hogy kistledóvodák és iskolák bányahelyeken is fokozatosan felállíttass an a k. (He lyeslés.) A kereskedelmi tárcza rendes kiadásai 12,735.000 frttal emelkednek. Ebből 15.000 forint a központi igazgatásra esik, a mennyiben itt is mellőzhetetlen volt — szintén az ügymenet fejlődése folytán — az irodai költségek emelése; továbbá a szabadalmi hivatalt kellett rendezni. 57.000 forinttal emelkednek az államépítészeti hivatalok kiadásai, mert ennél azt az elvet akarjuk valósítani, hogy minden államépítészeti hivatal élére egy főmérnök kerüljön, másodszor mivel különben is nehezen kiegészíthető műszaki személyzetünk alárendelt irodai teendőkkel van elfoglalva, a mint az más államokban is szokásos, hogy e hivatalok feladatukat elvégezhessék, műszaki tiszteket akarunk az alárendeltebb teendők végzésére szervezni. 145.000 forintnyi többlet mutatkozik a közutaknál. Ez kisebb eltérésekkel arra vezethető vissza, hogy 50.000 forinttal többet fordítunk a közútiakon levő hidak építésére és hogy 100.000 forinttal növeljük a közutak fentartásának dotáczióját. 90.000 forintnyi többlet mutatkozik az ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi czélok előmozdítására felvett költségnél, a kassai gépészeti iskolára és az ipari oktatásra előirányzott öszszegeknél. 795 ezer forintnyi többlet mutatkozik a posta, távírda és távbeszélő költségeinél. A postánál és távirdánál azt a fejlesztést, a melyet az utóbbi esztendőben foganatosítottunk, ugyanoly mérvben, a távbeszélőnél még nagyobb mérvben kívánjuk folytatni ezen esztendőben is, mert azon meggyőződés által vezéreltetünk, hogy ezzel nemcsak közgazdasági érdekeinket mozdítjuk elő, (Úgy van! Ügy van! jobb felöl.) hanem ezek oly befektetések, a melyek, mint a posta jövedelmezősége bizonyítja, az állami jövedelmeknél meg is térülnek. (Úgy van! Úgy van! jobb felől.) 105.000 forinttal növekszenek a postatakarékpénztár átfutó kiadásai, melyek megfelelő magasabb jövedelemmel vannak ellensúlyozva, ami a tartalék kiegészítésére furdíttatik, melyre vonatkozólag legyen szabad megjegyeznem, hogy ezen összeg az 1895. év végével az eddigi eredmények alapján, — kétségtelen, hogy ezekhez az 1895. évi eredmények is hozzá fognak járulni, — már egy fél milliónyi összeget fog képviselni. 22.000 forinttal jobban dotáljuk a tengeri hajózást, a tengeri halászatot, kikötő-világítást és tisztántartást. 9,404.000 forinttal emeljük az államvasutak rendes kiadásait, a miből 2 millió 700 ezer forint csak látszólagos emelkedés, mert térítményekuek a kiadásoknál és bevételeknél való beiktatására vonatkozik.Egyebekben az államvasutaknál szem előtt tartottuk azt, hogy a személyzetet szaporítsuk, és pedig nemcsak a forgalom növekedésének megfelelőleg, hanem egyúttal valamivel nagyobb mértékben, azért, hogy a túlságos elfoglaltságon könnyíttessék ; (Helyeslés.) másodszor, hogy az ilíetményszabályo°zás, mely három esztendő alatt viendő keresztül, itt is fokozatosan keresztülvitessék. Azután növelni kellett a felszerelést, a leltár-szaporítást és a kezelési kiadásokat. Általában pedig úgy irányoztuk elő az államvasutak kiadásait, hogy az eddigi eredmények alapján előirányzott magasabb jövedelem megfelelő kiadással is legyen a költségvetésben ellensúlyozva. Ugyanilyen természetűek és megfelelő nagyobb jövedelemmel vannak előirányozva a gyáraknak 2,095.000 frtot tevő kiadásai, a melyek szintén — egy pár illetményjavítástól eltekintve — tisztán üzemi természetűek. A földmívelési tárczánál ma is azt a vezérelvet követjük, hogy minthogy a mezőgazdaság Európ asz érte, és így nálunk is nehéz viszonyokkal küzd, minthogy a szemtermelés kevéssé rentábilis, és alig van kilátás rá, hogy kedvezőbb viszonyok közé kerülj ön, mondom, mais azt a vezérelvet követjük, hogy minden olyan versenyt, mely terményeink árára deprimálólag hat, lehetőleg korlátozzunk, ellenben minden olyan irányt, mely versenyképességünket növeli, elősegítsünk. (Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon. Az ipar! A kereskedés!) Hiszen, t. képviselőház, ezzel a kereskedelmi politikával talán közelebbről részletesen is fogunk foglalkozni e t. házban, (Zaj a szélső baloldalon.) és akkor a t. képviselő uraknak módjukban lesz az iránt bölcsen határozatot hozni, hogy vájjon egy más kereskedelmi politika követése • nem-e veszélyeztetné még inkább mezőgazdasági terményeink érdekét. (Zaj a szélső baloldalon.) Mert a kérdéseknek alapos mérlegelése alighanem ezt a politikát fogja igazolni. (Ellenmondás bal felől. Helyeslés jobb felől.) De, t. ház, e politika természetesen nem a földmívelési tárcza körében jut számszerű kifejezésre, mert hiszen az részint oly adminisztratív