Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-367

367. országos ülés 1894. október 9-én, kedden. J 5 intézkedésekből áll, a melyek számszerűen kifejezésre sem jutnak a költségvetésben, részint pedig olyan kiadásokból, a melyek a jövedelmek szaporodását czélozzák, mint jelesül a vasúti vonalak fejlesztése, tarifák rendezése, a hajózás elősegítése, nagyobbmérvíí kikötő-építkezések, a melyekre igen jelentékeny összegeket vettünk fel e költségvetésben is, de a melyek nem ezen tárczánál, hanem a kereskedelmi tárczánál fordulnak elő, csakhogy közvetve visszahatnak mindenesetre a földmívelési érdekek előmozdítására. Azért, hogy azt az eddig is követett elvet, hogy mivel a szemtermelés kevésbbé rentábilis, az állattenyésztés elősegítésére, az állati termények értékesítésére, továbbá a kertészet, gyümölcsészet, valamint az erdészet nagyobbmérvű fejlesztésére, egy belterjesebb mezőgazdasági adminisztráczióra és a mezőgazdasági ismereteknek nagyobbmérvű terjesztésére legyünk képesítve, emeltük ezen tárczának is rendes kiadásait 604.000 frttal. Ezen 604.000 frtból 170.000 forint és 88.000 forint — az előbbi az erdészetnél, a másik a lótenyészintezeteknél van előirányozva — tulaj donképen olyan, a mely üzemi természetű, és kiadási többletnek tulajdonképen nem tekinthető. Többi részeiben azonban jelentékenyen emeltük a kiadásokat. így 49.000 frttal a központi kiadásokat, mert éppen azon belterjesebb mező gazdasági adminisztráczió érdekében és a mezorendőrségi törvénynek köteles végrehajtása érdekében melíőzhetlen volt a központi kiadások szaporítása, de különben a központi kiadások emelkednek 24.000 forinttal, a mennyiben a jószágigazgatóságoknak eddig külön czímen előirányzott költsége a központba tétetett át. 10.800 forintot fordítunk most első kiadásként a bírságpénzekből alkotott erdei alapnak állami bevételekből való dotácziójára, azért, hogy a fásításokat a keresletnek megfelelően nagyobb mértékben foganatosíthassuk. 21.000 forinttal többet fordítunk az állategészségügyi kiadásokra; 13.000 forinttal többet az állatorvosi akadémiára; 113.000 frttal töb bet gazdasági tanintézetekre és 8.000 forinttal többet az állattenyésztésre és tejgazdaságra, a melyre vonatkozólag megjegyzem, hogy az állattenyésztés és a tejgazdaság emelése érdekében eddig tett nagy kiadások a költségvetéseken kívül eszközöltettek, a mint erre beszédem végén leszek bátor visszatérni. Végűi 114.000 forint többletet fordítunk vízépítészeti, folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalokra, először azért, hogy különösen a medertisztítási és vontatási költségeket dotálhassuk, és másodszor, hogy a kultúrmérnöki intézményt is fejleszthessük és vidéki kultúrmérnöki hivatalok felállítását is megkezdhessük. Egészben véve 907.000 forinttal növeljük a vallás- és közoktatásügyi tárcza rendes szükségletét, 95.000 frttal annak átmeneti szükségletét és 1,970.000 frttal nagyobb összeget veszünk fel iskolák építésére, a mely utóbbiakra megjegyzem, hogy tulajdonképeu csak átfutó jellegű költséget képeznek, a mennyiben a tanítói nyugdíjalapból felvett kölesönök útján létesíttetnek és csakis a törlesztési költségek vannak 115.000 forinttal beillesztve a tárcza rendes kiadásai közé. Ezen jelentékeny többletből 31.000 frt esik a központi kiadásokra. Itt is mellőzhetetlen volt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egészen elégtelennek bizonyult központi személyzetét növelni. A növelés tulajdonképen mérsékelt; nagyobb szaporítás csakis a számvevőségnél fordul elő, a mit a tanítói nyugdíjalap kezelése tesz szükségessé, a mi azonban megtérül, mert hiszen ezen kiadások magából a tanítói nyugdíjalapból nyernek fedezetet. 50.000 frttal többet fordítunk az egyetemek és a műegyetem dotácziójára, főleg azért, mert fokozatosan új tudományszakokra is tanszékeket állítunk fel és a gyakorlati és elméleti oktatás szükségleteit a kor színvonalának megfelelőleg óhajtjuk emelni. 51.000 frttal többet fordítunk gimnáziumokra, 27.000 frttal többet reáliskolákra", 99.000 frttal többet felekezeti és községi iskolák segélyezésére, mely utóbbi összegben az a 60.000 frt is benföglaltatik, mely a nyugdíj-alap kiegészítéseképeu lesz ezentúl az állami költségvetés rendes kiadásai közé beiktatandó. A középiskolák fejlesztésére nézve megjegyzem, hogy itt nemcsak természetszerű fejlesztésről, hanem új intézményekről is van szó, jelesen a tanárok magasabb kiképzésére számfeletti tanárokat is alkalmazunk s a rendkívüli kiadások közé ezenkívül 15.000 frtot iktattunk be a tanárképzés czéljaira. A többi kiadás az intézetek rendszeres fejlesztésével jár, s úgyszólván valamennyi czím között oszlik meg. 22,000 frt a többlet a leány • iskoláknál, 5000 forint a bábaiskoláknál, mert fokozatosan évenkint egy új bábaiskolát akarunk létesíteni. 5000 frt az ipariskolák vasárnapi tanfolyamánál, 19.000 frt a képezdéknél, 12.000 frt a kisdedóvóknál. 295.000 frttal növeljük a népnevelési szükségletet. E többletben nemcsak a mai tényleges szükséglet nyer fedezetet, hanem a millenniumra tervbe vett iskola-szaporítások is; a fölállítani szándékolt 400 népiskola közül száznak költségeit már most vettük fel. Végűi emeltük 100.000 frttal az egyházi dotácziókat is, azért, hogy megfeleljünk azon itt is helyeselt elvnek, hogy az egyházak lelkészei-