Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-378

378. országos ülés 1894. november lá-én, szerdán. j[g3 minimumra nézve, bizonyos adókedvezmé­nyeket adjunk. Azt hiszem, ez nagyobb nehéz­ségekbe nem fog ütközni. Különben egy konkrét példával bátorkodom ezt illusztrálni. Itt van az ittadó. Ha jól tudom, az útadóról szóló tör­vény megállapítja, hogy az útadó-maximum a földadó 10 perezentje és megállapítja a mini­mumot 1 frt 50 krban. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Három napszám! Gr. Batthyány Tivadar: (Zaj. Halljuk.') Ez átlag 1 frt 50 kr. Megeshetik, hogy olyan emberek, a kik összesen sem fizetnek 1 frt 50 kr. adót, hanem sokkal kevesebbet, például 50, 60, 70 krt, mégis útadó ezímén kötelesek 1 frt 50 kit fizetni, holott a törvényben a föld­adó 10°/o-a van, mint minimum, megállapítva; ezek tehát 80-tól egész 100°/o-kal fizetnek a 10°/o-nál töbhet, Ezt csak példaképen hozom fel arra nézve, hogy igen is szükséges és azt hiszem, lehet is a kis emberek, a szegényebb néposztály adózásánál bizonyos könuyítéseket behozni. A mi az adókérdéseket illeti, még csak egy pontra nézve kívánok felszólalni s ez a tőzsde-adó behozatala. Nagy örömmel hallottam és üdvözlöm a kormánynak azt a tervét, hogy a tőzsde-adót nálunk is mielőbb be akarja hozni. Ma, midőn a szucziális kérdések, a társadalmat felforgató tendencziák napról-napra fokozódnak, azt hiszem, nekünk is foglalkoznunk kell e kér­désekkel is és szembe kell néznünk velük, mert a nép nagy rétegében a jogosság látszatával biró, vagy mondjuk ki egészen nyíltan, jogos panaszokat hallunk és én a munkáslapokban is igen sokszor olvastam, mint panaszt, hogy minő igazság az, hogy midőn a törvényhozás a jog­egyenlőséget hirdeti az országban, ime, van egy társadalmi osztály, még pedig a legvagyono­sabb osztályok egyike, a tőzsdelátogatók osz­tálya, mely adót nem fizet. Ezzel szemben meg­vallom, igen örvendek, hogy a t. pénzügy­miniszter úr a tőzsde-adó behozatalát tervezi. (Perczel Dezső alelnök elfoglalja as elnöki széket.) Csak arra kérem, hogy ne tárgyaltassa hossza­san e törvényjavaslatot különféle ankétekkel, hiszen ismeretes a kérdés, nem olyan komplikált. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: A legkomplikáltabbak egyike! Gr. Batthyány Tivadar: Bocsánatot ké­rek, nem hiszem, hogy olyan komplikált legyen, hogy talán még egy-két évig kelljen felette tanakodni; különben máshol már rég megoldot­ták. Nem azt mondom, hogy holnap nyújtsa be, de olvastam, hogy ankétezni fognak és csak arra kérem, ne nagyon húzza-halaszsza az an­kétezést. KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XX. KÖTET. -Különben tagadásba veszem azt, a mit bizonyos oldalról állítanak, (Halljuk!) hogy a tőzsde-adó ártalmára lenne serdűlő kereskedel­münknek Ha Európa minden nyugoti államában, sőt talán keleti államokban is be lehetett bizo­nyos formában ezt az adórendszert hozni, azt hiszem, szegénységi bizonyítványt állítanánk ki a mi kereskedelmünknek, ha azt mondanók, hogy egy enyhe formájú tőzsde-adó behozatalát az el nem birná. (Helyeslés bal felől.) Említettéin már az előbb is a szocziális kérdéseket. Hát, t. ház, igen jól emlékezem, hogy ezelőtt még 2 — 3—4 évvel Magyarorszá­gon az az általános felfogás uralkodott, hogy nálunk a szoeziálizmusnak tere nincs, és a kik a szoeziálizmussal foglalkoznak, azokra azt mondták, hogy azok az urak rémképeket látnak s lehetetlen veszélytől féltik Magyarországot. Nos, t. ház, sajnálattal kell konstatálnunk, hogy mindazok, a kik a szocziálizmus veszélyétől Magyarországot nem féltették, nagyon csalód­tak, mert különösen az utolsó két év azt bizo­nyítja, hogy Magyarország ép oly fogékony a szocziális forradalmi eszmék terjesztésére, mint bármely más állam. (Úgy van! bal felől.) Nálunk speczialiter két alakban létezik és terjed napról-napra a szocziálizmus. (Zaj. Hall­juk ! Halljuk! Elnök csenget.) Egyik a gyári munkások körében létező alakja. Igen kérem, ne hunyjunk szemet e kérdés előtt. A ki ezzel a kérdéssel kissé a helyszínén és közelebbről is foglalkozott, a mint magam is igyekeztem meggyőződni a szocziálizmus helyzetéről az or­szágban, azt fogja találni, hogy itt a főváros­ban ezrekre és ezrekre megy már azoknak száma, a kik az állam és társadalmi rend fel­forgatására törekednek; de nemcsak itt a fő­városban, hanem alig van nagyobb vidéki város, a hova be ne fészkelte volna magát, a hol szer­vezve ne volna ez a mozgalom. Ott vannak másodszor az agrárszocziáliz­mus mozgalmai. Ezek oly veszélyek, t. ház, a melyeket figyelmen kivííl hagyni nem lehet s ezekről itt a házban szólni kell, még ha az ember esetleg egy kis ódiumot is venne magára. (Helyeslés bal felől.) A múlt évben a ház azon oldaláról (a jobb­oldal felé mutat.) hoztam szóba e kérdést; most újból kötelességemnek tartom felhívni a t. kor­mányt és a t. ház figyelmét arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék, de necsak úgy, hogy egyszerűen zsandárokat küldjenek oda, a hol a baj már annyira felburjánzott, hogy nem csak izgatások, hanem zavargások is fordulnak elő. A zsandár igen szükséges, mikor zavargás van, de ha orvosolni akarjuk a kérdést, sokkal mész­szebbre kell behatni. Nekünk egész kormányza­tunk szellemébe kell belevinni azt az irányt, azt 25

Next

/
Thumbnails
Contents