Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-372

j©2 S72. országos ülés 18M. október 20-án, szombaton. fővároson kivtíl vannak, szintén igénybe vették ezt. Ez az első megjegyzésem. Második megjegyzésem az, hogy annak bizonyítékát leszek bátor szolgáltatni, hogy ez a többi malmok versenyképességére semmi befolyással nem volt, épen azért, mert minden malom egyforma feltételek mellett vehette azt igénybe. Azt, hogy a magyar liszt utóbbi időben külföldre nem volt kivihető, annak tulajdonítható, hogy Németországban nehézségek létettek a lisztbevitelre nézve, a mennyiben a proveniencziának igazolása kívántatott meg, a mi majdnem lehetetlennek tekinthető', sőt bírságokkal sújtatott a bevitel. Mihelyt az ebbeli tárgyalások befejeztettek és a magyar lisztnek akadálytalan bevitele ott biztosíttatott, azonnal megszűnt az a főakadály, mely kivitelünknek az év első szakában még útjában állott. Bátor vagyok megjegyezni, hogy azóta sem nagyon nagy ez a kivitel, de ez egészen más körülményeknek tulajdonítandó; tulajdonítandó a külföldi versenynek, de egyáltalában nem annak, mintha itt egy pár malomnak privilegizált helyzete a mi versenyképességünkre visszahatással lett volna. Még csak egyet vagyok bátor megjegyezni. Túlzottak azok az adatok, hogy a vámbevételekből mennyi marad el. Először is méltóztassanak elhinni, hogy azokból a vámbevételekből egy új krajczár sem maradt el, mert már két vagy három esztendővel ezelőtt, midőn a kereskedelmi minisztériumot ideiglenesen volt szerencsém vezetni, tárgyalásokat indítottam meg e tekintetben, és csak az iránt tettem kísérletet, hogy a kivihető liszt vámja mennyiben emeltessék azon 70°/o-on túl, a melyet ma követelünk a behozott gabona után, és azon eredményre jutottam, hogy ha azt felemeltük volna, legalább ha számbavehetőleg, egyáltalában nem hoztak volna be külföldi gabonát, minek folytán tehát a vámot sem kaptuk volna meg. A t, képviselő úrnak a 3^2 millió arany forintra vonatkozó adata nem egy évi behozatalt jelent, hanem valószínűleg a mióta a kikészítési eljárás érvényben van, ezen egész időszak alatt tesz ki annyit a behozatal, mert az egy évi behozatal körülbelül 1,000.000—1,100.000 métermázsa. Állandóan foglalkozom a kérdéssel és a malmoknak készleteit folytonosan felvétettem és ellenőriztettem, vájjon meg van-e azon készlet, a melyet behoztak, és mihelyt Németországba a lisztkivitel lehetővé vált és a vám eljárás során nem tétettek ellene nehézségek, azonnal még a folyó év nyarán megtettem az intézkedéseket arra nézve, hogy a vámhitelezések korlátoztassanak És tudtomra ez év őszén, talán szeptembertől kezdve, behozatal nincs is, vagy csak elenyészőleg csekély a behozatal. Itt azonban nem kell azt gondolni, hogy a malomiparnak érdeke nem jár karöltve a gazdaközönség érdekével. Igen vigyáznunk kell az ilyen kérdések elbírálásánál. A gabonaárak alacsonysága olyan baj, a melyen egyoldalúlag mi magunk segíteni képesek nem leszünk. A világverseny elől magunkat el nem zárhatjuk; a gabona vámokat tehát nem emelhetjük, mert métermázsánként 1 frt 50 krnál aranyban, a mi körülbelül i frt 83 krnak felel meg, többet ezen elsőrendű élelmi czikkre még akkor sem vethetnénk, hogy ha a védvámok theoriáján állanánk. A gabonavámok felemelésével tehát aligha lehetne ezen bajon segíteni. De ha segíthetnénk is, ez nem volna egyéb, mint a fogyasztó közönségnek ily módon való megadóztatása. A világversenyre ennélfogva el kell készülve lenni, az ellen nincs más orvosság, mint a belső fogyasztás emelése. Remélem, t. ház, hogy Magyarországnak és a monarchiának belső konzumeziója már közel jövőben — s ez alatt ne méltóztassék már a legközelebbi jövőt érteni, — anynyira fog emelkedni, hogy ránk nézve az, hogy gabonakiviteli országként szerepelünk-e vagy nem, mindkisebb jelentőséggel fog bírni, és hogy ha közgazdasági fejlődésünkben minket nagyobb visszaesések nem fognak megakadályozni : azon államok közé, azon vámegyesűlések közé fogunk tartozni, melyek a gabona terén, mint kivivök igen kis mértékben szerepelnek, és a kik a saját belfogyasztásukra fektetik gabonakereskedelmük sorsát. A mi a gabonaárakat illeti : bevallom, hogy a legutolsó napokban nem tettem erre nézve számításokat; azonban merem mondani, hogy a legutóbbi időkig nem úgy állott a dolog, a mint ezt a képviselő úr feltünteti, hogy t. i. a világpiacz-reláczióban a budapesti piacznak árai alacsonyabbak lettek volna. Hogy ha az összehasonlító tanulmányok alaposan ejtetnek meg, mert ilyen kérdésekben alaposan kell számítani, — azok a számítások, a melyeket a napokban olvastam, többnyire felületesek voltak, — azon eredményre fogunk jutni, hogy a budapesti pia ez árai a viiágpiacz árainál nemcsak nem voltak alacsonyabbak, hanem sokszor tetemesen magasabbak voltak. (Ellenmondások hal felől.) Ugron Zoltán: Nem áll! (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ha Ugron Zoltán képviselő úr saját számításaira méltóztatik alapítani ezen közbeszólását, meg fogok nyilatkozata előtt hajolni. De míg ezt mások számításaira alapítva mondja, engedje meg, hogy én a saját számításaimnak adjak hitelt. (Helyeslés jobb felöl.)