Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-372
3?2. országos ülés 1894. október 20-án, szombaton. \0[ kijavított vagy megmunkált árúk és tárgyak isméti kivitele a pénzügyi hatóságtól előre meghatározotc idő alatt történjók és hogy a behozott és ismét kivitt árúk azonossága biztosítható legyen, vámmentessé tehetők stb. Nagyon jól tudom azt is, hogy a t. kormánynak kötelessége iparunknak minden ágára és annak legkiválóbbjára, a malomiparra is figyelmet fordítani, és így bizonyos esetekben a legnagyobb kautélákkal adhat a t. kormány időlegesen és nagy felügyelet alatt oly kedvezményeket, a melyek a malomiparra nézve szükségesnek látszanak. De én épen azért, mert meggyőződésem szerint ezt hosszú időre kiterjeszteni és az egyik malmot a másikkal szemben versenyképtelenné tenni nem lehet, mert nem azért hozatott ez a törvény, kérem a t. kormányt, hogy figyelmét terjeszsze ki különösen arra, hogy a malomiparnak necsak egyes, ez által jobb helyzetbe jutó vállalkozói segíttessenek, hanem hogy oly intézkedések történjenek, ha történhetnek a malomiparra nézve, a melyek országosak, minden malomra kiterjeszthetők. Ezeknél fogva bátor vagyok a következő interpelláeziót a miniszterelnök úrhoz intézni. (Olvassa.) » Van-e tudomása a t. miniszterelnök úrnak arról, hogy a Romániából behozott búzából vámvisszatérítés útján oly nagy mennyiség részesíttetik vámmentességben őrlés, vegyítési czélok ezíme alatt, hogy az összes búzaliszt kivitelünket vagy meghaladja, vagy azzal legalább is semmi arányban nem áll? Van-e tudomása arról, hogy ez által azon malmokkal szemben, melyek ily kedvezményben részesíttetnek, országos malomiparunknak legnagyobb része teljesen versenyképtelenné van téve? Van-e tudomása arról, hogy ekként a különben is elviselhetetlenül alacsony búzaárak még lejebb szoríttatván, mezőgazdaságunk, mely az ország terheinek nagy részét viseli, nagy válságnak néz eléje? Van-e tudomása arról, hogy ezen idegen búzának a miénknél sokkal silányabb lisztje, a mennyiben itt az országban fogyasztatik, hazánk polgárait hitvány minőségű lisztnek és süteményeknek használatára kényszeríti, a mennyiben pedig magyar búzaliszt czím alatt külföldre kivitetik, ott az eddig legkitűnőbbnek ismert magyar liszt hírnevét tönkre teszi s eddigi fölényét megszűnteti? Van-e tudomása arrók hogy a vámbevételek ez által évenkint 4—í 1 /^ millió aranyforinttal apadván, ez összeget is az ország adózó polgárainak kell legalább a quota arányában pótolni ? * Szándékozik-e a t. miniszterelnök úr ezt KÉPVH. NAPLÓ. 1892-97. XX. KÖTET. a csapást megszűntetni, vagy az adatok előterjesztésével az országot ez ügyről teljesen felvilágosítani s a közvélemény aggályait eloszlatni ?« Csak azt jegyzem még meg, hogy az öszszes adatok nem lévén kezeimben, bár igyekeztem azokat megszerezni, négy és félmillió arany forintra tettem azt az összeget, mely vámvisszatérítés útján kifizettetik, azért, mert olvastam oly statisztikai kimutatást, hogy 3 millió métermázsa hozatik be Romániából egy év alatt, és ez négy és félmillió arany forintot tesz. Ezen adatok valódiságáért természetesen jót nem állhatok, mert nekem nincsenek a kezemben az adatok, de a kormánynak épen kötelessége a felvilágosítás és a pontos adatok előterjesztése. Van szerencsém interpellácziómat a t, háznak beterjeszteni. Elnök : Méltóztatnak kívánni, hogy az interpelláczió még egyszer felolvastassák ? (Nem!) A miniszterelnök úr fog szólni. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. képviselőház! igen nagy köszönettel tartozom, hogy ez a kérdés, mely úgy tudom, nemcsak a gazdaközönség körében, hanem mindazon körökben, melyek Magyarország mezőgazdasági és közgazdasági viszonyaival foglalkoznak, kiváló érdeklődést keltett, és melyet széles körök egészen hamisan, érdekeinkkel ellentétesen ítélnek meg, sőt ezen érdekünkkel ellenkező iránynak még propaganda is szereztetik, mondom, örvendek, hogy ez itt szóba hozatott, és köszönettel tartozom a t. képviselő úrnak, hogy nekem módot nyújt arra, hogy ebben a kérdésben kimerítően, felvilágosítólag nyilatkozhassam. Mert azt hiszem, hogy ha kimerítően, adatokkal támogatva fogom válaszomat előterjeszteni, mindenki abban a helyzetben lesz, hogy önmaga megalkothatja erre nézve ítéletét. (Helyeslés.) Épen azért, mert kimerítően és adatokkal támogatva kívánok e kérdésben nyilatkozni, bocsánatot kérek, ha most csak egy előleges választ adok és feutartom magamnak, hogy a t. képviselő úrnak hozzám intézett interpellácziójára akkor válaszoljak, midőn ezen adatok kezemnél lesznek. De már most kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a külföldi gabonának a kikészítési eljárásra való behozatala nem egyes malmoknak privilégiumát képezi, azt ugyanazon feltételek mellet minden malom egyformán igénybe veheti, itt tehát senkinek privilégium, kivétel nem adatott. Hogy nagyrészt a fővárosi malmok hoztak be külföldi gabonát, annak indoka abban rejlik, hogy export-malmaink az országban leginkább a fővárosban vannak konczentrálva; de megjegyzem, hogy más export-malmok, melyek a 16
