Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-372

372. országos ülés 1894. október 20-&n, szombaton. 117 Dezső, kik régebben lettek megválasztva, le fogják tenni. Nem tudom, jelen vannak-e? Gajári Ödön és Kozma László jelen lévén, azonnal le fogják tenni az esküt; Frey Ferencz és Schäfer Dezső pedig, a kik nincsenek jelen, később fogják az esküt letenni. Perczel Béni jegyző (olvassa az esMmintát. A ház feláll. Gajári Ödön és Kozma László az esküt leteszik. Éljenzés). Elnök: T. ház! Napirenden vannak még az interpellácziók. Mielőtt azonban ezekre áttérnénk, a legközelebbi ülést illetőleg leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni. (Halljuk.' Halljuk) Méltóztatnának hozzájárulni, hogy november hó elejéig érdemleges ülések ne tartassanak. (Helyeslés.) Addig azonban, a mennyiben szükségesnek mutatkoznék, — és kétségtelenül szükségesnek fog mutatkozni, — méltóztassék felhatalmazni az elnököt, hogy elnöki jelentések, bizottsági, miniszteri jelentések, főrendiházi üzenetek átvétele czéljából üléseket hirdethessen. (Helyeslés.) Ezen ülések egyikén, esetleg az utolsóján lehetne megállapítani november első napjai közül azon napot, a melyen érdemleges ülést tartsunk. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezt elfogadni; a jövő munkarendet illetőleg ez értelemben határoz a t. ház. Most áttérünk, t. ház, az interpellácziókra. A belügyminiszter úr fog válaszolni Sima Ferencz képviselő úr interpellácziójára, Csongrádmegye helyettes alispánja által Tápén elkövetett erőszakoskodás tárgyában (Halljuk! Halljuk!) Hieronymi Károly belügyminiszter: T. képviselőház! Sima Ferencz képviselő úr azt a kérdést intézte hozzám, hogy: van-e tudomásom arról, hogy az állásától elmozdított tápéi kántort, Veikéi Kálmánt, dr. Cicatricis Lajos Csongrádmegye főjegyzője, mint helyettes alispán, lázítás czíme alatt folyó év január 9-én lakásából csendőri fedezet alatt családjával együtt kiűzte, és karhatalommal Tápé községéből, hol az illető községi képviselő, mint közönséges gonosztevőt haladéktalan kiköltözésre kényszerítette; és ha van ezen erőszakoskodás s hivatalos hatalommal való visszaélésről tudomásom, tettem-e már, avagy akarok-e haladéktalanul intézkedést tenni az iránt, hogy az illető hivatalnok bűnös visszaélése úgy fegyelmi, mint különösen btínfenyítő úton is szigorúan megtoroltassék ? Ezen kérdésre nézve, t. ház, mindenekelőtt a tényállást leszek bátor röviden előadni, úgy, a mint az a vizsgálatból kitűnik. Veikéi Kálmán tápéi kántor-tanítót felettes hatósága, a váczi püspök, állásától elmozdította A kántor-tanítói állással természetbeni lakás is volt összekötve, és a váczi püspök Veikéi Kálmánnak egy havi határidőt tűzött ki a természetbeni lakás elhagyására. Veikéi Kálmán azonban az egy hó elteltével a lakást nem hagyta el, hanem ellenkezőleg felbújtogatta a népet és igyekezett állását továbbra is erőszakkal megtartani. Ennek folytán a tápéi esperes és iskolaszéki elnök hivatalos megkeresést intézett a tiszáninneni járás főszolgabírójához, melyben azt kérte, hogy a kántor-tanító lakásából távolíttassék el, miért azt önként elhagyni nem akarta. A főszolgabíró ezen megkeresésre határozatot hozott, ezt a határozatot Veikéi Kálmánnak kihirdette, s ekkor Veikéi Kálmán önként hagyta el lakását, nem pedig erőszakkal szállásoltatott ki abból. A csendőrök azon alkalommal, mikor a szolgabíró Veikéinek a határozatot kihirdette, a községben igen is jelen voltak, jelen voltak pedig azért, mert vagy egy hónappal előbb azon községben nagy rendzavarások fordultak elő, a melyeket a községi elöljáróság Veikéi hajtogatásának tulajdonított; ennélfogva félni lehetett attól, hogy midőn a szolgabíró a határozatot Veikéinek kihirdeti, esetleg újabb rendzavarások fognak támadni. De a csendőrség Veikéit sem ki nem szállásolta, sem tényleges asszisztencziát nem nyújtott, hanem csupán elővigyázati rendszabályként volt jelen a községben. Csongrádmegye főjegyzőjének ezen ügygyei abszolúte semmi dolga sem volt, ő abba be nem avatkozott s ezen tényállásból kitűnik, hogy senki hivatalos kötelességét meg nem sértette, senki hivatalos hatáskörét túl nem lépte. Mert a szolgabíró az esperes megkeresésére köteles volt a nálunk dívó joggyakorlat szerint a politikai hatóság részéről szokott asszisztencziát az illetékes egyházi hatóságnak nyújtani. Nekem ennélfogva semmi okom sem volt bárki ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt a hivatalos eljárást megindítani. Kérem, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Sima Ferencz képviselő urat illeti a szó. (Nincs itt!) Ha nincs jelen, akkor a kérdés az: méltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) Méltóztatnak kívánni, hogy feltegyem a kérdést ? (Nem szükséges!) A ház tudomásul veszi a belügyminiszter úrnak Sima Ferencz képviselő úr interpellácziójára adott válaszát. Következik a belügyminiszter úr válasza Sima Ferencz képviselő úr második interpellácziójára, a horgosi jegyző által Tornay Fehér Borbála és Herédy Verona kárára Csongrádmegye közigazgatási bizottsága elnézésével keresztűlvitt sikkasztás tárgyában. Hieronymi Károly belügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ugyancsak Sima Ferencz képviselő úr azt az interpellácziót intézte hozzám: van-e tudomásom arról, hogy