Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-346

38 3á6. országos fllés 1894, május 23-án, szer (Ián. Mert h. valakinek sok a pénze, teljes joga van ahhoz is, hogy a pénzét, ha tetszik neki, vala­kinek odaajándékozza; de ha véletlenül egy olyan kűri ii bírónak ajándékozná oda 7 ki ügyé­ben legközelebb referálni fog, hát az ajándé­kozó ár szembe fogja magával találni a királyi ügyészt és a pénzzel való szabad rendelkezéséért be fogják csukni. (Tetszés és derültség bal felől.) így van ez a lapalapítással is. Kétség­telen joga van mindenkinek lapot alapítani, vagy vásárolni. Ez a legtávolabbról, a legszigorúbb felfogás mellett sem ütközik a politikai morálba. De ha valaki czélzatosan egy ellenzéki lapot vásárol meg, melynek czikkei, iránya, munka­társai, előfizetői ellenzékiek, és akkor, mikor megvásárolta a lapot, nem azt mondja, hogy íme, én kormánypárti ember megvettem ezt az ellenzéki lapot, tehet ezentúl ez a lap kormány­párti irányt fog követni, — hanem nemcsak a vezérczikkben, nemcsak az előfizetési felhívás­ban, de mint a »Pesti Napló«-nál saját sze­meimmel láttam, minden egyes előfizetőhöz kü­lön borítékban megküldött körlevélben is azt állítja, hogy a lap ezentúl is meg fogja tartani eddigi irányát, ég ennek látszatot kölcsönöz azz»l is, hogy megtartja az eddigi szerkesztő­séget is ; (Halljuk! Halljuk!) a midőn mindezt mondja, de az ellenkezőt teszi és már más naptól kezdve a lap ép az ellenkező húrokat pengeti, mint a minőket pengetett előtte való nap, hát, t. ház, ez az eljárás tán a büntetőtörvény­könyvbe nem ütközik, de a politikai tisztességbe mindenesetre igen. (Igaz! Ügy van! bal felöl.) Még terhesebbé teszi a helyzetet. . . (Zaj. Hall­juk! Halljuk!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben lenni! Ragályi Lajos: . . . az a körülmény, hogy itt pláne a lapvásárlók oly úri emberek, kik eddig politikával nem foglalkoztak, kikről nemcsak azt kell feltételezni, hogy politikai czé­lokból nyúltak egy a politikai erkölcsökbe ütköző eszköz használatához, hanem nincs ki­zárva annak lehetősége sem, hogy nem politikai, hanem tisztán magánczélokból nyúltak ilyen eszközökhöz. De akárhogy történt, t. ház, . . . Meszlény Lajos : És Deutsch! (Nagy derültség. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Ragályi Lajos • . epíramidális eszmének: az ellenzéki lapok teljes összevásárlásának a gyakorlatban való megkísértése, ez a kísérlet — szerencsére — a szerkesztők nagyobb ré­szének derék egyéni tulajdonságán hajótörést szenvedett. (Halljuk! Halljuk!) Legnagyobb eszközt a t. kormányt támogató és a lapokat vásárló tisztelt úri emberek, a kik ennek az egyházpolitikai javaslatnak minden áron, tehát az erkölcsökbe ütköző eszközök használatával is propagandát csinálni igyekez­tek, kétségkívül abban a lapban találtak, a mely eddig a főpapok és mágnások quázi félhiratalos közlönye lévén, legalkalmasabb tért nyújtott arra, hogy épen a főúri körök hipnotizál tassa­nak, és éppen abban a lapban hozassanak nyil­vánosságra oly czikkek, melyek alkalmasak arra, hogy a főrendiházat részben félrevezessék, részben pedig megfélemlítsék. Ezen kísérlet azonban, t. ház, nem vezetett sikerre, és azért a szenvedett vereségek jóvá­tétele czéljából a szuggesztív eszközök kresz­csendó alkalmazása vétetett tervbe. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Elnök: (Csenget) Méltóztassanak csendben lenni, t. képviselő urak! Ragályi Lajos: Megjelent az utcza a maga tüntetésével, a melyről, t. ház, csak azért nem akarok itt beszélni, inert azt hiszem, hogy a t. ház valamennyi tagja velem együtt nem szívesen időzik olyan dolgoknál, a melyek min­den tisztességes és lovagiasan érezni tudó em­bernek csak utálatát és megvetését kell, hogy maguk után vonják. Csak egyet kívánok konstatálni, t. ház, arra a tüntetésre vonatkozólag, azt ugyanis, hogy az a »Pesti Napló«, a melyre nézve a belügyminiszter úr talán nem egészen alaposan állítja azt, hogy nem tett egyebet, mint hogy visszatért eredeti irányához, (Derültség.) a nem­zeti felháborodásnak a főrendiházi szavazás után való megnyilatkozását — szóról-szóra idézem — »meglepően gyengének találta«. (Derültség.) Polónyi Géza : A köpködést gyengének találta ! Ragályi Lajos: De ha a nemzeti felhá­borodás nyilvánulása a »Pesti Napló* szerint gyenge volt is, az újonnan kiadott jelszónak elfogadtatása iránti törekvés annál erősebb volt. A hipnotizőr urak belátták, hogy nem elég valakiről azt mondani, hogy elvtelen és illiberális, mert annak daczára még ágy a fő­rendiházban, mint a képviselőházban leadták szavazatukat a meggyőződésükhöz hü ellenzéki emberek. Kitalálták tehát, hogy az a főrendi­házi tag, a ki az egyházpolitikai javaslatok ellen szavaz, az a képviselő,, a ki eredeti állás­pontját a szavazás után meg nem változtatja, hanem, miután erővel meg kell akadályozni ezen a nemzetre nézve csak káros hatással járandó kötelező polgári házasságot, a kinek tehát — mondom — ez a meggyőződése, és nem siet azt előttem abszolúte felfoghatatlan indokokból megváltoztatni, és arra szavazni, hogy a köte­lező polgári házassági javaslat újra ne küldes­sék fel a főrendiházhoz, nemcsak elvtelen és

Next

/
Thumbnails
Contents