Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-346

86 34(>. országos ülés 1894, május 23-án, szerdán. újságolvasó közönség egész tömege elhitte és mi, a kik a tárgyalás alatt levő törvényjavas­latot ellenezzük, a kik azt tartjuk ma is, hogy a közigazgatási reform behozatnia előtt az állami anyaköny\éknek az egész vonalon való behoza­tala csak hasztalan fecsérlése az adóforintoknak és komprommítálása az elvnek: mi azt a néze­tet, melyet gr. Csáky 1892 tavaszán vallott, valljuk ma is, ele a közvélemény ma elhiszi Csáky grófnak, hogy nem az áll, a mit 1892. májusában mondott, hanem az, a mit ma mond, bár a helyzet abszolúte nem változott. (Élénk helyeslés bal felől.) De a mesterséges vélemény­esinálás tetőpontját érte el a polgári házasság kérdésében. A párt vezetői, nem keresem mily okból, egyszerre csak elhatározták, hogy a pol­gári házasság kérdését fel kell vetni, és a há­zassági jogot a kötelező polgári házasság alap­ján kell szabályozni. Midőn ez volt határozva, ennek meg kellett nyerni első sorban magát a pártot. A pártnál az ily szuggerálás nem nagy munka, mert a jó pártember, ha ébren is, min­den hipnotizálás nélkül is szeret a pártvezér fejével gondolkozni, és e részben az ^em nagyon konfundálja, hogy a pártvezéri főt időnként más ember viseli vállain. (Élénk tetszés és derültség bal felől.) Elnök: Csendet kérek ! Ragályi Lajos: Tehát e munka, nagy munka nem volt. Hanem midőn ez már meg­történt, következett a nagy közönség szugge­lálása. Erre már czéiszerííségi szempontokból segély csapatok is vonattak be a legszélsőbb ellenzékből. Ezekkel közösen kimondották, hogy Magyarországon ezentúl csak az a liberális em­ber, ki a kötelező polgári házasságot tartja az egyedül lehetséges formának, és ezt a közvéle­mény lassanként el is hitte. így aztán az, a mi e ház többségéből több mint 10 éven keresztül állandóan Jeszavaztatott, a mire nézve Tisza Kál­mán ismételten fényesen bebizonyította a több­ség helyeslése és tapsai között, hogy nem képezi nemzeti szükséglet kielégítését, sőt behozatala nem is lehetséges,. . . (Élénk tetszés balról.) Elnök: Csendet kérek! Ragályi Lajos: ... az egyszerre nemzeti aspiráczió lett. (Úgy van! balról.) Az a »nem« szócska, melyet egy tuczat esztendőn át a ma­gyar közélet számos tiszteletreméltó alakja egész bátran mondott ki, a nélkül, hogy foltot ejtett volna vele liberalizmusának fehér talárján, lett a liberalizmus egyedüli értékmérője. (Élénk tetszés bal felől.) A polgári házasság kér­désében az, hogy valaki igen-nel, vagy nem mel szándékozik-e szavazni, és később tényleg igen-nel, vagy nem-mel szavazott-e, felruháztatott egyszerre oly bú'verővel, mint a mesebeli vasorrú varázsvesszője, s abban a perezben, a melyben a képviselő igenlő szavazata iránt nyilatkozott, vagy azt tényleg beadta, egyszerre átváltozott politikailag egy ragyogó szépségű ifjú leánykává, arczán az érintetlen liberalizmus szűzies pírjával, akármily különböző és nagyszámú főkötőket viselt volt is már azelőtt. (Élénk derültség és taps bal felől.) Elnök: (csenget.) Csendet kérek! Ragályi Lajos: A ki pedig elég erkölcsi bá­torsággal bírt, ha meggyőződése tőle azt követelte, hogy a nem-mel szavazók táborába álljon, annak arczán egyszerre megjelentek az illiberálizmus sötét ránczai. Hiába volt minden tiltakozás, min­den védekezés, minden hivatkozás az illető politi­kai múltjára, politikai jellemére és politikai tény­kedéseire : mindez nem számított; a nagyorrú, vasorrú ítélete ellen nem volt felebbezés. (Derült­ség a baloldalon.) Ezen szuggesztív hatások azonban eleinte nem voltak nagyon eredményesek, a hipnotiző­rök kénytelenek voltak konstatálni, hogy csak igen csekélylyel növekszik azok száma, a kik elaltathatok. As emberek nyitva tartották sze műket és más dolgokat láttak, mint a minőket nekik szuggerálni szerettek volna. Oly mód­szerhez folyamodott tehát a hipnotizőrök serege, a mely módszert a berlini leghiresebb hipnoti­záló tanár talált fel, és azóta a legnagyobb sikerrel alkalmazott. Ő tudniillik azt tapasz­talta, hogy a szuggesztív hatás sokkal erősebb, ha az illető hipnotizálandó páeziens egy másik, a szuggesztióra alkalmasabb médium eredményes szuggerálását saját szemével látja, 0 tehát a maga rendelő helyiségét úgy rendezte be, hogy egy nagy teremben ülteti be az összes hipnotizá­landó páczienseket és így azok is, a kik a legmakaesabbúl ellenállottak a szuggesztív behatásoknak, mikor látják, hogy a többiek egyenként hogyan alusznak el, szintén a leg • könnyebben elaltathatok. Nánásy Ödön: Mint Sághy beszéde alatt! (Derültség a szélső baloldalon.) Ragályi Lajos: Megkezdődött tehát a szuggerált egyének felvonulása, vármegyékben gyalog, a fővárosban már lóháton is, (Élénk derültség bal felöl.) a vármegyei föívonúlá­sokon igen sokan résztvettek olyanok, kik­nek eszük ágában sem volt az egyházpolitikai törvényjavaslatok sorsa iránt nemcsak lelke­sedni, de még érdeklődni sem. De hiszen mi magyarok mindnyájan rendkívül sokat tartunk arra, hogy bennünket mindenesetre liberálisok­nak tartsanak és semmiesetre sem ultramontá­noknak, s minthogy az összes lapok és az összes szónokok s általában mindazok, kik ezzel a do­loggal foglalkoztak írásban, szóban és képben mindig azt hirdették, hogy a ki nem lelkesedik

Next

/
Thumbnails
Contents