Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-345

345. országos ülés 1894. május 22-én, kedden. 17 anyagi helyzetét, nem dobálóznának oly könynyen 800.000 forintok megszavazásával! (Zaj.) Elnök £ Csendet kérek ! Vajay István: Ha a t. képviselő urak a helyszíni szemle alkalmával tapasztalnák, a mit tapasztalunk, hogy népünk nem dicsekedhetik felesleges garasokkal, hanem a szükséges fillérek után is áhitozik: nem raknának könnyelnmen ily új terhet az adózók vállaira. T. ház ! Mivel a t. miniszter úr maga sem tudta megmondani határozottan, mennyibe kerülnének az állami anyakönyvek, de ő maga is 800.000 forintnál többre becsüli az összeget : én, a ki elsőrangú feladatnak azt tartanám, hogy a földmívelésügyi miniszternek szavazzunk meg évenként. 800.000 forintot az elpusztult szőlők újjáteremtésére, hogy a tanulatlan és minden anyagi eszköz hiányában szenvedő nép olcsó, vagy ingyen vesszőhöz jusson: nem vagyok azon helyzetben, hogy az ennyi költséggel járó javaslatot megszavazzam. (Helyeslések bal felöl.) Perczel Béni jegyző: Gr. Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Én is bátorkodom a tárgyhoz szólani, s nézeteimet röviden előadni, Vár e szerintem igen fontos javaslat iránt sajnos, vajmi csekély figyelem mutatkozik. (Ellenmondás jobb felel. Felkiáltások: Nézzen szét maga kqrül. Zaj. Halljuk !) Elnök: Kérek csendet! Gr. Batthyány Tivadar: Itt voltam az egész vita alatt, és konstatálom, bogy oly kevesen voltunk, hogy e csekély létszám mellett a tárgyalás iránti nagy érdeklődésről abszolúte nem lehet szó; (Zaj) ezt azt hiszem, Kubinyi György t. képviselőtárs;

1 m is meg fogja nekem engedni. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Eötvös Károly: Majd szavazunk! Gr. Batthyány Tivadar: Azt hiszem, hogy a törvényjavaslatok tárgyalása iránti érdeklődés nemcsak a szavazatok számában mutatkozik, hanem az egész vitának jellegében. (Folytonos zaj. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni! Gr. Batthyány Tivadar: Megvallom, hogy engem felszólal leginkább az indított, hogy az igen t. belügyminiszter úr... (Zaj.) Elnök: Kérek csendet! Gr. Batthyány Tivadar:.. mai felszó lalásában hosszasabban argumentált a polgári anyakönyvek behozatalának elve mellett, és ezen argumentáczió ép azon felszólalások ellen történt, a melyek a maguk részéről szintén az anyakönyvek behozatalát óhajtják, kötelességemnek tartom ennélfogva a magam negatív szavazatát röviden indokolni, és különösen kiemelni azt, hogy én is azok közé tartozom, kik a polgári anyakönyvek behozatalát szükségesnek és czélszeríínek tartják, és a kik meg vannak győződve arról, hogy a polgári anyakönyvek teljesen meg fognak felelni a czélnak, sőt elő fogják némileg mozdítani az állam konszolidáczióját s az állameszme terjedését, s azért én is teljes szívből kívánom, hogy a polgári anyakönyvek behozassanak. Ha mindazonáltal a törvényjavaslatot jelen alakjában el nem fogadom, teszem azt a következő főbb indokokból. (Halljuk! Halljuk!) A mi főindokunk az volt, s ez többször lett már hangoztatva, — s nézetem szerint a t. belügyminiszter úr argumentácziója álláspontunk helytelenségéről meg nem győzhetett, — hogy ugyanis az anyakönyvek behozatalának ideje és sorrendje nem megfelelő. Mi azt mondjuk, hozzuk be az anyakönyveket, de előbb alkossuk meg azon szervezetet, melybe azután az anyakönyveket egyidejűleg, vagy utólagosan beiktatni igen könnyű lesz. (Igaz! Úgy van bal felöl.) Ezen eljárás minden nagyobb nehézség nélkül fog járni, s azonkívül a külön költségeket sem fogja oly nagy mértékben előidézni. Az igen t. miniszter úr és a kormány ezzel szemben úgy kontemplálja a kérdést, hogy ezen nagyjelentőségű intézményt most ideiglenes szervezettel hozza be, és csak későbben a községi reform behozatala után üleszsze a községi reformba. Az igen t. belügyminiszter úr felhozta, hogy ha megvannak ma azok a munkaerők, melyek az anyakönyveket vezethetik, azok meglesznek egy-két év múlva is, midőn a községi reformot életbe léptetjük. Teljesen igaza van az igen t. miniszter úrnak, az erők megvannak, hanem azért mégis mi egy igen Komoly

7 momentumban térünk el a t. miniszter úrtól. Mi t. i. azt mondjuk, hogy az erők mellett a, helyes szervezet is kell, hogy meglegyen, ez pedig ma nincs meg, különösen azon alakban nem, a melyben azt a kormány javaslata kontemplálja. Különben én azt hiszem, hogy nem is olyan roppant sürgős, hogy ezen anyakönyveket azonnal behozzuk, mert ha ez oly borzasztóan sürgős reform lenne, mely nélkül az ország egy évig sem tudna többé meglenni, a t. kormány mulasztást követett volna el az által, hogy nem igyekezett kormányralépése után azonnal ezen állami anyakönyvvezetési törvényt megalkotni, és azonnal életbe léptetni. Felfogásom egyébként az, hugy ha tudtunk elvárni vele másfél évig, minden nagyobb aggály nélkül elvárhatunk tovább is még vagy másfél esztendeig. (Helyeslés bal felöl.) A mi végre illeti az igen t. miniszter úrnak azon állítását, hogy az anyakönyvvezetés körül a publikum tulajdonkép kedvezőbb hely4*