Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-359

359. országos ülés 189á. június 25-én, hétfőn. 243 változtatni és az egyházpolitikával kapcsolatos többi javaslatoknak ebben a házban való tárgyalását is a nyári szünet utáni időre, még pedig akkor első tárgyként elhalasztani. (Élénk helyeslés bal felől.) Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! A t. képviselő úr indítványára mindenekelőtt az a megjegyzésem, hogy én úgy tudom, hogy a ház a múlt ülések egyikén e tekintetben határozatot hozott, (Igaz! Úgy van! jobb felöl) tehát fennálló házszabályaink szerint ezen határozatot meg sem lehetne yáltoztatni. (Élénk felkiáltások bal felöl: Dehogy nem ! Van rá preczedens! Hát múltkor a valuta-javaslatot?) Ettől eltekintve, t. ház, nem fogadhatom el a t. képviselő űr indítványát azért, mert az általa felhozott érvekkel sem érthetek egyet. Én nem tudom, hogy a t. képviselő úr minő feltevésben járult hozzá a háznak ezen határozatához, azon feltevésben-e, hogy azokat a javaslatokat a főrendiház is le fogja tárgyalni, (Egy hang bal felöl: Természetes!) vagy pedig az ellenkező feltevésben-e ? Ez nem oly természetes, mert a ki a főrendiház hangulatáról tájékozva volt, az igen jól tudja azt, hogy a javaslatnak pártolói és ellenzői között igen sokan voltak olyanok, a kik azt mondották, hogy a házassági javaslatot letárgyalják, de a többi javaslatok tárgyalását az őszi időre kérik halasztatni. A kérdés tehát két szempontból ítélendő meg. Először azon szempontból, hogy vájjon, ha a képviselőház is őszre halasztja e javaslatok tárgyalását, ez akkor őszi parlamenti tanácskozásaink rendes menetét nem fogja-e megzavarni. A főrendiházban én ahhoz hozzájárultam, — és a főrendiház ezt helyeselte is, — hogy a képviselőház által elfogadandó javaslatok ott szeptember utolsó napjaiban, vagy október első napjaiban tárgyaltassanak. Egészen más dolog tehát az, ha a főrendiház nem tudom micsoda későn kezdené az Őszi tárgyalásokat; de a mikor ott azon hajlandósággal találkoztam, hogy még szeptember hó folyamán vagy október hó első napjaiban előveszik ezeket a tárgyakat, akkor nem lehet azt mondani, hogy a javaslatoknak törvényerőre emelkedésére nézve közönbös, vájjon most tárgyaljuk-e azon javaslatokat, vagy pedig nem. Sőt épen ellenkezőleg, t. képviselőház, ha méltóztatnak most ezen egyházpolitikai javaslatokat letárgyalni, akkor, nézetem szerint, mivel nem az lenne czélom, hogy királyi leirattal napoltassanak el az ülések, hanem hogy a ház önmaga hozzon határozatot az ülések elhalasztására nézve, (Helyeslés jobb felől és a szélső baloldalon) a t. képviselőház hozhatná azt a határozatot, hogy október előtt érdemleges ülést nem tart, s októberben azután áttérhetnénk rendes tevékenységünk felvételére, beterjesztetnék október első napjaiban a költségvetés, tárgyaltatnának más készen levő javaslatok, szóval egyházpolitikai kérdésekkel a ház októberben nem lenne kénytelen többé foglalkozni. (Helyeslés jobb felöl.) Mig a főrendiház, a mely ugyancsak saját határozatával napolná el magát bizonyos időre, sokkal korábban megkezdhetné tanácskozásait, úgy, hogy mire a t. képviselőház összejön, a főrendiházban a javaslatok már le lennének tárgyalhatók. Ez tehát a javaslatoknak törvényerőre emelkedése tekintetében nem közönbös, sőt azt hiszem, hogy erre nézve igen czélszerií iépés volt az, hogy a képviselőház most letárgyalja azokat a javaslatokat, és mire összejön ismét a képviselőház, a főrendiházban való letárgyalás is, a mennyire lehet, biztosítva legyen. (Helyeslés jobbfelöl) A t. képviselő úrnak másik argumentuma az, hogy komoly és beható tárgyalás most nem képzelhető. Mit hoz fel e tekintetben a képviselő úr? (Zaj. Halljuk!) Elnök: Csendet kérek. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Ennek indokolására azt hozta fel, hogy az aratási munkálatok megkezdődtek az országban, nagyobb része a képviselőház tagjainak gazdálkodással foglalkozik, úgy, hogy ilyen viszonyok között komoly és beható tárgyalásra nem is lehet gondolni, az egyenesen ki van zárva. Gr. Apponyi Albert: Az úgy is van! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Bocsánatot kérek! Vajay István: Látjuk az érdeklődést az üres padokról. Wekerle Sándor miniszterelnök ós pénzügyminiszter: De hát, t. képviselőház, vájjon nem úgy volt-e ezelőtt egy héttel is? Vájjon az aratás azért kezdődött-e meg, mert a főrendiház nem most tárgyalja a többi javaslatokat ? (Igaz! Úgy van! Tetszés a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) Ha ezt méltóztatnak a komoly és beható tárgyalás lehetetlenségének indokául felhozni, ezen a főrendiház magatartása ugyan semmit sem változtatott. Hiszen, ha a t. képviselő úr erre az álláspontra helyezkedik, akkor ez annyit tesz, hogy egy hét előtt nem is akarták komolyan és behatóan tárgyalni a törvényjavaslatot. (Élénk tetszés a jobboldalon. Zaj és nyugtalanság a baloldalon.) Azt hiszem, t. képviselőház, nincs indok arra, hogy akkor, a midőn mindannyian elkészültünk ezen javaslatoknak tárgyalására, midőn mindenki akként rendezte be teendőit, hogy ezen javaslatoknak mostani tárgyalására el van készülve, a t. ház tanácskozmányaira semmi befolyást nem gyakorló körülmények miatt azok 31*