Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-357
224 357. országos ülés 18M. június 20-&n, szerdán. mét is, hogy a mostani állomásnak adassék meg a megfelelő kísérleti terület, úgy, mint azt én nemcsak képzelem, de gyakorlatból ismerem is. Nem arról van szó, hogy ezrekre menő beruházásokat tegyünk; egy, vagy két holdnyi terület szerény, de megfelelő fölszereléssel elégséges arra, hogy mindazokra a kérdésekre, a melyekre a gyakorlati téren Magyarország specziális viszonyainak tekintetbevételével elfogadható feleletet kell adnunk, adhassuk azt meg, még pedig pontos alakban a kísérletekre támaszkodva, úgy, a mint az a gazdaság javára egyedül alkalmas is. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy felszólalásom nem volt felesleges. Köszönöm a t. ház becses figyelmét. (Általános helyeslés.) Elnök: Áttérünk a napirendre. Napirend szerint következik a már az előző ülésben jelzett bizottságokba a választás megejtése. És pedig választandó: a Magyarország ezeréves fennállásának évfordulója alkalmából tervezett ünnepélyek rendezésére kiküldött országos bizottságba 40 tag; a II. biráló bizottságba egy tag, a IV. biráló bizottságba egy tag, a VII. biráló bizottságba egy tag, az igazoló állandó bizottságba e^y tag, az igazságügyi bízotttágba egy tag, a közigazgatási bizottságba egy tag, a mentelmi bizottságba egy tag, a naplóbiráló bizottságba két tag, az összeférhetlenségi bizottságba egy tag, a pénzügyi bizottságba egy tag, a vízügyi bizottságba egy tag és végül a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságba egy tag;. A üévsort gr. Esterházy Kálmán jegyző úr fogja olvasni, a távollevőket Molnár Antal jegyző úr jegyzi. (Zaj.) Méltóztassanak csendben lenni, Kezdődik a szavazás. Olvastatik a névsor. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazó-lapjaikat.) Elnök: A szavazás be van fejezve, t. ház. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a szavazatlapok átadassanak a jegyző uraknak, hogy még az ülés folyama alatt azok számbavehetők is legyenek. (Bcljiedés.) Méltóztatnak hozzájárulni. T. ház! Napirendünk ki van mentve. Át kell térnünk az interpelJácziókra, és pedig a bejelentés és beírás sorrendje szerint. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nincs miniszter jeleni Föl kell függeszteni az ülést!) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Méltóztassanak helyeket elfoglalni. A felfüggesztve volt ülést megnyitom. Madarász József képviselő úr teszi meg bejelentett interpelláczióját a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, méltóztassanak meghallgatni. Madarász József: (olvassa.) Kérdés a vallás és közoktatási miniszterhez. 1893. október hó 14-ikén az akkori miniszter úrtól a következőket kérdeztem: » Tisztelettel kérdem a vallás- és közoktatási miniszter Urat, hajlandó-e összeállíttatni és közölni a képviselőházzal, hogy Magyarország határain belől: 1-ször. Vannak-e, mely hitfelekezetben, hányan és hol, oly lelkészek, segédek, káplánok, a kik nem tudnak jól magyarul? 2-szor. Mely felekezetebnél és hol nem tartatnak magyar nyelven, és mily nyelven tartatnak a szent beszédek? 3-szor. Mely felekezeteknél, hol és minő nyelven vezettetnek az anyakönyvek? Mivel az akkori miniszter úr 1893. decz. 14-íkén kinyilatkoztatta (a Napló XV. kötetének 298. lapján), hogy az adatok összeállításához hozzá fug látni, de hogy mikor fogja azokat beterjeszteni, ígéretet nem tehet; e kijelentést — tudván azt, hogy az ügy hosszabb időt kíván — tudomásul vévén, biztos reménynyel vártam az igéret teljesítését. Az említett tárczának minisztere azonban változván, kötelmemül ismertem ez ügyre külön felhívni a vallás- és közoktatási miniszter úr figyelmét és tisztelettel kérdezni: hajlandó-e a fenn ismételt 3 pontra nézve az adatokat összeállíttatni, és ezt a lehetőség szerint mielőbb teljesíttetvén, azokat a képviselőházhoz beterjeszteni ? Csak még néhány szót kívánok mondani. Indokolásom megvan a Napló XIII. kötetének 289. lapján és XV. kötetének 299. lapján, azt nem ismétlem, de egyet kötelességemnek tartok most is kijelenteni. Régi ideje már, 1840-ben foglalták bele a VI. törvényezikk 8. rendeletébe, hogy senki, bármely hitfelekezet részéről lelkésznek, segédlelkésznek, káplánnak, vagy szónokoknak ne alkalmaztathassák, ha nem tud magyarul. Nagy idő járt azóta, és ha egyrészt hazánk kormánya teljesítette volna ez iránti kötelességét, másrészt a hitfelekezetek felsőbb hatóságai végrehajtották volna a törvény parancsát, és bebizonyították volna, hogy megérdemlik azon nagy adományokat, melyekkel őket ez állam istápolja, és hogy inkább hivei a magyar nemzetnek és alkotmánynak, mint a külföldről, Rómából, Bécsből, Pétervárról, Berlinből, vagy bárhonnan jövő sugallatoknak: sem 1893-ban nem lettem volna kénytelen e kérdéseket intézni a miniszter úrhoz, sem most nem volnék kénytelen azokat megismételni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Remélem, hogy a t. miniszter úr, épúgy, mint elődje igérte, mielőbb teljesíteni fogja hazánk törvényei és nemzetünk felsége iránti kötelességét. Egyúttal óhajtom és remélem, hogy