Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-357
357. országos ülés 18M. oly bajokkal foglalkozik felvilágosítólag s ezért megnyugtatólag is, a melyek a nemzetnek egy nagy, főfontosságú hivatáskörót, a minő az ország gazdaközönsége, nyugtalanságba, aggodalomba ejtik. Mindenekelőtt legyen szabad kijelentenem, hogy a hesszeni légy Magyarországon nem új baj, nem új csapás. A hesszeni légy mindig megvan, épen úgy, mint a sáska, vagy cserebogár, vagy bármi más rovar. A hesszeni légy bizonyos terűleteken és vidékeken rendesen az időjárás menetéhez képest lép fel kártékonyán, minthogy ezen állatoknál a kedvező időjárás is a szaporulati viszonyokra fejlesztő hatással bir. Természetes, hogy azok, a kik nincsenek abban a helyzetben, hogy ezen állatoknak szaporodását és fejlődését figyelemmel kisérhessék, sokszor azon benyomást nyerik, hogy új bajjal állanak szemközt. Az első, hogy konstatáljuk azt, hogy a hesszeni légy nem új dolog, hanem megvolt az egyáltalában Magyarországon, mióta hasonló bajokat a gazdaság szempontjából is figyelemmel kísérünk. A második dolog az, hogy a megtámadott gazda azt hiszi, hogy ezen bajnak vannak ellenszerei, gázok, porok, vagy mérgek, a melyek a baj ellen alkalmazhatók, a mi ezen állalnak végtelen picziségénél és óriási mennyiségénél fogva természetesen előre és teljesen ki van zárva. De azok, a kik a mezőgazdaság ilyformán megtámadott érdekeivel intézményileg foglalkoznak, azok az ilyen károk tanulmányozásánál a tapasztalás Útját követik, és az ebből folyó tanúiságok alapján a gazdasági eljárások módosítása útján küzdenek a hesszeni légy ellen. Megvan az a tapasztalati anyag, különösen Amerikában, a mely állam pedig a mezőgazdaság terén nem tűr semmi ideális irányt, hanem gyakorlati szempontból szokott kiindulni. Már rég megállapíttatott, hogy a hesszeni légy ellen, a mely óriási károkat okoz, csupán egy eljárás van, a mely valósággal eredniényre vezet, s ez áljárás nem szerekben, hanem mezőgazdasági eljárási módok alkalmazásában rejlik. így pl. általánosan szólva, mert a helyi viszonyokra különös tekintettel kell lenni, egyik eljárási mód a tarlóknak aratás után való felszántása, minthogy a légy jövő nemzedéke ebben rejlik, és a késői vetés is oly rendszabály, a mely legsikeresebben korlátozza a hesszeni légynek kifejlődését. Abszolút kipusztí fásáról nem beszélhetünk soha semmi körülmények között. Van még egy mód, a mely alkalmazható, t. i. a vetésforgás, úgy, hogy a kalászos növények után kapás növények következzenek; de tudjuk, hogy Magyarországon jelenleg a mezőgazdaság súlypontja a búzatermelésre van fektetve, s így a vetésforgásnak egész általánosjuntus 20-án, szerdán. CJ23 > ságban való alkalmazása egyes vidékeken oly mértékben és módozatok között, a melyek sikerre vezessenek, alig gondolható. A védekezés mikéntje azonban tisztán tapasztalati feladat, mert mindenki be fogja látni, hogy azon módozatok, melyek a hesszeni légy ellen a Bácskában alkalmazhatók lesznek, nem alkalmazhatók a felvidéken már csak a talaj és klimatikus viszonyok különböző voltánál fogva sem. Itt tehát a dolog kísérleti tanulmányozásáról is lehet, sőt kell, hogy szó legyen, a mire nagy súlyt fektetek. Nekem nincs semmi kétségem az iránt, hogy interpelláczió esetén a földmívelésügyi miniszter, vagy mostani helyettesítője mindenesetre módot fog találni arra, hogy a hesszeni légy elterjeszkedésének és fellépésének egész történeti vázlatát a t. ház elé terjeszsze, és ez által meggyőzze a gazdaközönséget is arról, hogy itt nem új bajról, hanem az időjárás következtében megszaporodott bajról vau szó. A mi a második körülményt illeti, t. i. azokat a gazdasági fogásokat, a melyeket a hesszeni légy elhatalmasodásával szemben alkalmazhatunk, ez már magában véve egyet involvál: a tapasztalati módszer alkalmázasát, itt folyamodhatunk jó példához, mely fejlesztőleg hatott s melynek sikere a tanúlmányo • zásban és a tapasztalati tények gyakorlati alkalmazásában gyökerezik, mely igazán klasszikus t. i. az amerikai példához. Kormányzatunk e példát követve, szervezte kebelében a rovartani állomást. Hogy ez a rovartani állomás már mostanáig is nemcsak a theória, hanem a gyakorlat terén is tud sikereket felmutatni, erre nézve felhívom a t. ház emlékezetét, hogy a marokkói sáska ellen nagy hadjárat folyt, és a rovartani állomás vezetése mellett sikerűit ezt a bajt megfékezni. EÍ tagadhatatlan tény. De szükséges, hogy ez a rovartani állomás a szükséghez képest elhivassék a dolgozó asztal mellől, és odamenjen, a hol a bajok észlelhetők és az eszközök alkalmazhatók. Én igen nagy hibát látok abban, hogy ezen rovartani állomás bürokratikus eljáráshoz van kötve, és inkább csak a dolgozó asztalnál adja a felvilágosítást és feleletet. Ott pedig, hol első sorban Magyarország specziális viszonyainak figyelembevételével a helyszínén kellene tanulmányait folytatnia, hol ezeknek a tanulmányoknak csak úgy adhatja meg a szankcziót, ha kísérletileg megállapítja a baj természetét és annak orvoslási módját, ebben az irányban az állomás mindeddig nincs kellőleg felszerelve. Ép azért, mert itt felmerültek azok a bajok, s mindenki látja, hogy csakugyan alkalmasak a gazdaközönség nyugalmát megháborítani, sot valósággal óriási kártételt is okozni a raczionális eljárás tekintetében, felhívom a t. kormány és a t ház figyel-